Ha a migránsok nincsenek, és valakinek takarítani kell az InterCityn a mosdót, mert oda a magyar választópolgárok nem olyan nagy lendülettel jelentkeznek, hogy másnak a szaros mosdóját takarítsák, akkor föl kell tárni a belső tartalékokat. És a belső tartalék a magyarországi cigányságot jelenti. (Lázár János Fidesz-politikus, YouTube.com, 2026. január 22.)

A zene sokkal közelebb áll hozzám, mint a buditakarítás. (Lakatos László roma énekes, Index.hu, 2026. január 26.)

Lázár János a vonatvécébe zárta a magyar cigányságot. (Kende Péter ügyvéd, Klubrádió, 2026. január 31.)

Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot. /Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, 2026. január 31.)

A vécépucolás, ha úgy tetszik, azt is eleget csináltam életemben. (Fodor Gábor volt Fidesz-politikus, Index.hu, 2026. január 31.)

Lázár János, azaz a kormány nem tartja többre a cigányokat annál, mint hogy képesek kitakarítani a lerohadt vonatszerelvény mosdóját. Molnár Bálint publicista, Kolozsváros.com, 2025. február 2.)

Mennyivel jobb lett volna nekik meg a világnak is, ha bűnözés helyett szart pucolnak a vonaton. (Bayer Zsolt publicista, YouTube.com, 2026. február 2.)

Bayer ezzel erősítette a Fidesz új, bűnözős narratíváját. de ismét előhozta Lázár mondatát, vagyis a Fidesznek kellemetlen kiindulási pontot. (Dull Szabolcs újságíró, Facebook.com, 2026. február 2.)

Talán nemcsak a vasúti kocsik vécéiben lenne még mit tisztogatni. (Hamburger Béla publicista, Hang.hu, 2026. február 3.)

A fehér többségnek sem szánnak sokkal jobb sorsot, mint a vécépucolás. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2026. február 3.)

 Életműve önálló univerzum. (Gréczy Zsolt DK-politikus és dalszövegíró, Facebook.com, 2026. január 30.)

A rock and roll nála nem puszta műfaj, hanem közösségépítő erő. (Sulyok Tamás köztársasági elnök, Facebook.com, 2026. január 31.)

Ma halkabban szól a rock and roll, elment a magyarországi helytartója. (Hankó Balázs kulturális miniszter, Facebook.com, 2026. január 31.)

Elment a Csókkirály. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök kamasz vagány távozott. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Az örök jampi. (Gurmai Zita szocialista politikus, Facebook.com, 2026. január 31.)

Egy korszak hangja ment el vele. (Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő, Facebook.com, 2026. január 31.)

Megtáncoltatja majd a halottakat is. (Simó György publicista, Facebook.com, 2026. január 31.)

Kitalálta magát. (Tasnádi István író, Facebook.com, 2026. február 1.)

Fenyő Miklós halhatatlan. Ezt már az életében is tudtuk. (Sinkovics Gábor újságíró, Blikk.hu, 2026. február 2.)

 Pénzügyminisztériumi kiszivárogtatások szerint az új tízezer forintos bankjegyen Döbrögi arcképe lesz. Így minden tízezrest háromszor lehet majd elverni. (Horváth Tibor humorista, Hajdú-bihari Napló, 1996. február 23.)

Nálunk nem Lúdas Matyi veri Döbrögit, hanem Döbrögi Lúdas Matyit. (Bihari Péter közgazdász. Népszabadság, 2004. június 21.)

Most éppen ránk szakadt egy erős, illetve folyamatosan döbrögisödő állam. (Darvasi László író, Vasárnapi Hírek, 2012. november 11.)

Évek óta azt látjuk, hogy Döbrögi hogyan tudja eladni magát Lúdas Matyiként. (Majtényi László alkotmányjogász, Mozgó Világ, 2014/7.)

Ha az látszik, hogy egyesek teljesítmény nélkül, szemtelen, arrogáns, pimasz módon kérkednek a hatalmukkal, a rendszer Döbrögi sorsára juthat. (Csepeli György szociálpszichológus, 168 Óra, 168 Óra, 2015. május 21.)

Lúdas Matyi jelmezében Döbrögi lép fel. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2020. június 13.)

Az ország Döbrögije. (Gábor György vallástörténész Orbán Viktorról, Facebook.com, 2021. március 19.)

Az ellenzék Döbrögit látja Orbánban, és keresi a maga Lúdas Matyiját. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2021. november 23.)

A döbrögiknek leáldozott. Most a lúdasmatyik kora jön. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

Hatvanpusztai Döbrögi nemzetes úr. (Batka Zoltán újságíró Orbán Viktorról, Facebook.com, 2026. január 29.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor zaccozott, Giró-Szász András kárpátozott, Dobrev Klára és Vona Gábor jakabozott, Jakab Péter magyarpéterezett, Egri Viktor pedig narancsozott.

A zene sokkal közelebb áll hozzám, mint a buditakarítás. (Lakatos László énekes Lázár János cigányozásáról, Index.hu, január 26.)

Lázár elvesztette az összes politikai báját. (Pukli István Dániában takarításból élő tanár, Hang.hu, január 26.)

Eloldalognak a helyi véleményvezérek a Fidesz mellől. (Kovách Imre szociológus, hvg.hu, január 26.)

Nagyon örülök annak, hogy Jakab Péter itt van velünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, január 26.)

Nem azzal van bajom, hogy Jakab Péter honnan jön, hanem azzal, hogy volt pártom hova megy. (Ara-Kovács Attila külpolitikus a DK-ról, Facebook.com, január 27.)

Látjuk, hogy ő nem ellenzékiekkel fog össze, hanem Orbán államtitkáraival és utazó nagyköveteivel. (Jakab Péter volt Jobbik-politikus Magyar Péterről, Telex.hu, január 27.)

A romák új neve: belső tartalék. (Várkonyi Tibor újságíró Lázár János elszólásáról, Hang.hu, január 27.)

Örök jelmondata: akinek nincs semmije, annyit is ér. (Szénási Sándor műsorvezető Lázár Jánosról, Klubrádió, január 28.)

Hazatalált. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus Jakab Péterről, Index.hu, január 28.)

A régi Tisza Párt, azaz a Jobbik. (Huth Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, január 28.)

A Tiszának nagyot kell nyernie ahhoz, hogy kormányváltás legyen. (László Róbert szociológus, Telex.hu, január 28.)

Lázár maga a két lábon járó, önjelölt feudalizmus. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, január 29.)

Az egyik oldal narancs színében még árnyalatok sincsenek. (Egri Viktor, az ATV volt műsorvezetője, YouTube.com, január 29.)

Magyarország a száraz polgárháború napjait éli. (Parászka Boróka erdélyi újságíró, Facebook.com, január 30.)

Lázár János a vonatvécébe zárta a magyar cigányságot. (Kende Péter ügyvéd, Klubrádió, január 31.)

Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot. (Orbán Viktor miniszterelnök Lázár Jánosról, YouTube.com, január 31.)

A Kárpát-medence magyarsága számára megfogalmazott üzenet egyértelmű: együvé tartozunk. (Giró-Szász András politológus, Magyar Nemzet Online, január 31.)

Minél többen fordulnak el tőle, annál hangosabb lesz. (Bruck András publicista a DK-ról, Facebook.com, január 31.)

A Parlamenten kívül is van élet. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, január 31.)

Megtáncoltatja majd a halottakat is. (Simó György publicista Fenyő Miklósról, Facebook.com, január 31.)

Végre tél lett. (Völgyi Tóth Zsuzsa műsorvezető, Magyar Rádió, február 1.)

Jobb, ha rögtön bejelentem, hogy a tegnap elhunyt orvosprofesszor nemcsak a barátom volt, hanem a nagypapa-társam is. A gyerekeink összeházasodtak, és közös unokánk, Dávid hamarosan átveszi a diplomáját. Szomorú, hogy ezt Bandi már nem érhette meg.

 Épp hatvan éve ismerkedtünk meg. A debreceni egyetem kollégiumában rendezték meg az orvosi kar, a bölcsészek, a tétékások és a mezőgazdasági kar műveltségi vetélkedőjét. A zömök, vöröses hajú fiú kitűnően szerepelt, és az a lány, akit később elvettem feleségül, miskolci lévén mutatta be a szintén miskolci orvostanhallgatót. Azóta tartjuk a kapcsolatot, bár az utóbbi két évben már inkább csak telefonon. Nehezen mozdult ki a szentendrei lakásból, hetvenkilencedik évében hagyott itt bennünket az öregek szokásos módján. Elesett, törések, repedések, tüdősérülés, rehabilitáció, majd hirtelen megállt a szíve.

 Aktív korunkban párhuzamosan futott a pályánk. Neki az egészségügyben, nekem a sajtóban, később mindkettőnké a felsőoktatásban. A docensi kinevezést például nagyjából azonos korúként a kétezres évek elején egyszerre kaptuk meg. Gyakran utaztunk tanítani, és végigbeszélgettük az utat. Ő Debrecenben szállt ki, én Nyíregyházán. Ő egyébként a traumatológiára szakosodott, és kórházigazgató lett, majd minisztériumi főtisztviselő. Aztán pedig a Magyar Kórházszövetség lapjának főszerkesztője, közgazdász fiam nála tanulta az újságírás mesterségét. Együtt váltottak egy saját portálra, a Weborvosra, mely már inkább a nagyközönséget célozta meg. Bandi később visszahúzódott a szerkesztőbizottságba, ekkor kezdődött a második élete.

Szombat reggelenként kíváncsian olvastam a vezércikkét. A szintén sebész Haskó László mellett ugyanis ő írta a legjobb publicisztikákat az egészségügyről. Ezzel nem azt sugallom, hogy csupán a sebészeknek van íráskészségük, kettejükről azonban megállapítható, hogy az orvosok közt a legjobb újságba írók, az újságírók között pedig a legjobb orvosok. Bandi hétvégi jegyzeteiből hiteles kép rajzolódott ki a magyar egészségügyről. Elvégre csak az nevezhető publicistának, aki nem fél a rázós témáktól. A válságtüneteket, a kis és nagy botrányokat Bandi nem kormánypárti vagy ellenzéki nézőpontból taglalta, hanem a textusban láttatta a kontextust.

Ha az orvos végzettségű emberi erőforrás miniszter a Covid-járvány idején kirúgott egy kórházigazgatót, hogy a többi ne lázadozzon, akkor Bandiban megszólalt a hajdani kórházigazgató. Ha az ellenzéki sajtóban politikailag akarták kiaknázni az egészségügy gondjait, akkor Bandi felvázolta azt a folyamatot, amelyben a korábbi kormányok is smucig módon pénzelték az egészségügyet. Szepesi András az egyensúlyt kereste. A szállóige-gyűjteménybe való mondatok mellett nem röstellte a kopogósan egyszerű mondatokat. A helyszíni tudósítások „csak” arra emlékeztetnek, hogy nem is olyan régen átéltük történelmünk egyik legpusztítóbb járványát.

Hasznos volna, ha Szepesi András orvos-menedzser barátai és kollégái összeadnának egy kis pénzt, és sajtó alá rendeznék legalább a szombati vezércikkeket. A karcsú kötet nyomdaszámlája alacsony lenne, a tanulsága viszont megszívlelendő.

Tíz mondat Szepesi Andrástól

/Cserháti Péter kórházigazgatóról/ Személyében egy konzervatív, elkötelezett jobboldali, mélyen hívő keresztény embert és egy kiváló szakembert tisztelhetünk. (Weborvos.hu, 2020. április 14.)

/A Covid-19 járványról/ Komoly szakemberek jósolnak, és „komoly jósok” szakemberkednek. (Weborvos.hu, 2000. május 23.)

A kórház elől templom, hátul üzlet. (Weborvos, 2000. június 5.)

/Az agyondolgoztatott orvosokról/ Pihent orvos a jó orvos. (Weborvos, 2000. október 10.)

A vészcsengő szóljon inkább, mint a lélekharang. (Weborvos, 2020. november 14.)

Még nem tűnt el a vírus, bőven van „oltanivaló” polgár. (Weborvos.hu, 2021. június 13.)

A járványt legyőztük. Egyelőre. (Weborvos, 2021. július 10.)

/A szilveszterezőkről/ A sűrű tömegben nincs távolságtartás, de maszk sincs. (Weborvos.hu, 2021. december 31.)

Kormányok jöhetnek-mehetnek, de orvosi kamarára az orvosoknak és a betegeknek is szükségük van. (Weborvos.hu, 2023. március 4.)

48 ezerre nőtt a műtéti várólistán várakozók száma. (Weborvos.hu, 2023. november 4.)

 /A háborúról/ A kimaradáshoz gógyi kell.

Mindenki szeretne jobban élni, vagyis polgáriasodni.

Örüljünk, hogy az embereknek végre van valamijük.

(Lázárról/ Nem akarok úgy járni, mint a János, hogy felkavarom itt a zaccot.

/A cigányokról/ Úgy érezték, hogy nem tartják őket a takarításnál többre alkalmasnak.

/Szijjártóról/ Az egyetlen ember, aki egyszerre tud két helyen lenni.

Van nekünk mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztosunk, bár itt még nem tartunk. Inkább a természetest kéne fejleszteni.

Magyarországnak vidékies kormánya van.

Az én fejem csak egy vidéki fej, ráadásul falusi.

/Az új kormány felállításáról/ Először ejtsük el a medvét, és csak utána tárgyaljunk a szűccsel!

/A Digitális Polgári Körök hatvani gyűlésén a miniszterelnök 60 perc alatt 20-szor köszörülte a torkát./

Amikor minden összeesküszik ellenünk, akkor álljuk a sarat.

Néha úgy érzem, hogy mi vagyunk a legfőbb ellenség.

Mindenkivel együttműködünk, aki az Orbán-rendszert akarja leváltani.

Mi vagyunk a garancia a valódi változtatásra.

Mi, dékások maradunk a józan ész és az erkölcs pártján.

A Szőlő utca elszabadította bennem az anyaoroszlánt.

Vegyük el a határon túli magyarok választójogát!

Nem akarok lopás nélküli Fideszt sem.

Számos alkalommal jött lére a Fidesz, a Tisza és a Mi Hazánk fura koalíciója.

Nem fogtok tudni minket eltüntetni.

Tavaly, az év elején elhatároztam, hogy alkalmanként tíz-tíz mondatot idézek a miniszterelnök péntek reggeli interjúiból. Ez azóta sikerült is. Orbán Viktor kútfejéből nem telt ugyan olyan mondatra, amelyet átemelhettem volna a szállóigék gyűjteményébe, de a nyilvánosság fórumain szerzett rutinjával mindig „megtermelte” a korjellemző tíz mondatot. Tizenhárom hónap után most történt meg először, hogy a közszolgálati rádióban elhangzott szavaiból nem állt össze a teljes válogatás. Íme, a ma reggeli választék.

Az ukránok nem erősítik, hanem gyengítik Európát.

Ukrajna uniós tagsága háborút jelent.

A nemzeti kormány nem fogadja el a brüsszeli utasításokat.

Brüsszelt kell majd megfékeznünk.

Először itthon kell nyerni áprilisban, aztán Brüsszelben.

/A rezsicsökkentésről/ Ha a nemzeti kormány marad, akkor marad, ha brüsszeli kormány lesz, akkor nem marad.

Nincsenek új rendőrviccek, ami azt jelenti, hogy fölértékelődik a szakma.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 11-szer köszörülte a torkát./

Néhány napja, január 24-én volt négy évtizede, hogy svájci otthonában meghalt. Szondi Lipót a kilencvenharmadik évében hunyt el, a kerek jubileum alkalmából a marosvásárhelyi ÚjHét.com három cikket is szentelt az emlékének és életművének.

Az első kettőt utánközlő portálként jelentette meg, a harmadikban az alapító-szerkesztő, Ágoston Hugó egészítette ki figyelemre méltó információkkal két magyarországi fórum, a FüHü.hu és az Infóvilág.hu közleményeit. A három írásból hiteles kép kerekedett a sorsanalizis világhírű képviselőjéről, és szerepéről az Eichmann-perben. Az utóbbi mozzanatról annyit, hogy az izraeli titkosszolgálat elfogta Argentínában az európai zsidóság bevagonírozását megszervező és zökkenőmentesen lebonyolító náci tisztet.

A per előkészítésébe bevonták az Izraelben élő Kulcsár István pszichiátert, aki nemcsak gyakran kereste föl a foglyot, hanem rajzoltatott is vele. Miután azonban a világ még nem tudta, hogy Eichmannt Izraelben tartják fogva, úgy küldte el Szondi Lipótnak a rajzokat, hogy nem fedte föl a nevét. A hetvenéves pszichiáter ezt válaszolta hajdani pesti ismerősének: „Kedves kolléga úr! Én elvből nem szoktam vakteszteket értékelni, de attól, ahogyan erre csak rápillantottam, megijedtem. Vigyázzanak azzal az emberrel, mert potenciális tömeggyilkos.”

Szondi csak abban tévedett, hogy potenciálisnak titulálta a meg nem nevezett tömeggyilkost. Akihez egyébként volt annyi köze, hogy 1944-ben furcsa szerelvényen vitték a bergen-belseni koncentrációs táborba, majd félévi bizonytalanság után, hosszadalmas diplomáciai-kereskedelmi tárgyalások nyomán csaknem kétezer szerencsés sorstársával együtt kiengedték Svájcba. A második Szondi-levél címzettje 1984. március 28-án e sorok írója volt. Erről szól a mai bejegyzésem.

Akkor már vagy tíz éve foglalkoztam a Korunk című kolozsvári folyóirat két világháború közti szerkesztőjével, Gaál Gáborral. Sorvezetőm a G. G. című monográfia volt, amelyet a filozófus Tóth Sándor írt. A kitűnő kötet 1971-ben látott napvilágot Romániában, ahonnan a múlt század hatvanas éveiben nem lehetett csak úgy átugrani itteni levéltárakba és egyéb kutatóhelyekre. Ennek folytán a könyv ama állításai, amelyekben az erdélyi szerző Gaál Gábor Magyarországon eltöltött három évtizedéről írt, olykor nem föltétlenül helytállónak bizonyultak.

A monográfiáról elismerő kritikát írtam, azt azonban célul tűztem ki, hogy ami G. G. itteni előéletéből pontosítható, annak igyekszem utána járni. A G. G. előélete című kismonográfia Gaál Gábor századik születésnapja alkalmából, 1991-ben jelent meg. Igen ám, csakhogy Gaál Gábor 1911-ben érettségizett, és az itteni forrásoktól elzárt  kolozsvári monográfus úgy számította ki, hogy tizennyolc éves lehetett. Ezért 1893-ban született.  A korabeli lexikonok is ezt rögzítették. A véletlen játszott a kezemre.

A lakásomtól mintegy háromszáz méternyire emelkedett a józsefvárosi katolikus templom. A Horváth Mihály téri plébánia anyakönyvében találtam meg az akkor még Gál Gáborként elkönyvelt csecsemő adatait. 1891. március 8-án született, betöltötte tehát a huszat, amikor leérettségizett. Törvénytelen gyerekként nevelőszülőknél hánykódott. Majd visszakerült Budapesten élő édesanyjához és mostohaapjához, akik beiratták a közeli (zuglói) Szent István Gimnáziumba. S mert az általános iskolában kétszer is megbukott, a középiskolában a kilencvenhármasokkal került egy osztályba.

Miközben böngésztem a gimnázium évkönyveit, az osztály egyik legrosszabb tanulója mellett óhatatlanul feltűnt a legjobb tanuló. Sonnenschein Lipót vezetéknevét Napsütéses vagy inkább Napsütötte Lipótra fordítanám. Azt is megtudtam róla a korabeli bejegyzés alapján, hogy „izr.” vallású. Az érettségi évében azonban a Sonnenschein eltűnt a névsorból, helyette a Szondi Lipót olvasható. A későbbi pszichiáter életrajzóból tudható, hogy a cipész édesapja épp akkor halt meg, és a kitűnő tanuló új, magyaros néven akart érettségizni. 1984-ben szereztem meg az akkor már kilencvenegy esztendős pszichiáter svájci címét. Postafordultával érkezett a magyar nyelvű, kézírásos válasz. Betűhíven közlöm.

„Gaál Gábor valójában osztálytársam volt az István úti (előzőleg Damjanich utcai) Gimnáziumban: azt hiszem, a 4-8. osztályig. Gaál valamivel idősebb volt, mint átlagban osztálytársai. Mi nagyon tiszteltük, nemcsak kora miatt, főleg versei miatt. Ezeket részben önmaga, részben osztálytársunk olvasta föl. Gaál hangja igen mély volt - és szépen olvasott. Az ún. tízperces szünidőben történtek a felolvasások. Én egy szomszédomtól, egy nyomdásztól megkaptam a Nyugat folyóiratot és az új magyar írók könyveit, és azokat rendszeresen G. G.-nek adtam. Anyja egy férfi fodrászüzletet vezetett, ahova én sokszor elvittem neki az akkor megjelent Nyugat-könyveket. Ritkán megesett, hogy maga szavalta a verseit. Engem mindig mélyen meghatottak. Még ma is emlékszem egy versének négy sorára: ’Szabad, nagy, széles utca voltam, / Kis gyermekeknek játszótér, / …? játszadoztak, / Ha eljött a Tél.’ Ez nem sok, de emlékeim mély jellegűek. Maradtam híve, L. Szondi.”      

Ők ketten a múlt század harmincas éveiben, Kolozsvárott ismét találkoztak. E személyes kapcsolattal is magyarázható, hogy a Korunk többször is foglalkozott Szondi Lipót kutatásaival. Például a sorsanalízisről vitát is szervezett, amelynek Szondi a világhírét köszönheti. Talán az életét is. Azt a holokauszt-szakirodalomból tudjuk, hogy egy cionista politikus és üzletember, Kasztner Rezső szervezte a szellemi életben közismert és a módos zsidók kalandos különvonatát, amely Szondi Lipótot a koncentrációs táboron keresztül Svájcba vitte. Nos, Kasztner kolozsvári ügyvéd volt. Nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a harmincas években az akkor még csak neves magyar pszichiáter épp Gaál Gábor társaságában ismerkedett meg az 1944-es megmentőjével.      

 A Jobbikból Ballikot csinált. (Kacsoh Dániel újságíró, Magyar Hírlap Online, 2020. május 27.)

Leginkább Jakab Péter hozza a kistelepüléseken élő ellenzéki szavazók hangját. (Závecz Tibor közvélemény-kutató, ATV, 2021. január 26.)

Jakab Péter a legjobb szónok az egész mezőnyben. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Mandiner.hu, 2021. március 24.)

A sok szürke hegedős tömegében egy politikus, aki felvette a láthatósági mellényt. (Tömpe István publicista, Népszava, 2021. április 15.)

Parizeus. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet, 2021. május 15.)

Jakab Péter sírból hozta vissza a Jobbikot. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, ATV, 2021. szeptember 15.)

Ha menni akarsz, add vissza a mandátumodat, lépj ki a pártból, aztán te balra, mi jobbra. (Gyöngyösi Márton, a Jobbik újdonsült elnöke, Facebook.com, 2022. augusztus 11.)

Jakab Péter egy mandátumért cserébe Gyurcsány Ferenc Semjén Zsoltja lesz. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2022. december 31.)

Nagyon örülök annak, hogy Jakab Péter itt van velünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2026. január 26.)

Hazatalált. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, Index.hu, 2026. január 28.)