Médianapló

Médianapló - A poloskákról és a dakotákról mi jut majd az utókor eszébe?

2025. június 26. 13:11 - Zöldi László

A bejegyzésem címe egy tegnapelőtti újságcikkből származik. Papp Sándor Zsigmond erdélyi (szatmárnémeti) író-publicista, aki áttelepült hozzánk, az anyaországba, majd néhány év múlva tovább költözött Bécsbe. Onnan küldi tárcáit az immár csak egyetlen ellenzéki napilapnak. A Népszavában hetenként egyszer jelenik meg, néha kétszer is.

Jegyzetei szépirodalmi színvonalúak, 2023-ban tizenegy mondatát emeltem ki a heti válogatásba, ’24-ben hetet, az idén pedig, nem egészen fél év alatt kilencet. Némi túlzással a legutóbbi két és fél esztendőben több jó mondata volt, mint a szerkesztőség belső munkatársainak együttvéve. Idézendő mondata ez: „A poloskázók megbüntették a dakotázót.” Nem nevezném szállóigének, ahhoz ugyanis a mögöttünk hagyott hetekben mélyebbre kellett volna hatolnia a köztudatba.

Figyelemre méltó viszont a folytatása: „Megint egy mondat, amit nem lesz könnyű megmagyarázni pár évtized múlva.” A szerző itt kapja el a lényeget, amelyet így foglalnék össze: nem elég, ha egy mondat szellemes. Akkor marad meg az utókor emlékezetében, ha az elhangzás-megjelenés körülményeitől függetlenül is mond valami érvényeset. A poloskás-dakotás mondattal épp az a baj, hogy már most se könnyű elmagyarázni a jelentését. Azért megkísérlem, hátha sikerül.

A poloskák forrása a hivatalban lévő miniszterelnök. Orbán Viktor ejtette ki a száján az idei március 15-én. Sokan értelmezték, ám azt mindmáig nem sikerült tisztázni, vajon tudatosan, alaposan előkészítve hangzott-é el, vagy országunk első embere rögtönzött-e inkább. A mondat első felét - „A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás”-t Orbán felolvasta, utána azonban a mikrofonhoz hajolt, lehalkította a hangját, és hatásvadász módon mondta bele: „a poloskák átteleltek”

Utána megnevezte azokat, akiket ünnepélyesen nevezett ki a rendszer ellenfeleivé. Íme, a poloskák: „Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivileket és politikai aktivistákat.” Azóta zajlik a húsvéti (tavaszi) nagytakarítás. Propaganda-kampányba és „átláthatósági” törvénytervezetbe torkollott, bár egyelőre elnapolták. Talán őszi nagytakarítás lesz belőle?

A poloskás idézet utóélete nem érdektelen ugyan, de ha lehántjuk róla a magyarázó elemeket, akkor bizony kiderül: már most sem annyira tömör és szellemes, hogy szállóige legyen belőle. A politikai szakírók épp úgy számon tartják majd, mint Gyurcsány Ferenc őszödi beszédéből a „Lószart, mama!” kiszólást. A publicisták néha idézik is majd, ám a szállóigéhez szükséges szellemi gyúanyagot ma sem tartalmazza.

De ha már a poloska jelenlétét keressük a szállóigék bűvkörében, akkor ezerszer szellemesebb egy reklámversike. Azért 1912 után jelent meg, mert akkor látott napvilágot Karinthy Frigyes irodalmi paródiagyűjteménye, az Így írtok ti. 1926. december 31-ig pedig azért jelent meg, mert másnaptól kezdve már nem a korona volt a fizetőeszköz, hanem a pengő. Márpedig Karinthy Frigyes ötven koronát kapott a plakátokon és az újságok hirdetési rovatában olvasható szövegért: "Drámát Shakespeare, poloskát Dietrichstein irt a legjobban.”

A mondat érdekessége, hogy a szerző természetesen rövid i-vel írta a poloskához kapcsolódó irtást. Tudatosan összemosta az irodalmi alkotómunkát jelentő és hosszú í-vel írandó írnivel. A korabeli nyelvészek meg is rőkönyödtek. Szűklátókörűségükben nem vették észre a szójátékos trükköt. Máskülönben a világhírű drámaíró szintjére emelt Dietrichstein Pál volt a legismertebb pesti rovarirtó. Később is szívesen vette igénybe a költők szolgálatait.

A sors iróniája, hogy a másik nagy hírre vergődött szó, a dakota is a hazai nyilvánosság pillanatnyilag első számú kedvezményezettjéhez kötődik. Orbán Viktor második és harmadik miniszterelnökösködése idején gyakran emlegette a „dakota” szólásokat. Olyan családba született, ahol bizonyos helyzetek értelmezésére használták a készen kapott közmondásokat. Ő vagy a beszédírói kiválasztottak egy-egy népi szólást, és kikölcsönözték az amerikai kontinens őslakóinak, az indiánok egyik törzsének.

Ha ez nem történt volna meg legalább tucatnyiszor, akkor az eredetileg történelemtanár Aranyosi Péter aligha mesélte volna el a Partizán 2025. május 19-i adásában a gyermekkori élményét. Ha a miskolci Petőfi-moziban „az első három sorban ültél, akkor tetves lettél a film végére”. Ekkor szólt közbe a műsorvezető Gulyás Márton: „Miért?” A humorista válasza: „Mert ott csak a dakoták ültek.” Akarva-akaratlanul 876 ezer cigányt sértett meg, Magyarország legnépesebb kisebbségét. A kormánypárti sajtó persze kiaknázta az idézetben rejlő lehetőséget, a közmédia pedig megfosztotta a humoristát a néhány éve neki ítélt Karinthy-gyűrűtől.

Ugyebár e bejegyzés címében azt firtattam, vajon mi jut majd eszébe az utókornak a poloskákról és a dakotákról. Nos, félő, hogy semmi. Úgy zárult az értelmezési kör, hogy Karinthy Frigyes poloskás reklámversétől eljutottunk Orbán Viktor közvetítésével és Aranyosi Péter cigányozásával a Karinthy Frigyesről elnevezett kitüntetés visszavonásáig. Ezek érdekes összefüggések, ahhoz azonban a poloskázó és dakotázó mondatok nem elég szellemesek, hogy „pár évtized” múlva az utókorral megértessék: miről vitatkoztunk a 2026-os országgyűlési választás előrehozott kampányában.

       

Tíz mondat a mondatról

 

A legócskább mondatokat is hitelesíti a nagy név. (Bodor Pál író épszava, 1999. augusztus 7.)

Ha közszereplő kiforgatható mondatot mond, ki is forgatja a média. (Osztovits Ágnes újságíró, Heti Válasz, 2004. január 2.)

Most minden mondatot sarkítanak. (Szanyi Tibor szocialista politikus, Népszava, 2007. október 20.)

Az óriásplakátra csak egyetlen mondatot lehet kiírni. (Somogyi Zoltán szociológus, ATV, 2013. február 6.)

Mindig a legerősebb mondatokat vágjuk be. (Veiszer Alinda műsorvezető, Média 2.0, 2017. május 10.)

A mondat vesztésre áll. (Nagy N. Péter újságíró, 168 Óra, 2018. szeptember 13.)

A sebesség fontosabb, mint a mondat. (Jolsvai András író a digitális sajtóról, 24.hu, 2019. december 26.)

Igazat adtam neki, talán azért, mert jól hangzott a mondat. (Rapai Ágnes író, Facebook.com, 2023. április 7.)

Háttal kezdheti a mondatot. (Vincze Attila újságíró Kós Hubert újdonsült hátúszó világbajnokról, Népszava, 2023. augusztus 2.)

A poloskázók megbüntették a dakotázót. Megint egy mondat, amit nem lesz könnyű megmagyarázni pár évtized múlva. (Papp Sándor Zsigmond író, Népszava, 2025. június 24.)

komment

Médianapló - Az újságírónők mit keresnek az egészségügyben?

2025. június 24. 15:15 - Zöldi László

 A nyilvánosság fórumain szokatlanul nagy visszhangot váltott ki két szakpolitikus tegnap esti vitája. A nem hivatalos választási kampány jegyében összeszólalkozott Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár és Kulja András, a Tisza Párt szintén orvos politikusa. Az államtitkár hiányolta a vitapartner szakvizsgáját, a rezidens pedig hiányolta az államtitkár betegágyak melletti munkáját. Ezzel eleget is tettek a kampány személyeskedő hangvételének, a továbbiakban szakmai kérdésekre kárhoztatták magukat az ATV stúdiójában.

Disputájukat úgy foglalnám össze, hogy amit az állam képviselője az egészségügyben kereshető pénzekről bruttóban mondott, azt az ellenzéki szakpolitikus nettóra fordította le. Ennél tovább azért nem mennék, mert a nyilvánossággal kapcsolatban fölfigyeltem Takács Péter médiaszemléletére. (Kulja Andráséra nem figyelhettem föl, mert ő nem említette meg az újságokat és az újságírókat.) Nos, amikor az államtitkár például a kivérző kórházakról eddig megjelent két cikkről beszélt, akkor úgy fogalmazott, hogy „a közismerten az ellenzék érdekköréhez tartozó portálon”, a Direkt36-ban láttak napvilágot. Amidőn pedig egy interjúját szemlézte a 24.hu, úgy mutatta be azt a fránya portált, hogy „egy közismert baloldali propagandalap”.

Kétségtelen, hogy nagyítóval nézik a kormány tevékenységét, mégis úgy működnek, mint egy normális szerkesztőség. Feltárják ugyebár a valóságot, és utánanéznek a részleteknek. Ami a Direkt36-ban jelent meg a kórházakról, azt én is megírhattam volna a legutóbbi években szerzett tapasztalataim alapján. Ami pedig a 24.hu-t illeti, Benke Ágnes ma reggel részletezte, hogy az államtitkár ama bizonyos interjúban csakugyan megjegyezte: a szakdolgozók a következő két évben nem számíthatnak fizetésemelésre. Idézte hozzá Takács Péter szavait is, és nem az volt a benyomásom, hogy a szerkesztőség eltorzította volna az államtitkár egyébként sajnálkozó megjegyzését.

Azon tűnődöm, vajon szerencsés-e, hogy egy több ezermilliárdos alrendszerért felelős szakpolitikus ideológiailag, propagandisztikusan kidolgozott sémák alapján jellemzi azokat a szerkesztőségeket, amelyek alkalmanként kínos helyzetbe hozzák. Ekkor ötlött fel, hogy Takács doktor mivel vádolta a Direkt36-ot. Azzal, hogy ama cikksorozatot az ő június 23-i ATV-vitájához időzítette a szerkesztőség. Márpedig a cikksorozat három szerzője, Márton Kamilla, Szopkó Zita és Wirth Zsuzsanna több hónapot szánt az anyaggyűjtésre. Ilyenkor egy szerkesztőnek kisebb gondja is nagyobb annál, mintsem hogy figyelemmel kísérje a sok tévécsatorna közül az egyik vitakezdeményezését.

Az is felötlött, hogy mit olvastam a vidéki sajtóban. Például a kemma.hu nevű tatabányai portálon, június 21-én jelent meg egy terjedelmes cikk. A szerző nem írta alá a nevét, az összeállítást vélhetően a budapesti központból küldték a megyei napilap szerkesztőségébe. Az egészségügyi államtitkár és a kormánypárti sajtót irányító stáb úgy készült tehát az atv-s vitára, hogy időzítette hozzá a cikket. Abból indultak ki, hogy szóba kerül majd a kánikulai téma, hisz’ tavaly is borzolta a kedélyeket. A névtelen szerző fel is sorolta azokat az intézményeket, amelyeknél „hűtésrekonstrukciót” hajtottak végre. Tavaly 5 milliárd forintot költöttek a műtők klimatizálására, az idén 4 milliárdot tartalékoltak a kánikulai „havariahelyzetre”.

Csak egy füttyentés, és mozgásba lendült a kormányzati kommunikációs gépezet? Igen, kár azonban, hogy ezt a Tisza szakpolitikusa nem tudhatta. A tévévitában épp csak utalt a légkondícionáló berendezések várható hiányára. Innen már csupán egy lépés visszafejteni az államtitkár féloldalas médiaszemléletét. Beidegződéssé vált nála, hogy a kormánypárti nyilvánosság olajozott gépezetként működik, ezért „logikus”, hogy az ellenzékit is egyetlen központból irányítják. Sajnos és szerencsére nem így van.

Az ellenzékinek nevezett nyilvánosság erénye és fogyatékossága ugyanaz. Széttagozódott, szervezetlen, egyúttal azonban önálló és kreatív. Bizonyára van úgy, hogy egyszerre jut eszébe ugyanaz két főszerkesztőnek, dolgoztatják is a munkatársaikat, akiknek a keze alól különböző minőségű cikk vagy cikksorozat kerül ki. Ám ez nem egy pártközpont, a földalatt háttérhatalom vagy Brüsszel eredménye, hanem a véletlené.

Talán észrevette az olvasó, hogy ha egészségügyi szakújságírót említettem, kizárólag hölgyekre utaltam. Ráadásul a két legtekintélyesebb kolleginát Danó Annának és Élő Anitának hívják. Az előbbi az MSZMP alapította Népszabadságtól érkezett a Népszavához. De nem a baloldali világnézete irányítja, hanem a szakértelme. A legutóbbi évtizedben megélt vagy féltucatnyi államtitkárt az egészségügyben. Élő Anita a Fidesz alapította Heti Válaszból igazolt át annak fidesztelenített változatához, a Válasz Online-hoz. Őt sem a konzervatív értékrendje motiválja, inkább az, hogy kisujjában van az egészségügy. Egyikükről se feltételezhető, hogy „az ellenzék érdekkörének” az utasításait hajtják végre. Felkészültségükből arra is telik, hogy még a főszerkesztőik se merik utasítgatni őket.

Az egészségüggyel leginkább újságírónők foglalkoznak. A szerkesztőség politikától legtávolabbi (és legrosszabbul fizetett) rovatát választották. Ha van a mai magyar újságírásnak alapos és alázatos csoportja, akkor az egészségügyi újságírónőké az. Nemcsak az ellenzéki oldalon, hanem a kormánypárti sajtóban, például a megyei lapoknál is. Nem az okvetetlenkedő ellenséget vagy a szükséges rosszt kéne látni bennük, hanem azokat, akiktől okulni lehet.                          

 

Tíz mondat az egészségügyről

 

Az egészségügy igénye mindig nagyobb a realitásoknál. (Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Napló, 1998. október 5.)

A magyar egészségügy beteg. (Czeizel Endre orvosprofesszor, Népszava, 2012. július 7.)

Ha az egészségügy megjavulna, akkor összeomlana a nyugdíj-pénztár. (Heilig Gábor zenész, RTL II., 2015. október 25.)

Az egészségügy apránként, fokozatosan szokott összeomlani. (Pusztai Erzsébet volt egészségügyi államtitkár, ATV, 2015. december 3.)

A politika az egészségügyet nem emberi, hanem politikai ügyként kezeli. (Nagy Csaba újságíró, ATV, 2015. december 21.)

Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk. (Kásler Miklós onkológus, emberi erőforrás miniszter, Magyar Idők, 2018. október 13.)

A magyar egészségügy annál jobban működik, minél súlyosabb baja van a embernek. (Nádasdy Ádám műfordító, Magyar Narancs, 2019. augusztus 15.)

A kormány lélegeztetőgépen tartja az egészségügyet. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, ATV, 2020. szeptember 25.)

A kormány béremeléssel kecsegtetve militarizálta az egészségügyet. (Csillag István volt gazdasági miniszter, Népszava, 2021. március 5.)

Az egészségügy ’89 óta nem prioritás. (Dr. Hegedűs Zsolt, a Magyar Orvosi Kamara etikai kollégiumának elnöke, ATV, 2024. május 3.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az urizálásról

2025. június 23. 12:04 - Zöldi László

 Szegény ország ne urizáljon. (Csaba László közgazdász, Napló, 2012. november 28.)

Egy felelős kormánytag, vezető politikus sem engedheti meg magának ezt a fajta urizálást, ami lehet, hogy korábban elment. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, Hír TV, 2014. november 27.)

Az urizálás az, amikor valaki magamutogató. (Orbán Viktor miniszterelnök, Blikk.hu, 2014. december 10.)

Urizálni csak úri gyerekek tudnak. Én parasztgyerek vagyok, annak születtem. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Index.hu, 2014. december 16.)

Urizálni nem úri dolog. (Esterházy Péter író, grófi sarj, HVG, 2014. december 18.)

Azt, hogy hol kezdődik az „urizálás”, a közvélekedés határozza meg. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2014. december 27.)

Az urizálás nemcsak nem elegáns, hanem politikailag is káros. (Szőcs Géza költő, volt kulturális államtitkár, 24.hu, 2018. július 17.)

Az urizálás címkéje ráragad a Fidesz politikusaira. (Závecz Tibor szociológus, ATV, 2019. december 13.)

A kormány urizálása továbbra sem rengeti meg a politikai erőviszonyokat. (Kiss Róbert politológus, Népszava, 2024. augusztus 1.)

Akkor urizálásnak nevezték azt, amit ma luxizásnak hívnak. (Lakner Zoltán szociológus, Telex.hu, 2025. június 16.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a luxizásról

2025. június 23. 11:43 - Zöldi László

Elegem van a luxizásból, a repülőzésből, a jachtozásból. (Lázár János Fidesz-politikus, építési és közlekedési miniszter, Lázárinfó, 2025. március 27.)

A hatalom képviselői a luxizásban otthon vannak. Egyáltalán nem szégyellik megmutatni, hogy gazdagok. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2025. április 20.)

Soha nem értettem meg a „luxizást”, hogy mi az izgalmas abban, ha valakinek tízmilliós táskája van, de tény, hogy a jelenség létezik. (Lánczi András filozófus, Mandiner.hu, 2025. május 23.)

A miniszteri rosszallást érdemes nem kibeszélésnek tekintenünk. Erősen utal arra, hogy a Fideszben is egyre inkább téma lett a luxizás. (Dull Szabolcs újságíró, Facebook.com, 2025. június 4.)

Árt a Fidesznek. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, önkormányzati és településfejlesztési miniszter, YouTube.com, 2025. június 5.)

A rongyrázás, az úgynevezett „luxizás” minden feljebbvalói figyelmeztetés ellenére háborítatlanul zajlik. (Tamás Ervin újságíró, Népszava, 2026. június 5.)

Napi luxi: Matolcsy Ádáméknál egyetlen fotel 3,8 millió forintba került. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, Facebook.com, 2025. június 14.)

Akkor urizálásnak nevezték azt, amit ma luxizásnak hívnak. (Lakner Zoltán szociológus, Telex.hu, 2025. június 16.)

A luxizás mára tagadhatatlan, ám része, sőt az egyik legerősebb pillére a hatalomnak. (Tamás Róbert publicista, Kolozsváros.com, 2025. június 17.)

Luxizás - az állami rangra emelt bűnözés kicsinyítő képzője. (Gábor György filozófus, Facebook.com, 2025. június 20.)

 

 

komment

Médianapló - Magyar Péter a fideszesekhez: "Közületek jöttem" (Lefülelt mondatok, 25.06.16.-22.)

2025. június 22. 16:53 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor csurkázott, Lendvai Ildikó orbánozott, Novák Katalin hátranézett, Varga Judit kézimunkázott, Hadházy Ákos centit vágott, Tordai Bence pedig nem lépett vissza.

 

Csurka csinált belőlem ismert embert. Végül is, tulajdonképpen. (Orbán Viktor miniszterelnök a Nagy Imre újratemetésén elmondott beszédéről, Facebook.com, június 16.) 

Ő lett a nagy túlélő, aki a saját szobrát faragva a múltat is szereé uralni. (Szerető Szabolcs újságíró Orbán Viktorról, Hang.hu, június 17.)

A Kossuth Rádió biztonságos stúdióját még mindig jobban szereti. (Nagy Attila Tibor politológus Orbán Viktorról, Index.hu, június 17.),

Még háromszáz nap, és mind kormánypártiak leszünk. (Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő, 444.hu, június 17.)

Államilag elismert asztalos szakmai bizonyítványt szereztem. (Varga Judit volt igazságügyi miniszter, Facebook.com, június 17.)

Senki sem lesz magasabb attól, hogy rááll másokra. (Kormos Anett humorista, Facebook.com, június 17.)

Ön nem Csurka vállán, hanem Nagy Imre koporsóján kapaszkodott fel az ismertségbe. (Lendvai Ildikó szocialista politikus Orbán Viktorhoz, Facebook.com, június 18.)

Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem egy pokoli másfél év van mögöttem. (Novák Katalin volt köztársasági elnök, 444.hu, június 18.)

Úgynevezett influenszerek ordítják belé a mikrofonba, hogy „mocskos Fidesz”. (Dippold Pál publicista, Magyar Hírlap Online, június 18.)

Nagyon röviden idézzük meg Gyurcsány Ferenc szellemét! (Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója, Hír TV, június 19.)

A humor természete, hogy felnagyít. (Aranyosi Péter humorista, Facebook.com, június 19.)

Luxizás - az állami rangra emelt bűnözés kicsinyítő képzője. (Gábor György filozófus, Facebook.com, június 20.)

Orbán Viktor mondása újratöltve: A haza nem lehet ellenzékben, ámde ellenzék nem lehet a hazában. (Dr. Magyar Péter glosszátor, Élet és Irodalom, június 20.)

Nem gondolom, hogy egy random tiszás jobb lenne bármelyik mai ellenzéki képviselőnél. (Tordai Bence független országgyűlési képviselő. Klubrádió, június 20.)

Kinek a javára momentumozzák főbe magukat? (Ceglédi Zoltán politológus a visszalépő ellenzéki képviselőkről, Öt.hu, június 21.)

Közületek jöttem. (Magyar Péter tiszapárti politikus a fideszes és volt fideszes szavazókhoz, Facebook.com, június 21.)

Tele vagyunk Magyarokkal. (Bolgár György újságíró, Klubrádió, június 21.)

Többen gondolják azt, hogy nyerhet a Tisza Párt. (Török Gábor politológus, 24.hu, június 21.)

A tartós ellenzékiség elhülyíti az embert. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, június 21.)

Ki hallott már olyat, hogy ha valakit kirúgnak az állásából, azt élete végéig fizetik? (Várkonyi Tibor újságíró Novák Katalin 5,7 milliós fizetéséről, Hang.hu, június 21.)

Az első negyedévben kevesebb víz folyt ki az országból, mint amennyi befolyt. (V. Németh Zsolt vízháztartásért felelős államtitkár, Magyar Rádió, június 22.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a humorról

2025. június 20. 09:15 - Zöldi László

A humor a nép bosszúja a hatalmasokon. (Marton Frigyes rendező, Új Dunántúli Napló, 1993. október 9.)

Csak az a humor érdekes, amiből baja lehet az embernek. (Farkasházy Tivadar újságíró, Magyar Hírlap, 2002. február 1.)

A humor a nagyban látja a kicsit, a kicsiben meg a nagyot. (Egressy Zoltán író, Kritika, 2003/december)

A humor minden irányba lő. Különben hatástalanná válik. (Fábry Sándor humorista, Napló, 2007. október 20.)

A humor az, ami meglepi a közönséget. (Nagy Bandó András humorista, Délvilág, 2014. január 27.)

A humor a kritikai gondolatok hordozórakétája. (Bödőcs Tibor humorista, Népszabadság, 2014. december 30.)

Főleg a humor avul el. (Nádasdy Ádám műfordító, Klubrádió, 2018. június 22.)

A humor akkor jó, ha az ember torkán akad a nevetés. (Hárs Anna dramaturg, Népszava, 2022. február 11.)

Elbutult a humor. (Bagi Iván humorista, Magyar Nemzet Online, 2023. december 29.)

A humor természete, hogy felnagyít. (Aranyosi Péter humorista, Facebook.com, 2025. június 19.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.06.20.)

2025. június 20. 08:25 - Zöldi László

Az Európai Uniót nem szabad alábecsülni.

Óriási nyomás alatt vagyunk.

/A brüsszeli jelenlétről/ A csúnya munkának is megvan a szépsége.

/A Voks 2025-ről/ A leadott vélemények összegzését még nem ismerjük.

Az ukrán gabona mindig olcsóbb lesz.

Magyarország importra szorul.

Igazságtalanul magas árak vannak a boltokban.

A multik profitja kisebb lesz, mert a családokhoz kerül 

Nehéz időkben is célokat kell kitűzni.

A magyarjaink Székelyföldön.

 

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 24-szer köszörülte a torkát./

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Kárpátaljáról

2025. június 19. 12:06 - Zöldi László

 Azt mondták, Sándor bácsi, ősz van, a kupon is sárgul, akkor tessék jönni, amikor saláta van legalább. (Kányádi Sándor költő, Észak-Magyarország, 1994. november 19.)

Kárpátalja egy nagy piac. (Balla D. Károly ungvári költő, Fejér Megyei Hírlap, 2002. szeptember 28.)

Innen nincs igazi ok a menekülésre. (Dupka György kárpátaljai történész, Magyar Nemzet Online, 2002. március 12.)

Fodor Gábor olyan, mint a kárpátaljai magyarok. Nem költöztek el soha, de ha kellően idősek, öt ország állampolgárai is voltak. (Bősz Anett liberális politikus, Azonnali.hu, 2018. március 11.)

A magyar nyelvet visszaszorították a konyhába. (Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke az új ukrán nemzetiségi törvényről, Magyar Rádió, 2022. december 19.)

Magyarként meghalhatsz, élni csak ukránul élhetsz teljes életet. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a kárpátaljai férfiakról, Mandiner.hu, 2023. február 24.)

Egyetlen magyarországi pártként a Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, Index.hu, 2024. január 27.)

Akár az is lehet, hogy ha nincs Ukrajna, akkor Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, ATV, 2024. január 29.)

Az őshonos magyarok Kárpátalján jogfosztásban élnek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2024. február 2.)

A mostani fejlemények arra utalnak, hogy a magyar hírszerzés és bizonyos politikai körök komolyabban „foglalkoznak” Kárpátalja jövőjével. (Friss Róbert újságíró, Népszava, 2025. május 15.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktor 1989. június 16-i beszédéről

2025. június 17. 20:18 - Zöldi László

Az újratemetés legemlékezetesebb fellépője Orbán lett. (Dési János műsorvezető, Klubrádió, 2025. június 16.)

Orbán beszéde, amivel hazazavarta a szovjet megszálló katonákat, világszenzációvá vált. (Huth Gergely újságíró, PestiSrácok.hu, 2025. június 16.)

Orbán Viktor a Fidesz részéről totálisan beleállt a még regnáló hatalomba. (Kacsoh Dániel újságíró, Facebook.com, 2025. június 16.)

A kipaterolni igyekvők vezére június 16-án, 1989-ben, éppen Nagy Imre és mártírtársai koporsójánál váltotta meg belépőjét a magyar közéletbe. (Reichert János publicista, Hang.hu, 2025. június 16.)

Az akkori Orbán Viktornak nyoma sincs. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, 2025. június 16.)

A 2025-ös Orbán Viktor és környezete az 1989-es Nagy Imre-újratemetés 36. évfordulója alkalmából (fejenként) tíz körömmel kapaszkodott bele az 1989-es Orbán Viktor „legendás” beszédébe. (Gazda Albert újságíró, 444.hu, 2025. június 16.)

A nagy beszédek mindig rövidek. (Lánczi András politológus, az MCC Politikai Filozófia Európai Központ vezetője, Baon.hu, 2025. június 16.)

Minden korszak, minden forradalom megszüli a maga vezetőjét., és úgy éreztem, hogy most itt is megszületett. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Magyar Távirati Iroda, 2025. június 16.)

A magyar politikának egy új minősége jelent meg. (Szájer József Fidesz-politikus, a Szabad Európa Intézet igazgatója, enyugat.hu, 2025. június 17.)

Ő lett a nagy túlélő, aki a saját szobrát faragva a múltat is szeretné uralni. (Szerető Szabolcs újságíró, Hang, hu, 2025. június 17.)

 

komment

Médianapló - Lesz-é független sajtó a vidéki Magyarországon?

2025. június 16. 16:23 - Zöldi László

A Klubrádió egyszerre globális és helyi rádió. Globális abban az értelemben, hogy online bárki hallgathatja Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, a környező államok magyarlakta területein, Budapesten és a vidéki Magyarországon is. És lokális abban az értelemben, hogy a „Pesten” történtekről a digitális készülékek révén bárki értesülhet, aki ért magyarul.

Ez sem kevés persze, mégis minden mozzanat fontos, amely kimozdítja a Klubrádiót a fővárosiság státuszából. Például az Azt beszélik című félórás műsor, amelyben Józsa Márta megszólaltatja a vidéki Magyarországon élő független újságírókat. Vagy a Másrészről című egyórás músor, amely legutóbb (ma hajnalban négy és öt között) megszólaltatta a miskolci Borsod24 és a kecskeméti KecsUp alapítóit, Bethlen Tamást, illetve Alter Róbertet. A műsorvezető Rózsa Péter azt firtatta, vajon lehet-e függetlennek nevezni azt a sajtót, amely nem kormánypárti.

A kérdés azok nézőpontját tükrözi, akik szerint minden káros, visszanyesendő, sőt megsemmisítendő, ami nem a hatalmon lévők nótáját fújja. A műsorvezető oldaláról nézve a nyilvánosságról alkotott kép árnyaltabbnak hatott. Úgy foglalnám össze, hogy a 2019-es önkormányzati választás sok városban lett ellenzéki polgármester. Csakhogy ebből nem az következett, hogy a kommunikációs büdzsékben lévő tíz- és százmilliókból jutott a piaci alapon működő szerkesztőségnek. A polgármesterek tervezgették ugyan az összefogást, valamiféle ellenzéki MTI-t is pedzegettek, az egyéni és a pártérdekek azonban elsöpörték az üdvözlendő elképzelést.

Bethlen Tamás klubrádiós magyarázatából kirajzolódott a hazai nyilvánosság hármas rétegződése. A Borsod24-nek van két elágazása, a keletkezés sorrendjében a szolnoki és a nyíregyházi. A miskolci portál havonta 250 ezres olvasottságot könyvelhet el, a szolnoki ennek a felét, a nyíregyházi pedig egyelőre még kevesebbet. A havi 450 ezres olvasottság nem rossz ajánlólevél az 1,5 milliós összlakosságú Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. De ha a költségvetést nézzük, akkor az arányok elgondolkoztatóak.

A kormány közeli alapítványhoz, a KESMÁ-hoz tartozó megyei napilap, az Észak-Magyarország és a Borsod Online két-hárommilliárdos vállalkozás. A 2019-2024 között ellenzéki, mostanában viszont kormányzati többségű miskolci önkormányzat médiacentruma 700 milliós költségvetéssel dolgozik. A mindkettőtől független Borsod24 a két leányvállalattal évente 35-40 millió forintból gazdálkodhat. Ennek 60-70 százalékát pályázati pénzekből teremtik elő, van köztük uniós projekt és a Pressman-féle amerikai nagykövetség anyagi támogatásának egy kisebb része is.

Ha a parlamenti többség ősszel elfogadja az átláthatósági törvényt, akkor vagy megszűnik a független miskolci cég, vagy a kiadóhivatal átköltözik a határ túlsó oldalára. Sajtótörténészként súgom: az egyik legismertebb miskolci újságíró, a Nagy Imre-pörben elítélt Fazekas György apja, Sámuel az Osztrák-Magyar Monarchia idején Kassáról, a régió akkori központjából települt át Miskolcra, hogy a másodrendű kereskedővárosnak is legyen végre olvasható újságja. A sajtó története ismétli önmagát, de már fordított sorrendben?

A kecskeméti portált igazgató Alter Róbert szavaiból is érdekes kép bontakozott ki. Bács-Kiskun megye napilapja, a Petőfi Népe manapság szintén a KESMÁ-hoz tartozik, s mint a Baon.hu is, agyonhallgatta Magyar Péter tavaly nyári nagygyűlését. Holott az Aranyhomok-szállodától a Városházáig nyúló kiöblösödésben négy-ötezet ember gyűlt össze. Élő közvetítést adott róluk a KecsUp. Ugyancsak élő interjú készült Magyar Péterrel, majd terjedelmes tudósítás jelent meg a fejleményekről is. Az évi 70 millió forintnyi költségvetéssel működő szerkesztőség erőteljes akcióját a nagygyűlés résztvevőivel együtt mintegy harmincezren kísérték figyelemmel. Ez nem rossz eredmény egy százezres városban.

A külföldi pénzekről szólván Alter kolléga érdekes ellentmondás tárt föl. Pályáztak arra, hogy a társadalom peremén élők milyen kultúrát fogyasztanak. Nyertek huszonötezer eurót, nagyjából tízmillió forintot - másfél évre kapták. Igen ám, de azt az újságírót, aki e témakörrel foglalkozik, a projekt lejárta után is érdemes volna megtartani, ha már bedolgozta magát a témába. De miből? Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz, ha a parlamenti többség elfogadja az átláthatósági törvény-tervezetet, a kecskeméti független szerkesztőség alapítója feloldotta azt a fránya ellentmondást is: „Akkor ’26-ban nem lesz KecsUp.”

A szemléletformáló műsort Somfai Péter szerkesztette, aki korábban maga is csinált vidéki újságot. Kisejlett a hajnali adásból, hogy Józsa Márta félórás műsorának időtartamát hamarosan egyórásra növelik, és ezzel a Klubrádió vérkeringésébe újabb vidéki újságírók kapcsolódhatnak be. Már ha néhány hónap múlva lesznek még olyan véleményformálók a Budapesten túli Magyarországon, akik a kormánypártoktól és az ellenzéki polgármesterektől függetlenül művelik az újságírást.                     

 

Tíz mondat a független sajtóról

 

Az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy fel akarja számolni a független médiát. (Simicska Lajos üzletember, Átlátszó.hu, 2015. február 6.)

Ott maradt a Fidesz, ahol nincs független hírforrás. (Csordás Gábor irodalomtörténész, Facebook.com, 2019. október 15.)

Sokan szokták piszkálni a független sajtót. De hát az a dolga, hogy leírja: mi történik. Kérdezzen, kritizáljon, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll. (Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő, 444.hu, 2022. április 7.)

A kiáltó ellentmondásokat zömmel a független portálok újságírói veszik észre. (Tamás Ervin újságíró, Jelen.media.hu, 2022. augusztus 7.)

Orbánnak rendszeridegen minden tőle független intézmény, így a sajtó is. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. július 7.)

Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adnék pénzt, hogy nemcsak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. (Závada Pál író, Népszava, 2024. október 18.)

Az Orbán-rendszert nyíltan bíráló amerikai és uniós köröktől elvárható lett volna a szabad magyar média érdemi és hathatós támogatása. (Hegyi Gyula szocialista politikus, volt újságíró, Népszava, 2024. november 13.)

A NER gondolkodása szerint pénzt csak úgy lehet elfogadni a médiában, ha azzal a ’gazda’ véleményét is elfogadja és közvetíti. Ennek ékes példája a közmédia, és minden olyan sajtótermék, ahol befolyást szerzett a Fidesz. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, 2025. március 11.)

Például Magyarországon az USAID olyan kevés pénzzel támogatta a független sajtót, hogy az összes, általa kiosztott pénz mennyisége nem éri el bármely kormánylap egyéves fenntartási költségeinek a felét sem. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2025. április 12.)

Ha a törvényt elfogadják, akkor ’26-ban nem lesz KecsUp. (Alter Róbert, a kecskeméti független portál lapigazgatója, Klubrádió, 2025. június 16.)

komment
süti beállítások módosítása