Tegnap a megyei lapok online kiadása terjedelmes összeállítással indult. A címe ez volt: „Folytatódik a baloldal valódi arcát megmutató kispesti történet (videó)”.

Nemrégiben felbukkant a Magyar Nemzet hasábjain egy alkalmi sofőr. Arccal és névvel vállalta, hogy ő fuvarozta a kispesti polgármester bizalmi köréhez tartozó férfiakat, ha némi bulizás után nem akartak volán mögé ülni. A kormánypárti napilap nem auditáltatja (hitelesítteti) a nyomdai példányok számát, ami arra utal, hogy kevesen olvassák. De most, hogy a sofőri élménybeszámoló átkerült a megyei sajtóba. a mintegy 300 ezer példány meg a digitális változat másfél milliós olvasottságát már érdemes komolyan venni. A kispesti sztori óhatatlanul beivódik a köztudatba.

Tavaly ilyenkor robbant ki a Borkai-botrány, s hogy a győri polgármester adriai jachtozását ellensúlyozhassa a kormánypárti sajtó, bedobta a kispesti polgármester ügyét. Amiről szintén készült egy videófelvétel, amely azonban nélkülözte a szexuális szálat. Nem is váltott ki felfokozott érdeklődést. Az MSZP-nek sikerült jegelnie a történetet. Kiállt az embere mellett, aki azóta a kerületi képviselőtestületben eltorlaszolta egy vizsgálóbizottság útját. Ha tavaly a szocialisták távol tartják magukat a polgármesterüktől, most aligha robban az ellenzék fejére az immár szexuális szállal is kiegészített sztori.

A 2010 óta ellenzékbe szorult MSZP-nek eddig egy korrupciós ügye járta be a nyilvánosság fórumait. Az elnökhelyettes Simon Gáboré, akit 2014 februárjában, a választási kampány közeledtével tartóztattak le. Mindmáig lezáratlan ügyéhez csatlakozik az úgynevezett Gajda-ügy. Mintha az Állami Számvevőszék és az ellenzéki frakciókat meg képviselőket büntetgető Kövér László „jóvoltából” rendszeresen megrövidített pártok hajlamosak volnának erőforrás-gyűjtésbe kezdeni. A választási kampányok ugyanis mértékadó becslések szerint a hivatalosan elkölthető pénz tízszeresét kóstálják.

Talán nem teljesen valóságtól elrugaszkodott feltételezés, hogy a szocialista vezetők azért álltak ki a kispesti emberük mellett, mert esetleg akadnak olyan ellenzéki polgármesterek, akik a pártjuknak is segítenek az erőforrás-gyűjtésben. Nem növelné a közös fellépésre készülő ellenzék 2022-es esélyeit, ha kiderülne, hogy döntési helyzetbe került politikusai a korrupció sajátosan ellenzéki válfaját művelik. Úgy teremtik elő a választási kampány plusz költségeit, ha bizalmi embereiknek megengedik, hogy a saját zsebükre is dolgozzanak.