Médianapló

Médianapló - Bolgár miért feledkezett meg Andy Vajnáról?

2020. február 12. 10:15 - Zöldi László

A veterán újságíró amerikai állomáshelyéről hozott haza egy beszélgetős műsort. Többnyire előre fölvett interjúval kezdi, tegnap Kiszelly Zoltánt szólaltatta meg. A politológus ugyanis a Mozgástér nevű blogon elmarasztalta a „külföldről pénzelt”, „álcivil” szervezeteket, amelyek „demokratikus felhatalmazás nélkül” alakítanák át a magyar társadalmat. E felfogást vitatta a műsorvezető, elvégre a kormánypárti sajtónak épp úgy nincs felhatalmazása a társadalom átalakítására, mégis háborítatlanul hat a társadalomra.

Kifejtette, hogy a kormányzat jóvoltából meggazdagodott vállalkozók „összevásárolták a fél médiát, és ingyen beadták a közösbe”. Ez felpiszkálta Kiszelly Zoltán képzeletét. Az urakat gróf Széchenyi Istvánhoz hasonlította, aki 1825 végén felajánlotta birtokai egyévnyi jövedelmét a Magyar Tudós Társaság megalapítására. Bolgár György furcsállotta ugyan a történelmi párhuzamot, abban mégis közös nevezőre jutott az interjúalannyal, hogy Orbán bizalmi emberei hazafias buzgalmukban ajánlották föl vagyontárgyaikat a Közép-Európai Sajtó és Média Nonprofit Alapítványnak. Értem persze, hogy a kormánypárti politológus el akarta hitetni a sajtótermékek felajánlását. Bolgárnak viszont élnie kellett volna a gyanúval, hogy a közösbe való ingyenes beadás mellébeszélés.

Andy Vajna, az Amerikából hazatelepült filmproducer ugyanis cáfolta az ingyenességet: „Én a Mediaworks-től kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam.” (Index.hu, 2018.12.10.) A gazdasági újságírók szerint Mészáros Lőrinc portfóliója 9,89 milliárd forintot ért, a Heinrich Pecina-féle Inform Média 10,41 milliárdot, a Vajna-féle Lapcom (a szegedi Délmagyarország, a győri Kisalföld és a budapesti Bors) 6,16 milliárdot. Ha hozzájuk vesszük néhány egyéb médium beadását a közösbe, akkor a kormánypárti alapítvány egyik napról a másikra 30,611 milliárdnyi vagyonnal gyarapodott.

Vajna nem nevezte meg az összeget, de amit kapott, közel lehetett a Lapcom piaci értékéhez. Az osztrák Pecina, a felhajtónak megismert pénzügyi befektető aligha tekinthető magyar hazafinak, róla is feltételezhető, hogy megkérte a miskolci Észak-Magyarország, a nyíregyházi Kelet-Magyarország és a debreceni Hajdú-bihari Napló árát. Mészáros Lőrinc gázszerelőről, a miniszterelnök felcsúti osztálytársáról azonban majd’ minden elképzelhető. Talán még az is, hogy ő korunk Széchenyije.   

27 komment

Médianapló - Az ellenzéki polgármesterek tágítani vagy szűkíteni akarják-e a helyi nyilvánosságot?

2020. február 11. 10:28 - Zöldi László

A Népszava egyik legszorgalmasabb munkatársa Vas András. A kaposvári újságíró sokat tett azért, hogy a patinás napilap ne szoruljon be a budapesti agglomerációba. Tegnap például arról számolt be, hogy az október 13-a után ellenzéki vezetésű települések polgármesterei mit terveznek a nyilvánossággal. Szerinte „többször is kijelentették: kormánypárti elődeikkel ellentétben nem szólnak bele a helyi médiumok tartalmába, azaz az ezeket készítő újságírók és szerkesztők teljes szabadságot kapnak”. Akár idézhetett is volna efféle gondolatokat, de aztán elmúltak a politikai mézeshetek, és mintha megváltozott volna az álláspontjuk.

Aligha van karakánabb civil szereplő az új polgármesteri karban, mint Baranyi Krisztina. Az újdonsült ferencvárosi polgármester mégis ezt írta a közösségi üzenőfalára: „Természetesen nem utasítottam senkit, hogy a Ferencváros újságot megjelenése előtt mutassák meg nekem, bár ilyen főszerkesztő mellett indokolt is lehetett volna. (Facebook.com, 2019.11.02.) Az idestova két éve Hódmezővásárhelyt irányító Márki-Zay Péter pedig így összegezte a helyi nyilvánosságról szerzett benyomásait: „A felelős kiadó természetesen én vagyok.” (Klubrádió, 2019.11.14.) A kijelentés nemcsak furcsa, hanem öngyilkos hajlamra is vall. Kimeríti az önkormányzati törvény összeférhetetlenségi záradékát, és ha politikai ellenfelei úgy vélik, a területileg illetékes bíróság bármikor felfüggesztheti.

Barabás Richárd a Párbeszéd nevű pártból érkezett Újbuda alpolgármesteri székébe, és egy tévéműsorban kifejtette a kerületi médiumról: „Önkormányzatban azért van valaki, aki át szokta nézni, vagy a kabinetfőnök, vagy a kommunikációs felelős… Elolvassa, mi fog kimenni. Az egy felelős vezetői kérdés. (ATV, 2019.11.28.) A váci polgármester, Matkovich Ilona pedig, aki ráadásul még újságíró kolléga is, 2019. december 12-én megtiltotta „minden önkormányzati tulajdonú cég, vállalat munkavállalójának”, hogy az ő engedélye nélkül szólaljon meg a „sajtóban, médiában”. Ha eljönne vizsgázni, megkérdezném tőle, hogy a sajtó mellé miért biggyesztette a médiát is. Elvégre a média a nyilvánosság eszközrendszere, és ennek egyik eleme a sajtó (a rádió, a televízió és az internet mellett).

De most neki és a többi ellenzéki városvezetőnek nem médiaismeretből kell vizsgázni. Azt kérdezem tőlük, vajon csakugyan komolyan gondolják-e, hogy nekik is szerepet kéne vállalni a helyi nyilvánosság szűkítésében.  

2 komment

Médianapló - Várhatunk-e politizálást az influencerektől?

2020. február 10. 10:20 - Zöldi László

Aki gyakran jár német repülőtereken, fölfigyelhetett a jól, de nem kirívóan öltözködő üzletemberekre. Húzzák maguk után a kézipoggyásznak is használható bőröndöt, amelynek szíjazatán külön hurok van a magazinoknak. Fölül kandikál ki a Der Spiegel, alatta a Focus lapul. Az utóbbi könnyedebb hangvételű, bár ugyancsak színvonalasan szerkesztik. A február 7-i szám talán legérdekesebb cikke egy összeállítás az influencerekről. Róluk írja a szerző, hogy eldönthetik a következő választás sorsát.

A nevükkel nem terhelném az olvasót, annyit mégis érdemes elmondani róluk, hogy két férfi uralja a youtube-os mezőnyt. 5,7 millió követője van az egyiknek, 3,2 millió a másiknak. A futottak még mezőnyében instagramos hölgyek találhatóak, követőik száma 821, 383 és 270 ezer. Akad köztük hajdani modell, testnevelő tanár (most fitneszblogger) és társadalomtudományi végzettségű is. Az utóbbi 30 éves, csinos, Ausztriában nőtt fel és iráni gyökerű.

Madelaine Darya Alizadeh azért figyelemre méltó, mert ő az egyedüli, aki politikában is utazik. Róla képzelhető el leginkább, hogy beszáll majd a választási kampányba. A cikkben megszólaltatott médiakutatók szerint ő képviseli a digitális jövőt, az ő típusa készíti majd elő a terepet valamelyik párt vagy politikus számára. A német influencerek hirdetésekkel keretezik az álláspontjukat, egyelőre azonban felmérhetetlen politikai befolyással kecsegtetnek. Vajon nálunk, a 10 milliós piacon mire számíthatunk? Nincs erre kiforrott válaszom, számaim azonban vannak.

Dancsó Péter 1,3 millió követővel van jelen a YouTube-on, Kasza „Tibi” 1 millióval, Hollósi Jázmin 470 ezerrel. Ami a Facebook-ot illeti, Orbán Viktor 665 ezer követővel osztja meg az üzenőfalát, Schobert Norbert 537, Hosszú Katinka 490 ezerrel. Gyurcsány Ferenc 243 ezer követőt mondhat a magáénak, D. Tóth Kriszta 171, Puzsér Róbert 140, Szél Bernadett 94, Hadházy Ákos 79, Bayer Zsolt pedig 27 ezret. S van nekem egy kedves tanítványom, a keszthelyi-gyenesdiási Kövérné Kalmár Mónika. MóniSüti álnéven a hozzá hasonló sokgyerekes mamáknak ír blogot, és a sütőporos lángos receptjét 9,9 ezren töltötték le.

Ami Orbántól és Gyurcsánytól hivatalból elvárható, az talán még a többi politikusról és újságíróról is elképzelhető. Kevésbé képzelhető el viszont azokról a hangadókról, véleményformálókról, akik nagyban űzik az ipart. Mindazonáltal azt gyanítom, hogy előbb-utóbb náluk is kelendő portéka lesz a politika.              

25 komment

Médianapló - Tíz mondat a Nemzeti Alaptantervről

2020. február 10. 06:33 - Zöldi László

Több mű szerepel benne, mint ahány óra van. (Schiller Mariann magyartanár, Népszava, 2020. február 3.)

„Bezzeg az én időmben” - mondja, aki kitalálta. (Dragomán György író, Index.hu, 2020. február 4.)

Bűzlik a Takaró Mihály-féle nézetrendszertől. (Závada Pál író, Szeged.hu, 2020. február 5.)

A módosított NAT nem alaptanterv, hanem diktátum. (Rajnai Richárd volt iskolaigazgató, SzabadPécs.hu, 2020. február 5.)

A kormány által sok kínlódással előállított agyhalál. (Szénási Sándor újságíró, Klubrádió, 2020. február 5.)

Több NAT mint kolbász. (Berkó Pál újságíró, Facebook.com, 2020. február 5.)

Öreg, múltba révedő emberek műve. (Trencsényi László, a Magyar Pedagógiai Társaság ügyvezetője, 168 Óra, 2020. február 6.)

Műfaját tekintve sokkal inkább a múlt század hatvanas éveit idéző „tanterv és utasítás”. (Fábry Béla tanár és oktatáspolitikus, Népszava, 2020. február 6.)

 Ez a NAT maga az irodalmi Mohács. (Pethőné Nagy Csilla pécsi tanár, Magyar Hang, 2020. február 7.)

Ha a tanárok betű szerint betartják, akkor kénytelenek lesznek rosszul tanítani. (Fenyő D. György, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, Magyar Hang, 2020. február 7.)

 

 

 

Szólj hozzá!

Médianapló - Balog Zoltán: "Gyülöletkeltésben sokkal jobb a baloldal"

2020. február 09. 16:30 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán okoskodott, Kövér parlamentezett, Németh Szilárd fegyverkezett, Pokorni és Kunhalmi nyírőzött, Vidnyánszky pedig sorosozott. Lefülelt mondatok.

 

Nem a választást - az országot kell megnyerni. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, Mozgó Világ 2020/1)

Soros úgy ad pénzt, hogy azért kér valamit cserébe. (Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója, Népszava, február 3.)

Ez libatömés. (Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke a Nemzeti Alaptantervről, ATV, február 3.)

Jelen formájában a Nemzeti Alaptanterv nem más, mint a kultúrharc egyik eszköze. (Bárány Balázs történelemtanár, Azonnali.hu, február 3.)

A mai focista kudarcokban nő fel. (Sallói István volt válogatott labdarúgó a magyar fociról, Klubrádió, február 3.)

Gyűlöletkeltésben sokkal jobb a baloldal. (Balog Zoltán volt emberi erőforrás miniszter, Index.hu, február 4.)

Nem szabadna Wass Albertet és Nyírő Gyulát betenni. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus a Nemzeti Alaptantervről, ATV, február 4.)

Az irodalmi infrastruktúrát rakjuk össze. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, 888.hu, február 4.)

Mit keres egy kulturális intézmény élén egy verőember? (Lévai Júlia újságíró, Facebook.com, február 5.)

A kormány által nagy kínlódással előállított agyhalál. (Szénási Sándor műsorvezető a Nemzeti Alaptantervről, Klubrádió, február 5.)

Az a nyerő ellenzék, amely az ellentétek ellenére is összekapaszkodik. (Vadai Ágnes DK-politikus, ATV, február 5.)

A szlovák pártok magyarul tanulnak. (Nagy Dávid felvidéki politikus a választási kampányról, Magyar Rádió, február 5.)

Sorsdöntő meccsek előtt álló válogatottunk két kulcsemberéről mondta ki a klubjuk, hogy már nem kellenek. (Pajor-Gyulai László újságíró Dzsudzsák Balázsról és Kádár Tamásról, Délmagyar.hu, február 5.)

A Fidesz apparátusát nem békére tervezték. Csatázni, győzni tud, de békésen gazdálkodni nem. (Szele Tamás újságíró, Zónapörkölt.com, február 6.)

Lényegében megszűnt a parlamenti párbeszéd. (Kövér László Fidesz-politikus, az országgyűlés elnöke, Mandiner.hu, február 6.)

Tájainkon a kultúra nemzetmegtartó és identitásképző szerepe hangsúlyosabb, mint a konszolidált nyugaton. (Inkei Péter kultúrakutató, Magyar Narancs, február 6.)

A szövegben 369-szer fordul elő a nemzet kifejezés, Európát jóval kevesebbszer említi, míg jelenünket, a globalizációt 51 alkalommal. (Trencsényi László, a Magyar Pedagógus Társaság ügyvezetője a Nemzeti Alaptantervről, 168 Óra, február 6.)

A mostani hatalom hiába tölti tele az irodalomkönyveket olyan szerzőkkel, akiket ő választ ki, a fiatalok átlapozzák. (Vámos Mikós író, Magyar Hang, február 7.)

Nyilas is tud jó regényt írni. (Pokorni Zoltán Fidesz-politikus, volt oktatási miniszter Nyírő Józsefről, Index.hu, február 7.)

Náci írók is bekerülhetnek egy tantervbe - ha zsenik. (Kardos András esztéta, Facebook.com, február 8.)

A kis országok nem engedhetik meg maguknak, hogy ne legyenek okos vezetőik. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, február 8.)

Korda György a legjobb magyar sportriporter. (Spiró György író, ATV, február 9.)

 

2 komment

Médianapló - Kunhalmi Ágnes milyen pártelnöknek ígérkezik?

2020. február 09. 09:38 - Zöldi László

Az idén még nem írtam le a nevét. Emlegetésével tavaly februárban hagytam fel, amidőn Bangóné kolléganőjével megjelent a képviselőház folyosóján, és az újságíróknak felmutattak egy A/4-es papírlapot. Rajta a szöveg: „Képviselőkbe folytani a szót illendő?” Akkor azon tűnődtem, hogy a magyar nyelv iránti merényletre föl kellett készülni. Most más a helyzet, sikerült élő adásban meglepni bennünket.  

Kunhalmi Ágnest, az MSZP oktatáspolitikusát meghívták egy stúdióba, hogy fejtse ki álláspontját a Nemzeti Alaptanterv legújabb változatáról. Ezt találta mondani: „Nem szabadna Wass Albertet és Nyírő Gyulát betenni.” Nocsak. Nem tudtam arról, hogy a skizofréniával foglalkozó ideggyógyásznak szépirodalmi munkássága is volt. Kellemesen lepett meg, hogy az ifjú politikusnő olyasmit is olvas, amit a hálátlan utókor elfelejtett. De aztán felötlött, hátha mégis inkább Nyírő Józsefre gondolt, aki novellákat és regényeket írt, publicisztikájából pedig kirajzolódik a nyilasok értékrendszere. Ha elszólásról van szó, ezúttal már elnézőbben ítélkeznék. Élő adásban könnyebb butaságot mondani, mint felkészülés után butaságot írni.

Csakhogy a műsorvezető úgy döntött, ha már a szocialista oktatáspolitikust kifaggatta a NAT-ról, azt is firtatja, vajon igaz-e, hogy az MSZP közelgő kongresszusán pártelnöknek jelölteti magát. Kunhalmi Ágnes igennel válaszolt, és ez új megvilágításba helyezi az értékítéletünket. A nyilvánosan elhangzott, ráadásul rögtönzött elszólásokból gyűjtöttem egy fájlra való, és a közéleti személyiségek mezőnyét éppen ő vezeti. (E bejegyzés után mellékelem a legérdekesebb tíz mondatát.) A potenciális elnökjelölt előélete azt sejteti, hogy esetleges előléptetésével az MSZP időzített bombára tehet szert. Ha Kunhalmi Ágnes a nyilvánosság fórumain már akkor is az elszólásaival vétette észre magát, amikor még ritkábban hívták meg a stúdiókba, majdani pártelnökként, az eddiginél sokkal gyakrabban megszólítva fokozottabb teljesítményre lehet képes.

Nincs közöm persze a szocialista párt döntéseihez, de talán mégis megkockáztatható, hogy az elnökségre való alkalmasság előfeltétele lehetne, vajon a tisztségre jelentkező hogyan állt helyt eddig, amikor élő adásban kellett számot adni a műveltségéről, a rögtönző képességéről. Ha eme alkalmaztatási szempontot az MSZP kongresszusa nem veszi figyelembe, akkor jogos a közmondásból eszkábált következtetés, miszerint szegény szocikat az Ági is húzza.           

 

Tíz mondat Kunhalmi Ágnestől

 

Nem, nem. Egyébként igen. (Mozgó Világ, 2014/11.)

Minden PÖCS a miniszterelnök úr asztalán fog kikötni. (A Pedagógiai Önértékelési Csoport jelentéseiről, ATV, 2015. szeptember 29.)

Az állam vagyonát ésszerű prioritásokon keresztül kell strukturálni. (ATV, 2017. március 28.)

A CEU magyar hungarikum. (ATV, 2017. április 12.)

Egy szegény öregemberrel kiplakátolják az országot. (Soros Györgyről, a világ 33. leggazdagabb üzletemberéről, ATV, 2017. július 12.)

Koordináljunk együtt! (ATV, 2018. március 7.)

Mert két cicim van, és nő vagyok, ezért kevesebb a bérem. Tetszik érteni? (ATV, 2018. augusztus 13.)

Az Orbán-kormány egy generációt fog taccsra tenni, és partvonalra. (ATV, 2018. október 24.)

Képviselőkbe folytani a szót illendő? (Hír TV, 2019. február 18.)

Nem szabadna Wass Albertet és Nyírő Gyulát betenni. (A Nemzeti Alaptanterv módosított változatáról, ATV, 2020. február 4.)

29 komment

Médianapló - A másik oldal mit keres az önkormányzati cégek felügyelőbizottságában?

2020. február 08. 10:10 - Zöldi László

Tegnap este az ATV stúdiójában Varju László „megtévedt fiatalember”-nek nevezte Halmágyi Miklóst. A jelzős szerkezet azért hangzott el, mert a Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft ügyvezetőjéről súlyos feltételezések láttak napvilágot. A sors iróniája, hogy a kínos bankkártya-ügyet először a Vas Népe szellőztette meg február 5-án. Az a napilap, amelynek 1993-tól 2017-ig ő volt a főszerkesztője. Jó újságot csinált (a mostaninál jobbat), ettől azonban jelenlegi funkciójában akár még ügyeskedhetett is az önkormányzati cég bankkártyájával.

Mindazonáltal épp a szakmai előélete miatt óvatosabban ítélkeznék. Igaz, hogy nem vagyok kormánypárti újságíró, aki már a vizsgálat lefolytatása előtt is elmarasztalta a szocialista polgármester által kinevezett cégvezetőt. Azzal nincs bajom, hogy a kormánypárti sajtótól az ATV is átvette a témát. Bár a leginkább ellenzéki politikusokat megszólaltató televízió igazán megtehette volna, hogy először a megvádolt szerkesztőt hívja meg a stúdióba, és csupán a magyarázat vagy a magyarázkodás után kéri ki közéleti személyiségek véleményét. Akik közül az említett DK-s politikus lefiatalemberezte a 62 éves újságíró-szerkesztőt.

Ha a cégvezető megtévedt, és két útján a szállodai szobát állítólag egy hölggyel osztotta meg, és megint csak állítólag közpénzből fizette a számlát, akkor is kapuzárási pánikról lehetne beszélni. Ennyit Varju László felkészülési módszeréről és médiaismeretéről. Van viszont valami, ami elgondolkoztatóbb a nagy visszhangot kiváltó ügyben. Amidőn 2019 januárjában az ellenzék többségbe került a szombathelyi képviselőtestületben, az újdonsült szocialista polgármester az önkormányzati médiacég felügyelő bizottságába Fidesz-politikust kért föl elnöknek. Az utóbbi vizsgálódott (helyesen tette), és talált három kétséges számlát.

A polgármester gesztusa példa értékű ugyan, de korántsem elszigetelt. Például helyben is volt előzménye. A választókörzet országgyűlési képviselője, Hende Csaba Fidesz-politikus a szombathelyi focistadion építkezésekor a projekt felügyelőbizottsági elnökségét a városházi ellenzéknek ajánlotta fel. E funkcióra az akkori ellenzék egy ügyvédet ajánlott. Czeglédy Csaba pedig tette a dolgát, elkezdett vizsgálódni. Majd óvatlanul nyilvánosságra hozta, hogy a másnapra kitűzött képviselőtestületi ülésen bejelentésre készül az építkezés túlárazásával kapcsolatban. Éjszaka jöttek érte a rendőrök.               

5 komment

Médianapló - Digitális keretek a Nemzeti Alaptantervben

2020. február 07. 10:19 - Zöldi László

Arról tűnődtem néhány hete, hogy a Mozgóképkultúra és médiaismeret című tantárgyat az oktatási hatóságok kiveszik a NAT-ból. A múlt pénteken, este tízkor bejelentették a most már aztán tényleg végső változatot. Kiderült, hogy a módosított alaptanterv mégsem nélkülözi az említett stúdiumot. Száműzték a 12. évfolyamra.

A műhelymunkálatokra uniós pénzből 2,4 milliárd forintot fordított az oktatási kormányzat. A jelek arra utalnak, hogy médiaismeret-ügyben kompromisszum született, és a sokféle változatból a natozgatók összegyúrtak valamit. Rájöttek, hogy a XXI. század harmadik évtizedében kínos volna digitális elképzelés nélkül útjára bocsátani a közoktatás alkotmányát. Ebből adódnak a következetlenségek, amelyek azt sejtetik, hogy a médiaismeret púp volt a hátukon.

Nemcsak médiatanárként, hanem nagyszülőként is foglalkoztat, hogy a kisiskolások kapnak egy tantárgyat. Az eddigi Informatika helyett Digitális kultúra lesz a neve. Helyes, hogy ezzel kezdik, bár találkoztam már olyan NAT-értelmezésekkal más tárgyakat tanítók tollából, hogy a digitális ismereteket idén szeptembertől az írás-olvasás rovására viszik be az általános iskolába. Samu unokámék megismerkedhetnek az online kommunikációval, amely az ő számukra magától értetődőbb, mint nekem, mert az offline kommunikáció alig létezik az életükben. Az átnevezett tantárgy keretein belül azonban nem ismertetik meg őket a közösségi média rejtelmeivel, a nyilvánosság eme fórumait ugyanis a natosok áthelyezik (beépítik) a közösségi nevelésbe. Ez lesz az osztályfőnöki órák elnevezése.

A döntés arról árulkodik, hogy az oktatási kormányzat szétcincálta ugyan a digitális ismereteket, mégis érvényesülhet valamiféle folyamatosság. Kár, hogy 2012-ben a médiaismereti tantárgyat megszüntette a felső tagozatban. Az amúgy is sejtelmes folyamatosság elenyészni látszik, hogy aztán több évnyi szünet után választható tárgyként bukkanjon föl az érettségi tanévében. Ami tehát a XXI. század első évtizedében lezajlott küzdelmek után szervesült a közoktatásban, annak ívét a második évtizedben megtörték, a harmadik évtizedben pedig szétparcellázzák és lefokozzák.

Akik összehozták a Nemzeti Alaptanterv legeslegvégsőnek szánt változatát, a XX. században születtek. A sors iróniája, hogy olyan diákoknak szabják meg a nyilvánosság digitális kereteit, akik kivétel nélkül már a XXI. században látták meg a napvilágot.                  

1 komment

Médianapló - Tíz mondat a Nemzeti Alaptantervről

2020. február 06. 11:56 - Zöldi László

A Nemzeti Alaptanterv célja, hogy olyan minőségű család- és hazaszeretetre nevelje a fiatalokat, amely képes áldozatokat is hozni, ha kell. (Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár, Napló, 2011. október 24.)

Az irodalom tanterv körüli felhajtást álbotránynak érzem. Szerintem Wassnak, Nyirőnek éppúgy helye van a nemzeti irodalmi kánonban, mint Adynak, Kertész Imrének. (Gyutai Csaba Fidesz-politikus, zalaegerszegi polgármester, Zalai Hírlap,július 4.)

Örömmel mondhatjuk, hogy Wass Albert, Nyirő József és Tormay Cecile munkássága a Nemzeti Alaptanterv része lett. (Vitéz lovag Kovács Jenő, a Vitézi Rend Vas és Zala megyei törzskapitányságának hadnagyi rangú vezetője, Vas Népe, 2013. január 14.)

Tüntetésen nehéz a nemzeti tantervet módosítani, vagy a gyerekek terheit csökkenteni. (Palkovics László oktatási államtitkár, Magyar Távirati Iroda, 2016. február 13.)

A NAT a közoktatás alkotmánya. (Hiller István szocialista politikus, volt oktatási miniszter, ATV, 2020. január 21.)

Ez libatömés. (Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke, ATV, 2020. február 3.)

Ahelyett, hogy javítana az oktatási rendszeren, inkább további károkat okoz. (Nahalka István oktatáskutató, Népszava, 2020. február 3.)

Ezt a NAT-ot nem lehet az egész nemzet alaptantervének tekinteni. (Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke, Népszava, 2020. február 3.)

Jelen formájában a Nemzeti Alaptanterv nem más, mint a kultúrharc egyik eszköze. (Bárány Balázs történelemtanár, Azonnali.hu, február 3.)

Műfaját tekintve sokkal inkább a múlt század hatvanas éveit idéző „tanterv és utasítás”. (Fábry Béla tanár és oktatáspolitikus, Népszava, 2020. február 6.)

 

 

2 komment

Médianapló - Megjegyzés Botka László és Járóka Lívia szóhasználatához

2020. február 06. 10:28 - Zöldi László

Tegnap a véletlen úgy hozta, hogy összecsúszott a tudatomban két politikus. Az egyik kormánypárti, a másik ellenzéki. A Fidesz Európa-parlamenti képviselője, Járóka Lívia a Népszavának adott figyelemre méltó interjút, Botka László volt szocialista politikus pedig a fészbukos üzenőfalára írt föl egy furcsa, továbbgondolásra ingerlő mondatot.

A csinos hölgy egykorú a lányommal. A szombathelyi főiskolán tett szert tanári diplomára, tanult a CEU-n is, disszertációját a józsefvárosi romákról készítette. Itthon és Brüsszelben is leginkább az övéivel foglalkozik. Az interjú azért hozta nehéz helyzetbe, mert a gyöngyöspatai romák nagy visszhangot keltő ügyében úgy kellett védenie a kormányzati álláspontot, hogy ne sértse meg a sorstársait, akik vele ellentétben nem kecmeregtek ki a halmozottan hátrányos helyzetből. Így hagyta el száját egy kevésbé kontrollált mondat: „Ismerek olyan orvost, aki azért jár le Budapestről Salgótarjánba, mert tudja, hogy tíz rákosból kilenc roma, és általában későn ismerik fel a bajt.”

Rokonszenves ember rokonszenves tevékenységétől beszélt, kár, hogy a „le” igekötőt használta. Salgótarján ugyanis Budapesttől északra van, mintegy órányira a fővárostól. A pestiek némi lekezelő hangsúllyal szokták mondogatni, hogy lemennek Vácra, Szentendrére, Balassagyarmatra, Salgótarjánba, Miskolcra. Nem is szólva Tatáról és Sopronról, ama két városról, amely oly kedves a vidéki Magyarországról Budapestre került Járóka Líviának. Nem feltételezem róla, hogy lekezelné az északibb országrészt, szóhasználata mégis azt sejteti, hogy ragadt rá valami a felsőbbrendűségből. Nem áll jól neki.

S ha bárki azt gondolná, hogy részrehajló vagyok, akkor megemlítem az ellenzéki példát is. Az MSZP volt miniszterelnök-jelöltje ezt írta tegnap az üzenőfalára: „A mai napon a szegedi városházán fogadtam Vác polgármesterét.” Matkovich Ilona nyelvtanilag-földrajzilag csakugyan indokoltan ment le Szegedre, Délmagyarország legnagyobb városába, hogy beszélgessen tapasztaltabb kollégájával. Botka László 2002 óta, csaknem két évtizede uralja a Széchenyi téri városházát; nem csoda, ha a magáénak érzi. Mindazonáltal ha a kommunikációs tanácsadója volnék, aki kezeli a Facebook-profilját is, azt javasoltam volna neki, hogy ne a fogadni igét használja, hanem írja azt, hogy vendégül látta a csinos váci polgármestert. Találkozásukról fotó is megjelent. Remélem, nem udvari fényképész készítette.       

1 komment