Inkább folt, mint ruha. (Varga Domokos György újságíró, Magyar Nemzet, 1995. május 20.)

 Később még kellemetlenebb intézkedésekre lett volna szükség. Az viszont pech, hogy éppen most mi vagyunk hatalmon. (Kuncze Gábor SZDSZ-politikus, belügyminiszter, Délmagyarország, 1995. július 24.)

Ha kimondom azt, hogy csomag, már röhög a közönség, nem is kell a Bokros nevét emlegetni. (Kabos László komikus, Reform, 1995. augusztus 13.)

1995 nem január elsején, hanem március 12-én kezdődött. (Bodor Pál publicista, Reform, 1995. december 22.)

Az államháztartási reformról mindenkinek egy nagy fekete bajusz és egy fűnyíró jut az eszébe. Meg a béka feneke. (Szilvás István egri újságíró, Heves Megyei Hírlap, 1996. február 10.)

Akkorát lépett kényszerűen a fékre a kormány, hogy majdnem kiestünk az ablakon. (Tölgyessy Péter SZDSZ-politikus, Észak-Magyarország, 1996. szeptember 7.)

Ez az ország még egy Bokros-csomagot aligha tudna elviselni. (Horn Gyula szocialista politikus, volt miniszterelnök, Heves Megyei Hírlap, 1999. március 5.)

A Bokros-csomag azt is üzente az országnak: vége a szocialista jólét hamis, finanszírozhatatlan világának. (Gyurcsány Ferenc vállalkozó, Népszabadság, 2001. október 13.)

Az államcsőd elől sikerült elrántani az ország szekerét. (Bokros Lajos budapesti főpolgármester-jelölt, volt pénzügyminiszter, InfoRádió, 2014. október 7.)

A Bokros-csomag szükséges és járható rossz volt. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Index.hu, 2022. október 19.)

 Ami Ukrajnával történik, hasonlít ahhoz, ami velünk történt 1956-ban. Ki kell állni az agresszió ellen, ez erkölcsi kötelességünk. (Szájer József Fidesz-politikus, Heti Válasz, 2014. november 6.)

Ami egészen biztosan megállapítható, hogy Oroszország agressziót követett el Ukrajna ellen. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, az országgyűlés honvédelmi bizottságának elnöke, Hajdú Online, 2022. február 25.)

Jelzem, elsősorban a belpesti liberálisok kedvéért, Ukrajnában élnek magyarok is. (Apáti Bence publicista, Origo.hu, 2022. november 5.)

Oroszország megtámadta Ukrajnát. (Simicskó István KDNP-politikus, volt honvédelmi miniszter, Magyar Hírlap Online, 2023. február 24.)

Az oroszok kisebbségi ürüggyel támadták meg Ukrajnát. (Németh Zsolt Fidesz-politikus, volt külügyi államtitkár, Index.hu, 2023. július 20.)

Akár az is lehet, hogy ha nincs Ukrajna, akkor Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, ATV, 2024.január 29.)

 Ukrajna már csak lélegeztetőgépen őrzi államiságát. (Csizmadia László civil aktivista, a CÖF elnöke, Magyar Hírlap Online, 2024. augusztus 9.)

Hogy ki milyen mértékben sajátítja ki a ma még Ukrajnának nevezett területet, az oroszok és az amerikaiak tulajdonképpen már csak az arányokon vitatkoznak. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, 2025. március 6.)

Az Európai Unió életben akarja tartani Ukrajnát. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, miniszterelnök, Facebook.com, 2025. március 10.)

Ukrajnának minden segítséget meg kell adni. (Bedő Dávid Momentum-poliitkus, ATV, 2025. március 11.)

Tegnap reggel, a Klubrádió külföldi sajtószemléjében elhangzott egy figyelemre méltó gondolatmenet. Csernyánszky Judit beszámolt arról, hogy a Kentucky History Channel podcast-beszélgetést szentelt Himler Mártonnak. Egy amerikai történész beszélt a magyar bányászok száz év előtti szövetkezéséről, amely Himler nevéhez fűződik.

Amerikai életét ő is bányászként kezdte, majd annyira megtanult angolul, hogy újságíró lehetett. Ebbéli minőségében szorgalmazta, hogy a magyar bányászok megvásároljanak egy látszólag kiürült tárnát Kentucky-ben. A kisrészvényesek akciója olyannyira sikerült, hogy Himlersville néven még egy települést is alapítottak. A gazdasági világválság azonban elsodorta a vállalkozásukat.

Csernyánszky Judit kitért arra is, hogy Himler Márton volt annak a nyomozócsoportnak a vezetője, amelynek tagjai a második világháború utáni hetekben a német nyelvterület amerikai megszállási övezetében szedték össze a magyar háborús bűnösöket. Ám ennek részletezésére a bekezdés második részében már nem maradt hely. Nem vagyok Himler-kutató, de az egyik helyettesét, George Gerbner főhadnagyot, a későbbi világhírű médiatudóst személyesen ismertem.

Eme oldalnézetből elég sokat tudtam meg a kalandos életű főnökéről, akiről azt írják a lexikonok, hogy Pásztón született. Ez nem felel meg a valóságnak. A családja Mátraverebélyen élt, amit onnan lehet tudni, hogy ortodox apja nem engedte, hogy szombatonként igénybe vegye a vonatot. Gyalog kellett megtennie a kilenc kilométernyi távolságot, hogy a nógrádi kisvárosban tanulhasson. Majd Budapestre került, ahol 16 éves korában kirúgták a zsidó tanítóképzőből. Nem lehet tudni, hogy miért, az viszont tudható, hogy bánatában Amerikába szökött.

Bányásznak állt, amíg meg nem tanult rendesen angolul. Az megint homályba merül, hogy a múlt század harmincas éveiben miként lépett kapcsolatba az FBI-jal. A nyomozóhatóság megbízásából érkezett 1938-ban Magyarországra. Látszólag rokonlátogatásra, valójában azért, hogy az Egyesült Államokba vigye két könyvtársnő több száz nevet tartalmazó listáját a magyar politikai elitről. Nem mennék bele a részletekbe, a lényeg ugyanis az, hogy amidőn 1941-ben a magyar kormány hadat üzent az Egyesült Államoknak, akkor több országgyűlési képviselő és néhány külszolgálatos diplomata emigrált Amerikába.

Feltűnő, hogy Washingtonban vagy a környékén kerestek lakást. Bejártak ugyanis a kongresszusi könyvtárba, és friss tapasztalataik alapján az 1938-as listát nézték át. Ki az, aki már nem él, vagy él ugyan, de annyira jobbra sodródott, hogy felelősség terheli több százezer magyar zsidó haláláért. Amikor pedig Donovan ezredes megalapította az amerikai hadsereg titkosszolgálatát, az OSS-t, akkor Himler Márton a polgári részleg munkatársa lett. Az olasz csizma csücskében, a bari légitámaszponton rendezkedett be, és létrehozta a magyar nyomozócsoportot.

A héttagú különítménybe olyan katonákat választott, akiket a pszichológusok javaslata alapján képeztek ki a gerillaharcra. A lélekbúvárok szerint olyan európai emigránsokat érdemes fölkészíteni a front mögötti műveletekre, akiknek rokonságát a nácik megszállta országokban kiirtották. A háromtagú gerillacsoportok nagy hírre tettek szert, bár minden második katona az életével fizetett a sikeres partizánakciókért. Martin Himler az életben maradt fiatalemberek közül választott ki hetet, hogy aztán áttegye székhelyét az ausztriai Salzburgba.

Ők voltak „az úgynevezett Himler-fiúk, amerikai egyenruhában budapesti zsidó fiúk”. Fáy Zoltán jellemezte így a fiatal tiszteket a Magyarság című emigráns újság 1956. január 27-i számában. A magyarul kifogástalanul beszélő nyomozók széledtek szét a mintegy 150 ezer négyzetkilométernyi amerikai zónában, hogy kezükben a pontosított listával halásszák ki a magyar menekültek közül a háborús bűnösöket.

Először 1987-ben tűnődtem Himler Mártonról. Akkor még két m-mel írtam a nevét, és úgy fogalmaztam, hogy ő hozta haza a háborús bűnösöket. Ma már tudom, hogy ő csak előkészítette a hazahozatalukat. A salzburgi kihallgatásokat persze ő vezette az egyik helyettesével, George Granville hadnaggyal együtt, aki az újlipótvárosi Hollán utcában lévő Odense kávéház tulajdonosának, „Grósz papának” volt a fia. Később New York-ban lett gazdag szőrmekereskedő.

A másik helyettese, a szintén Gyuri Gerbner hadnagy volt ama kibelezett Douglas-bombázó parancsnoka, amelyben 18 férőhelyet képeztek ki az egymáshoz bilincselt foglyoknak. 1945. október 3-tól karácsonyig minden héten leszállt a gép a mátyásföldi repülőtéren. A Mafir korabeli híradójában látható, hogy a gép lábánál állt egy magas, szemüveges tiszt, aki csiptetős alátéten elhelyezett papírról olvasta föl az egyenként lekászálódó háborús bűnösök nevét. Ő George Gerbner György, aki karácsony után is Magyarországon maradt. S mint a Szövetséges Ellenőrző Bizottság amerikai tagjának a segédtisztje szolgált 1947-ig Budapesten. A párizsi békeszerződés után utazott vissza az Egyesült Államokba, ahol befejezte az egyetemet, és kezdte művelni a médiatudományt.

A főnöke, Himler (akkor már alezredes) 1945 őszén fejezte be küldetését Magyarországon. S bár sajtóközleményben tiltakozott az ezredes megszólítás ellen, mégis úgy tért vissza bécsi állomáshelyére, hogy az útiparancsban ezredesnek tüntette föl magát. Ezredesi rang alatt ugyanis nem foglalhatott volna külön kabint a bécsi gyorsvonaton. Maradt az OSS alkalmazásában, de akkor már CIA-nek nevezték a szervezetet. Leginkább a Közel-Keleten, Kairóban és Tel-Avivban tűnt fel, olykor ezredesi egyenruhában kvaterkázott a kávéházi polgárokkal. 1961-ben halt meg, 73 éves korában, immár Los Angelesi-i üzletemberként. Vagy ki tudja, miként 

A bejegyzésem utáni összeállításban idézem egyik CIA-beli kollégája, a szintén magyar A. C. Klay némi iróniával fűszerezett jellemzését. Eszerint Himler Mártonhoz hasonló figurák csak Jókai Mór regényeiben voltak.

 Tíz mondat Himler Mártonról

Ki ez a Himler Márton, aki az első pofont adta Endre Lászlónak? (Békés István újságíró, Képes Figyelő, 1945. szeptember 1.)

Amerikai magyar nyomozó. (Sz. Kalmár Pál újságíró, Szabadság, 1945. október 3.)

Himler Márton, az amerikai inváziós erők magyar osztályának vezetője. (Szabad Nép, 1945. október 9.)

A Világosság munkatársának alkalma volt beszélni Himler Mártonnal, aki megkérte: írja meg, hogy nem ezredes, hanem mint az amerikai hadsereg kötelékében szolgáló civil, a magyar osztály vezetője, Világosság, 1945. november 15.)

Ötvennyolc éves fejjel vállalkozott arra, hogy összeszedi a Szovjet elől kimenekült magyar vezető politikusokat. (Magyarság, 1961. július 21.)

Tizenhat éves korában kicsapták a pesti zsidó tanítóképzőből. (Sauber-Michájlovics Sándor izraeli újságíró, Új Kelet, 1961. augusztus 11.)

A magyar háborús bűnösöket egy Himmler Márton nevű amerikai őrnagy hozta haza. Tényleg haza, hiszen magyar zsidóként került a tengerentúlra. (Zöldi László újságíró, Élet és Irodalom, 1987. június 19.)

Abban a munkakörben, amelyben szolgálatot teljesített, származása csak fokozta elkötelezettségét. (Zinner Tibor történész, Élet és Irodalom, 1987. június 26.)

Kisebb kalandorokból is faragott figurákat Jókai. (Sziklay Andor újságíró - Dr. A. C. Klay CIA-ügynök, Amerikai Magyar Népszava, 1996. augusztus 23.)

Amerikai zsidó katona. (Csurka István író, MIÉP-politikus, Magyar Fórum, 2011. február 10.)

Nekünk, magyaroknak van még 200 ezer érvünk, hogy Ukrajnában béke legyen. (Magyar Televízió, 2015. február 17.)

Oroszország megtámadta Ukrajnát. (Miniszterelnök.hu, 2023. február 18.)

Ukrajna olyan messze van az uniós tagságtól, mint Makó Jeruzsálemtől. (Magyar Rádió, 2023. november 10.)

Ukrajna civil fenntartásához hozzá fogunk járulni. (Magyar Rádió, 2024. február 2.)

Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért. (Magyar Rádió, 2024. május 31.)

Vásárosnaményból átlátni a másik oldalra, ami jelenleg Ukrajna. (Magyar Rádió, 2024. június 14.)

Ukrajnában a magyarok nézőpontjából sokkal több veszélyt látok, mint amennyi lehetőséget. (Magyar Rádió, 2025. január 17.)

Az Ukrajna nevű terület eddig ütközőzóna, ütközőállam volt a NATO és Oroszország között. (YouTube.com, 2025. február 22.)

Ukrajna mint állam nem működik. (Magyar Rádió, 2025. március 7.)

Az Európai Unió felvenné Ukrajnát gyorsított pályán. Ennek nem szabad megtörténnie. (Facebook.com, 2025. március 10.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor (nem) vétózott, Gyurcsány Ferenc és Tompos Márton orbánozott, Ceglédi Zoltán magyarpéterezett, Bán Mór hunyadizott, Pottyondy Edina pedig rüsztölt.

Jött egy ember, akin nem volt öltöny. Fogadta őt két öltöny, amiben nem volt ember. (Székely Csaba drámaíró Zelenszkij látogatásáról a Fehér Házban, Facebook.com, március 1.)

A rettenthetetlen TOP - Trump, Orbán, Putyin. (Ágoston Hugó marosvásárhelyi újságíró, ÚjHét.com, március 2.)

Zelenszkij magán viseli a háborút. (Vándor Éva újságíró az ukrán elnök öltözékéről, hvg.hu, március 3.)

Európa nagy része putyinista latorállamnak tart minket. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs.hu, március 3.)

Van egy mondás Felcsúton: aki nem vejem, az ellenem. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Szegeder.hu, március 3.)

A hatalomnak nincs igaza attól, hogy hatalom. (Béndek Péter publicista, Facebook.com, március 3.)

Beindult a fikagép. (Gajdics Ottó újságíró az ellenzéki nyilvánosságról, Magyar Nemzet Online, március 4.)

Teli rüszttel rugdosnak a pályán. (Pottyondy Edina publicista a hatalmon lévőkről, YouTube.com, március 4.)

A farvizünkön Szlovákia. (Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Magyar Rádió, március 5.)

Mindannyian a saját magunk igazságában élünk. (Demény Péter költő, ÚjHét.com, március 5.)

Fel voltam készülve mindenre, de csak néhány szúrós pillantást kaptam. (Ruttkay Zsófia forgatókönyv-író, aki Fuck NER-pólót viselt a Hunyadi-film díszbemutatóján, 444.hu, március 6.)

Mi vagyunk az az ország, amely saját magával vette körül magát. (Csűrös Csilla kiemelt szerkesztő, Magyar Rádió, március 6.)    

Hogy ki milyen mértékben sajátítja ki a ma még Ukrajnának nevezett területet, az oroszok és az amerikaiak tulajdonképpen már csak az arányokon vitatkoznak. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, március 6.)

Egyedüliként vétózta meg a közös európai kiállást Ukrajna mellett. (Tompos Márton Momentum-politikus Orbán Viktorról, Facebook.com, március 6.)

Ezúttal nem ment ki kávézni, hanem vétózott. (Molnár Bálint publicista Orbán Viktorról, Kolozsváros.com, március 7.)

Orbán tegnap szakított az EU-val. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, március 7.)

Ma még úgy tűnik, hogy én vétóztam. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, március 7.)

Már egy éve nem fideszes. (Ceglédi Zoltán politológus Magyar Péterről, Facebook.com, március 7.)

Minden tüntetés politikai cselekedet is. (Nagy Attila Tibor politológus a Magyar Orvosi Kamara demonstrációjáról, Hang.hu, március 8.)

Ahogyan a politikusok, mi, újságírók is elvadultunk. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, március 8.)

A történelmünk jelentős része teljesen hiányzik a filmjeinkből. (Bán Mór író, a Hunyadi-regények szerzője, 24.hu, március 9.)

 A privatizáció ismeretlen értékű, uratlan vagyontárgyak eladása olyanoknak, akiknek nincs egy fillérjük sem, és nem akarnak vásárolni. (Sárközy Tamás gazdasági jogász, Vas Népe, 1995. március 18.)

Az ellentétek a kormányon belül az utolsó fillérig vonzzák egymást. (Horváth Gábor kisgazda politikus, Heves Megyei Hírlap, 1995. szeptember 29.)

Én soha életemben egyetlenegy fillért nem tudtam szerezni, Gyárfás Tamás viszont felemeli a telefont, és pénzözön jön be az ajtón. (Lakat T. Károly, a Nap-kelte TV főszerkesztője, Hetek, 2000. augusztus 12.)

Miért kellett a forintból fillért csinálni? (Farkasházy Tivadar újságíró, RTL Klub, 2011. november 6.)

Jobban számíthatunk a szegények sűrű fillérjeire, mint a tehetősek ritka forintjaira. (Csiba Gábor orvos, a Máltai Szeretetszolgálat csoportvezetője, Borsod Online, 2015. december 23.)

Európában már ülnek pártok a parlamentekben, amelyeknek egy fillérjük sem volt, de a közösségi médiával mégis eljutottak az emberekhez. (Hujber Ferenc színész, Népszabadság, 2016. február 26.)

Az igazság hangja gyenge, mert nincs mögötte egy fillér sem. (Majtényi László alkotmányjogász, ATV, 2019. szeptember 11.)

Az atlétikai stadionra jut több százmilliárd forint, de sporteseménynél lényegesen fontosabb dolgokra egy fillér sem. (Bede Márton újságíró, 444.hu, 2023. augusztus 18.)

A hatalom saját magára költ, minden máson pedig fillérezve spórol. (Tóta W. Árpád publicista, Facebook.com, 2024. november 21.)

Az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2025. március 7.)

 Az utolsó fillérünk is rámegy erre a háborúra.

A magyarok nem bírják ki a háború gazdasági következményeit.

/Az ukránokról/ Úgy nem lehet őket megsegíteni, ha mi tönkremegyünk.

Nekünk a magyar gazdák fájnak a legjobban.

Ma még úgy tűnik, hogy én vétóztam.

Nem én voltam az egyetlen, aki próbált az ésszerűség talaján maradni.

Vannak rossz, korrupt dollárok is.

Megskalpoljuk a nagy energiacégek profitját.

Az árak nem emelkednek, hanem az árakat emelik.

Ki kell tartani!

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 18-szor köszörülte a torkát.)

 A világtörténelem egyetlen olyan országa vagyunk, amelyet saját korábbi maga vesz körül. (Eperjes Károly színész, Kisalföld, 1996.január 6.)

Geopolitikai sajátosság, hogy Magyarország a világ egyetlen országa, melyet saját maga vesz körül. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Délmagyarország, 1996. április 30.)

Köztudomású sokat támadott definícióm: Magyarország a földkerekség egyetlen olyan országa, amelyet önmaga határai vesznek körül. (Torgyán József kisgazda politikus, Új Magyarország, 1996. augusztus 5.)

Magyarországon kívül Európának egyetlen olyan állama sincs, amely köröskörül hajdani önmagával lenne határos. (Sütő András író, Magyar Nemzet, 1997. december 20.)

Saját magunkkal vagyunk körülvéve. (Csete György építész, Magyar Rádió, 2004. december 26.)

Egy politikai poén szerint Trianon óta Magyarország az egyetlen ország, amelyet saját maga vesz körül.  (Pekarek János újságíró, Dunaújvárosi Hírlap, 2007. január 4.)

Körül vagyunk véve saját magunkkal. (Bayer Zsolt publicista, Echo TV, 2015. július 10.)

Magyarország az egyetlen ország a világban, amely saját magával határos, ráadásul köröskörül. (Orbán Viktor miniszterelnök, 24.hu, 2016. február 28.)

Magyarország földrajzilag régi önmagával, gazdaságilag pedig a csodával határos. (Maksa Zoltán humorista, Magyar Rádió, 2020. december 31.)

Mi vagyunk az az ország, amely saját magával vette körül magát. (Csűrös Csilla kiemelt szerkesztő, Magyar Rádió, 2025. március 6.)

Az internet ma nem békés kávéházra, hanem zajos kocsmára hasonlít. (Balla D. Károly író, Mozgó Világ, 2011/1.)

A romkocsmák félhomályában merengő, állástalan diplomásokkal ma Dunát lehetne rekeszteni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Duna TV, 2012. június 25.)

A Fidesz világát a pálinkafőzés, a kocsma, a futball és a körömpörkölt adja. (Csepeli György szociálpszichológus, Vasárnapi Hírek, 2013. július 14.)

Ha arra törekszik az ember, hogy a kocsmában is értsék, nem árt néha magyarul fogalmazni. (Tarlós István budapesti főpolgármester, Nemzeti Sport, 2015. május 16.)

Kádár szelleme már most erősödik, különösen a kocsmákban, egyenes arányban az elfogyasztott féldecik számával. (Moldova György író, 24.hu, 2016. december 25.)

Kedvenc kocsmánk, a Facebook. (Kövesdi Péter újságíró, Népszava, 2020. december 15.)

A baloldalnak nincs olyan üzenete, amelyet egy falusi kocsmában is jól lehet képviselni. (Mérő László publicista, Magyar Hang, 2023. december 1.)

A népies írókkal kocsmába jártam, az urbánusokkal kávéházba. (Rapai Ágnes költő, Facebook.com, 2023. december 6.)

Orbán Viktor eljutott a templomtól a kocsmáig. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. december 6.)

Egymilliárd forintot fogunk adni az ezer alatti települések kiskocsmáinak. (Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, Reels, 2025. február 26.)

Miután a szállóigék keletkezéstörténetével foglalkozom, a Fehér Házban történteket összefüggésben helyezném el. Textust a kontextusban, amelyből a szöveget megelőlegezem. A vendéglátók, az amerkai elnök és alelnök nehezményezték, hogy az ukrán elnök stilizált egyenruhában jelent meg, és ennek nyilvánosan hangot is adtak. Mire szárnyra kapott egy szállóige: „Jött egy ember, akin nem volt öltöny. Fogadta őt két öltöny, amiben nem volt ember.”

E szájról szájra szálló mondatocska sorsáról tűnődöm majd, előtte azonban ki kell fejteni, hogy általában milyen sorsuk van az efféle megnyilvánulásoknak. A mai magyar politikusok ritkán idézik Kovács Lászlót. Az immár 86 éves volt külügyminiszter öregek otthonában él, és ha a nyilvánosság fórumain egyáltalán szóba kerül, leginkább azt a mondatot tulajdonítják neki, hogy „Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást.” Ezt vagy ehhez nagyon hasonlót a múlt század kilencvenes éveiben mondott, amidőn az ellenzékbe szorult Magyar Szocialista Párt elnöke volt.

Amikor már vagy huszadszor idézték, akkor megkérdeztem tőle, hogy hol mondta. Azt válaszolta, hogy egy rádióműsorban, de ő csak idézte Heath volt brit miniszterelnöktől. Őt is zavarja, hogy ennek ellenére neki tulajdonítják azt a fránya mondatot. Ha neki szegezték a kérdést, akkor mindig el is mondta, hogy nem ő a forrás, de aztán megunta a szabadkozást. Így lett akaratlanul is egy kölcsönmondat szerzője. Azt már én fűzöm hozzá, hogy a szállóigét mindig neves emberhez kötik, lehetőleg az adott kor egyik közéleti személyiségéhez.

Amióta a szállóigék forrásvidékével foglalkozom, és néha kétezer évre is alá kell merülni a múlt kútjába, gyakran szembesülök ezzel a magatartásformával. Valaki kitalál egy szellemes és a kor valóságát érzékletesen kifejező mondatot, aztán eltelik néhány évszázad vagy évtized, és a neve feledésbe merül. A későbbi kor emberei szívesebben tulajdonítják a saját koruk egyik neves képviselőjének. Például a fiatalabb (harmincas) politikusok hajlamosak egy bizonyos szállóigét Gyurcsány Ferencnek tulajdonítani.

A ma már DK-s politikus még szocialista miniszterelnökként 2006. május 26-án, a balatonőszödi kormányüdülőben ezt találta mondani: „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.” Nos, e gyakran idézett szállóige eredetijét Örkény István mondta a Szabad Kossuth Rádióban, 1956. október 30-án. Így hangzott: „A rádió hosszú éveken át a hazugság szerszáma volt. Parancsokat hajtott végre. Hazudott éjjel, hazudott nappal, hazudott minden hullámhosszon.”

Innen juthatunk el napjainkban a washingtoni Fehér Ház Ovális irodájába. Trump és Zelenszkij furcsa és botrányos találkozóját Székely Csaba, a pillanatnyilag talán leggyakrabban játszott magyar drámairó is értelmezte a fészbukos üzenőfalán részben angolul, részben magyarul. Azzal a mondattal. hogy „Jött egy ember…” nem szembesültem. Azzal viszont igen, hogy Balla D. Károly ungvári költő úgy idézte a mondatot, hogy Csaba Székelynek tulajdonította. Ez történt tegnap reggel 8.10-kor, utána megindult az idézhetnék.

Slemmer László politikai influenszer és Bodansky György újságíró csak annyit változtatott, hogy a Csaba Székelyt Szekely Csabára cserélte. Illetve egyikük az ovális mondatot fehér betűkkel piros, a másikuk lila alapra helyezte. Ekkor jegyezte meg a marosvásárhelyi drámaíró egyik digitális ismerőse, hogy „Mémesedsz, Csaba Székely. Remélem, tényleg mondtad ezt.” Erre indult be a nyilvánossági nagyüzem, amelynek részletei olvashatóak a bejegyzésem utáni összeállításban.

Bekapcsolódott a vitába Majtényi László alkotmányjogász is, aki az előzmények alapján gyanútlanul Székely Csabának adományozta a szállóigét. Ezt kifogásolta a Bim Bam álnevű újságíró, aki egy bizonyos Székely Csabát, akit nem azonosított a marosvásárhelyi drámaíróval, plágiummal vádolta, mondván, hogy ő ezt a bon mot-ot egy amerikai kommentelőtől olvasta. Majtényi László a válaszában nem feszegette a szerzőséget, inkább a poént tartotta fontosnak. Bim Bam is visszafogottabban reagált. Nem lettek puszipajtások, de megbékéltek egymással.

Pillanatnyilag itt tartunk, egy szállóigéről kirobbant vita körülbelül harmincadik órájában. Két megjegyzésem van. Az egyik az, hogy mintegy száz éve a pesti New York kávéház úgynevezett mélyvízében Molnár Ferenc asztalról asztalra járt. Mindegyiknél üldögélt, és ha valami szellemeset hallott, akkor a kaucsuk kézelőjére tintaceruzával felírta. Majd így szólt: „Mától kezdve én mondtam.” E kijelentés ellenére nem magának gyűjtötte a bon mot-okat, hanem a színpadi szereplőinek, Különösen az epizódistáknak, akiknek legföljebb néhány mondatuk volt, és nem volt mindegy, hogy mivel állítottak be a színpadra. Olyan mondattal-e, amely hangsúlyozta a jelentéktelenségüket, vagy olyannal, amely vastapsot érdemelt.

A másik megjegyzésem: Gyurcsány Ferenc soha nem állította, hogy ő az őszödi beszéd említett mozzanatának a szerzője. Azt azonban állította, hogy „A politikában nincs szerzői jog.” (Facebook.com, 2021. augusztus 26.)

Tíz mondat egy szállóigéről

Jött egy ember, akin nem volt öltöny. Fogadta őt két öltöny, amiben nem volt ember. /Csaba Székely/ (Balla D. Károly költő, Facebook.com, 2025. március 2.)

Jött egy ember, akin nem volt öltöny. Fogadta őt két öltöny, amiben nem volt ember. /Székely Csaba/ (Slemmer László influenszer Facebook.com, 2025. március 2.) 

Jött egy ember, akin nem volt öltöny. Fogadta őt két öltöny, amiben nem volt ember. /Székely Csaba/ (Bodansky György újságíró, Facebook.com, 2025. március 2.)

Mémesedsz, Csaba Székely. Remélem, tényleg mondtad ezt. (Hegedűs Lajos Hunor kommentelő, Facebook.com, 2025. március 2.)

Végül Székely Csaba fogalmazott a legpontosabban. Ő az Oválisban látott egy embert, akin nem volt öltöny, és két öltönyt, amelyekben pedig nem volt ember. (Majtényi László alkotmányjogász, Facebook.com, 2025. március 2.)

Ez egy amerikai kommentelő bon mot-jának sima ellopása. Elnézést a létező Székely Csabától, lehet, hogy szégyen, de nem ismertem. Viszont hogy nem ő a szerző, hanem egy amerikai kommentelő, azt fenntartom. (Bim Bam álneves kommentelő, Facebook.com, 2025. március 2.)

Mint (volt?) újságíró, háklis vagyok a szerzőségre. (Bim Bam álneves kommentelő, Facebook.com, 2025. március 2.)

Larry Vandiver a szerző. (Bim Bam álneves kommentelő, Facebook.com, 2025. március 2.)

Én egy Székely Csabát ismerek, a kitűnő drámaírót. (Majtényi László alkotmányjogász, Facebook.com, 2025. március 2.)

Elvileg az sincs kizárva, hogy ketten találták ki, egymástól függetlenül, de azért csodálkoznék. (Bim Bam álneves kommentelő, Facebook.com, 2025. március 2.)