A Klubrádió egyszerre globális és helyi rádió. Globális abban az értelemben, hogy online bárki hallgathatja Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, a környező államok magyarlakta területein, Budapesten és a vidéki Magyarországon is. És lokális abban az értelemben, hogy a „Pesten” történtekről a digitális készülékek révén bárki értesülhet, aki ért magyarul.
Ez sem kevés persze, mégis minden mozzanat fontos, amely kimozdítja a Klubrádiót a fővárosiság státuszából. Például az Azt beszélik című félórás műsor, amelyben Józsa Márta megszólaltatja a vidéki Magyarországon élő független újságírókat. Vagy a Másrészről című egyórás músor, amely legutóbb (ma hajnalban négy és öt között) megszólaltatta a miskolci Borsod24 és a kecskeméti KecsUp alapítóit, Bethlen Tamást, illetve Alter Róbertet. A műsorvezető Rózsa Péter azt firtatta, vajon lehet-e függetlennek nevezni azt a sajtót, amely nem kormánypárti.
A kérdés azok nézőpontját tükrözi, akik szerint minden káros, visszanyesendő, sőt megsemmisítendő, ami nem a hatalmon lévők nótáját fújja. A műsorvezető oldaláról nézve a nyilvánosságról alkotott kép árnyaltabbnak hatott. Úgy foglalnám össze, hogy a 2019-es önkormányzati választás sok városban lett ellenzéki polgármester. Csakhogy ebből nem az következett, hogy a kommunikációs büdzsékben lévő tíz- és százmilliókból jutott a piaci alapon működő szerkesztőségnek. A polgármesterek tervezgették ugyan az összefogást, valamiféle ellenzéki MTI-t is pedzegettek, az egyéni és a pártérdekek azonban elsöpörték az üdvözlendő elképzelést.
Bethlen Tamás klubrádiós magyarázatából kirajzolódott a hazai nyilvánosság hármas rétegződése. A Borsod24-nek van két elágazása, a keletkezés sorrendjében a szolnoki és a nyíregyházi. A miskolci portál havonta 250 ezres olvasottságot könyvelhet el, a szolnoki ennek a felét, a nyíregyházi pedig egyelőre még kevesebbet. A havi 450 ezres olvasottság nem rossz ajánlólevél az 1,5 milliós összlakosságú Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. De ha a költségvetést nézzük, akkor az arányok elgondolkoztatóak.
A kormány közeli alapítványhoz, a KESMÁ-hoz tartozó megyei napilap, az Észak-Magyarország és a Borsod Online két-hárommilliárdos vállalkozás. A 2019-2024 között ellenzéki, mostanában viszont kormányzati többségű miskolci önkormányzat médiacentruma 700 milliós költségvetéssel dolgozik. A mindkettőtől független Borsod24 a két leányvállalattal évente 35-40 millió forintból gazdálkodhat. Ennek 60-70 százalékát pályázati pénzekből teremtik elő, van köztük uniós projekt és a Pressman-féle amerikai nagykövetség anyagi támogatásának egy kisebb része is.
Ha a parlamenti többség ősszel elfogadja az átláthatósági törvényt, akkor vagy megszűnik a független miskolci cég, vagy a kiadóhivatal átköltözik a határ túlsó oldalára. Sajtótörténészként súgom: az egyik legismertebb miskolci újságíró, a Nagy Imre-pörben elítélt Fazekas György apja, Sámuel az Osztrák-Magyar Monarchia idején Kassáról, a régió akkori központjából települt át Miskolcra, hogy a másodrendű kereskedővárosnak is legyen végre olvasható újságja. A sajtó története ismétli önmagát, de már fordított sorrendben?
A kecskeméti portált igazgató Alter Róbert szavaiból is érdekes kép bontakozott ki. Bács-Kiskun megye napilapja, a Petőfi Népe manapság szintén a KESMÁ-hoz tartozik, s mint a Baon.hu is, agyonhallgatta Magyar Péter tavaly nyári nagygyűlését. Holott az Aranyhomok-szállodától a Városházáig nyúló kiöblösödésben négy-ötezet ember gyűlt össze. Élő közvetítést adott róluk a KecsUp. Ugyancsak élő interjú készült Magyar Péterrel, majd terjedelmes tudósítás jelent meg a fejleményekről is. Az évi 70 millió forintnyi költségvetéssel működő szerkesztőség erőteljes akcióját a nagygyűlés résztvevőivel együtt mintegy harmincezren kísérték figyelemmel. Ez nem rossz eredmény egy százezres városban.
A külföldi pénzekről szólván Alter kolléga érdekes ellentmondás tárt föl. Pályáztak arra, hogy a társadalom peremén élők milyen kultúrát fogyasztanak. Nyertek huszonötezer eurót, nagyjából tízmillió forintot - másfél évre kapták. Igen ám, de azt az újságírót, aki e témakörrel foglalkozik, a projekt lejárta után is érdemes volna megtartani, ha már bedolgozta magát a témába. De miből? Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz, ha a parlamenti többség elfogadja az átláthatósági törvény-tervezetet, a kecskeméti független szerkesztőség alapítója feloldotta azt a fránya ellentmondást is: „Akkor ’26-ban nem lesz KecsUp.”
A szemléletformáló műsort Somfai Péter szerkesztette, aki korábban maga is csinált vidéki újságot. Kisejlett a hajnali adásból, hogy Józsa Márta félórás műsorának időtartamát hamarosan egyórásra növelik, és ezzel a Klubrádió vérkeringésébe újabb vidéki újságírók kapcsolódhatnak be. Már ha néhány hónap múlva lesznek még olyan véleményformálók a Budapesten túli Magyarországon, akik a kormánypártoktól és az ellenzéki polgármesterektől függetlenül művelik az újságírást.
Tíz mondat a független sajtóról
Az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy fel akarja számolni a független médiát. (Simicska Lajos üzletember, Átlátszó.hu, 2015. február 6.)
Ott maradt a Fidesz, ahol nincs független hírforrás. (Csordás Gábor irodalomtörténész, Facebook.com, 2019. október 15.)
Sokan szokták piszkálni a független sajtót. De hát az a dolga, hogy leírja: mi történik. Kérdezzen, kritizáljon, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll. (Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő, 444.hu, 2022. április 7.)
A kiáltó ellentmondásokat zömmel a független portálok újságírói veszik észre. (Tamás Ervin újságíró, Jelen.media.hu, 2022. augusztus 7.)
Orbánnak rendszeridegen minden tőle független intézmény, így a sajtó is. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. július 7.)
Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adnék pénzt, hogy nemcsak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. (Závada Pál író, Népszava, 2024. október 18.)
Az Orbán-rendszert nyíltan bíráló amerikai és uniós köröktől elvárható lett volna a szabad magyar média érdemi és hathatós támogatása. (Hegyi Gyula szocialista politikus, volt újságíró, Népszava, 2024. november 13.)
A NER gondolkodása szerint pénzt csak úgy lehet elfogadni a médiában, ha azzal a ’gazda’ véleményét is elfogadja és közvetíti. Ennek ékes példája a közmédia, és minden olyan sajtótermék, ahol befolyást szerzett a Fidesz. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, 2025. március 11.)
Például Magyarországon az USAID olyan kevés pénzzel támogatta a független sajtót, hogy az összes, általa kiosztott pénz mennyisége nem éri el bármely kormánylap egyéves fenntartási költségeinek a felét sem. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2025. április 12.)
Ha a törvényt elfogadják, akkor ’26-ban nem lesz KecsUp. (Alter Róbert, a kecskeméti független portál lapigazgatója, Klubrádió, 2025. június 16.)
