A négy nyelven beszélő, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel megáldott politikust szívesen látnám a miniszterelöki bársonyszékben. Nőként alkalmasabb arra, hogy amit a férfi politikusok dramatizálnak, felnagyítanak, kiéleznek, azt ő elsimítsa, összehangolja, tompítsa. A polgárháborús időszakban ilyen kormányfőre volna szükség. Kár, hogy egy kis párt elnöke, amelyik azért küzd, hogy bejusson a parlamentbe.

A miniszterelnökségre nagyobb esélye van Magyar Péternek, aki olyan pártot irányít, amelyik akár meg is nyerheti a jövő tavasszal esedékes választást. Kár, hogy faséban van a nyilvánosságot képviselő újságírókkal. Nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki tollforgatókkal is. Egy baloldali publicista, Forgács Iván szavait kölcsönözve a Tisza Párt elnökét „Ingerli, ha másról kéne beszélnie, mint amiről szeretne.” (Népszava, 2025. október 19.) 

Dobrev Klára egy fokkal tapintatosabban fogalmazott: „A sajtó néha félmondatokból is ki tudja kerekíteni a konfliktust.” (Facebook.com, 2025. november 3.) Okfejtésébe szorult némi igazság. Mi, újságírók szintén hajlamosak vagyunk arra, hogy dramatizáljuk, felnagyítsuk, kiélezzük a feszültségeket. Ezért kellene Dobrev Klárának és Magyar Péternek kísérleteznie újságírónőkkel is, hátha emberségesebben firtatnák a kínos ügyeket. 

Dobrev Klára azt fejtegette az üzenőfalán, hogy a Szőlő utcai javítóintézet abuzált elítéltjeivel és megalázott munkatársaival három videó-beszélgetést is készített. Zokon vette, hogy a független sajtó fórumai - nevezetesen a HVG, a Telex és a 444 - nem erősítették fel a pedofil-ügyek feltárásában kifejtett erőfeszítéseit. Vajon okkal vagy ok nélkül nehezményezte-é ezt? Megszólalhatott viszont az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A kormánypárti sajtó fel-felbukkanó minősítése szerint a Telex a Demokratikus Koalíció „házi portálja”. Lehet, hogy mégsem az? Ha az volna, bizonyára fölerősítené a DK-elnök üzenetét. Az ATV pedig az ellenzéki sajtó fel-felbukkanó minősítése szerint egyre több szálon kötődik az Orbán-rendszerhez. Ennek ellenére nyomatékosította az ellenzéki politikus mondandóját. Elő tudnék állni persze jól hangzó magyarázattal. Például az ATV Rogán Antal propaganda-sugallatára a baloldali párt vezetőjének azért adott hangot, hogy ezzel is csökkentse a Tisza választási esélyeit.

Mégis csak azt állítom, hogy bizonytalan a független sajtó mibenléte, valamint az ó- és újellenzéki politikusok viszonya a nyilvánosság nem kormánypárti fórumaival. Erre az olvasó talál néhány adalékot a bejegyzésem utáni összeállításban. Mindazonáltal Dobrev Klára ma reggeli megnyilvánulásában látom a továbbgondolás lehetőségét. Annál is inkább, mert ezt írta: „Mi nem mondjuk meg az újságíróknak, hogy mit és hogyan írjanak meg. Csupán tudni akarjuk, hogy milyen akadályai vannak az igazság nyilvánosságra hozatalának.”

A DK elnöke olyan emberekkel beszélgetett, akik név nélkül és eltorzított hangon számoltak be a megbecstelenítésükről és a megaláztatásukról. Tartottak az állami retorziótól, bizonyára nem ok nélkül. Dobrev Klára ezért nehezményezte a független sajtó visszafogottságát. Kifejtette, hogy „Jogi aggályok nem merülhetnek fel, hiszen a független sajtó alapvető működéséhez tartozik a név nélküli források használata.” Alighanem a Direkt36 ama vállalkozására utalt, amelyben a független szerkesztőség több munkatársa számtalan DK-s és nem DK-s politikust kérdezett meg a Demokratikus Koalíció válságáról és ebben a Gyurcsány-házaspár válássá fajult konfliktusáról.

A hazai és a nemzetközi sajtóban kétségkívül szokás, hogy ilyenkor a megszólaltatottak a nevük elhallgatását kérik. Ha erre gondolt Dobrev Klára, akkor logikusan gondolkodott. Mégse feledkezzünk meg a Szőlő-utcai pedofília mellékzöngéjéről a nyilvánosságban. A Demokratikus Koalíció egyik politikusa felállt az ország házában, és Semjén Zsolttól megkérdezte, nem tudja-e véletlenül, hogy ki az a Zsolti-bácsi, aki…

Azóta kiderült, hogy a zsoltibácsis szál mellőzhető lett volna. A DK ugyebár azzal indította az akcióját, hogy a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes ürügyén üssön egyet az Orbán-rendszeren. Tételezzük fel, hogy az erőteljes indítással akarta növelni a szavazótáborát legalább félmilliósra. Ennyivel biztosan átlépheti majd tavasszal a parlamenti küszöböt. Azt a szóbeszédet azonban, ami elterjedt a másodlagos nyilvánosságnak nevezhető közösségi médiában, leginkább a Facebookon, nem vették át a fősodratú média független műhelyei.

Ilyen indítás után miért ne kezelnék óvatosan a DK-akció folytatását is? Ha ebben a szomorú és tanulságos ügyben van tragikai vétség, akkor az nem a független sajtó lelkén szárad. A Demokratikus Koalíció agytrösztje gondolta végig rosszul a szavazatnövelő akciót. Egyébként pedig rokonszenvem a név nélkül nyilatkozó megbecstelenítetteké és megalázottaké. Ők nem ilyen mellékzöngét érdemeltek volna.      

Tíz mondat a független sajtóról

Ha nincs a kormánytól független sajtó, akkor soha nem tudjuk meg, hogy Szájer József nem az, akinek mutatta magát, és Bese Gergő atyáról sem derül ki, hogy valójában milyen embert rejt a reverenda. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2021. szeptember 8.)

Ha a Fidesz vagy a fideszes sajtó szándékosan félreértelmezi a szavaimat, azon már nem lepődöm meg. De azon igen, hogy a független sajtó is. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2022. március 22.)

Nem jó nekik a független sajtó, csak amelyik azt írja, amit ők szeretnének. (Katus Eszter újságíró az ellenzéki politikusokról, Népszava, 2022. június 11.)

A független médiának is fel kell erősítenie a hangomat. (Komjáthi Imre szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2024. január 14.)

Magyar Péter éppen azokba a portálokba rúgott bele újra meg újra, amelyek nélkül ma sehol nem lehetne. (Polyák Gábor médiajogász, HírKlikk.hu, 2024. július 12.)

A Direkt36 nem a munkámról, nem a döntéseimről ír cikket, hanem a magánéletem legmélyebb részével a méltóságomat próbálják célba venni. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2025. szeptember 16.)

Biztató, hogy az ellenzék értelmes része is elutasította a bizonyíték nélküli vádaskodást. (Skrabski Fruzsina publicista a Zsoltibácsi-jelenségről, Facebook.com, 2025. szeptember 25.)

A független média bizonyíték hiányában nem is számolt be kormánytagok esetleges érintettségéről. (Cseke Balázs újságíró a Zsoltibácsi-jelenségről, Telex.hu, 2025. szeptember 27.)

Az ellenzéki sajtó nem véletlenül nem szólt róla. Azért nem, mert egyik szerkesztőség sem ad hitelt szóbeszédnek. (Reichert János publicista a Zsoltibácsi-jelenségről, Hang.hu, 2025. szeptember 29.)

Jogi akadályok nem merülhetnek fel, hiszen  a független sajtó alapvető működéséhez tartozik a név nélküli források használata. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2025. november 6.)

 Ha kutyából nem is, de legalább disznóból megint lesz szalonna. (Szigethy András újságíró, Népszabadság, 1992. november 13.)

 Internacionalista bolsevik kutyából nem lesz nemzeti demokrata szalonna. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2001. augusztus 11.)

Bolsevik kutyából nem lesz demokratikus szalonna. (Kövér László Fidesz-politikus, Stop.hu, 2006. szeptember 29.)

Lesz-e bolsevista kutyából orbánista szalonna? Így módosult a kérdés az évek során. (Révész Sándor újságíró, Népszabadság, 2010. július 27.)

Globális kutyából nem lesz bioszalonna. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Népszabadság, 2013. január 28.)

Ahogy kommunista, úgy szélsőjobbos kutyából sem lesz hirtelenjében demokratikus szalonna. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Jobbikról, Magyar Hírlap, 2017. december 28.)

Lehet ugyan azt mondani, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna, de Nagy Imréék történetesen azt példázzák, hogy kommunistából válhat hazafi. (Kárpáti János újságíró, 168 Óra, 2020. június 17.)

Kutyából nem lesz szalonna, Erdély pedig sohasem lesz román közigazgatási egység. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. július 27.)

Ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy Török Gáborból sem lesz tárgyilagos politikai elemző. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. december 27.)

Néha volt átjárás, igenis lett a kutyából szalonna. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, 2025. október 24.)

Egyesek állandón csak bedugdossák a botokat a küllők közé, gáncsoskodnak, gyűlöletet keltenek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2014. május 24.)

 Botot dugni a küllők közé egyedül a népszavazással lehet. (Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, Zalai Hírlap, 2016. szeptember 30.)

Egyesek úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot. (Kövér László Fidesz-politikus, Népszava, 2019. november 7.) 

Ideje volna, hogy Brüsszelben megértsék: velünk még a kommunisták sem boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2021. október 25.)

Vezérlő fejedelmünk üldögél a kerékpárút szélén, jobbjában botot tart, és a megfelelő pillanatban az előtte elhaladó bicikli küllői közé bök vele. (Váncsa István publicista, Élet és Irodalom, 2023. március 31.)

Van még lehetőség arra, hogy a botot bedugjuk a küllők közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. július 14.)

Ott van a küllők között Orbán Viktor seprűnyele. (Juhász Ferenc szocialista politikus, ATV, 2024. február 6.)

Mi vagyunk a bot a küllő között. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2024. március 15.)

Mi van akkor, ha a magyar miniszterelnök nem akart volna bot lenni a küllők között, szálka a köröm alatt?. (G. Fodor Gábor politológus, Magyar Nemzet Online, 2025. május 17.)

Az Európai Unióban Orbán az egyetlen, számukra megbízható, konzekvens bot a küllők között. (Vásárhelyi Mária szociológus Putyinról és Trumpról, Facebook.com, 2025. október 20.)

 A selyemzsinór kiment a divatból. (Csurka István MIÉP-politikus, Magyar Fórum, 2011. április 14.)

Selyemzsinórt a szultán küld a budai pasának. (Vári György publicista, ATV, 2014. november 6.)

Mostanság a selyemzsinór hiánycikknek tekintendő. (Bán János publicista, Magyar Nemzet, 2020. március 14.)

A XXI. századi selyemzsinór azt jelenti, hogy aki elveszítette a miniszterelnök bizalmát, jobban teszi, ha visszavonul. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2021. február 20.)

Ha valakit nem hívnak meg Kötcsére, akkor az selyemzsinórt jelent. (Barna Zsuzsa újságíró, ATV, 2021. szeptember 6.)

A Demokratikus Koalíció ifjúsági aktivistái egy köteg selyemzsinórt vittek a pedofilsimogató Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához. (Bernhardt Bettina újságíró, Közbeszéd, 2024. február 9.)

Novák Katalin akkor se vette komolyan, amikor Orbán Viktor elküldte neki a selyemzsinórt. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2024. február 10.)

Novák Katalin távozását valójában nem az ellenzék mozgolódása. nem is a kormányfő által küldött selyemzsinór kényszerítette ki: a népítélet döntött. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2024. február 10.)  

Bayer Zsolt a selyemzsinórt elküldte Balog Zoltánnak is. (Dull Szabolcs újságíró, ATV, 2024. február 15.)

Varga Judit nyakáról letekerték a selyemzsinórt. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2025. október 10.)

 A legutóbbi napokban  Orbán Viktor nagyított, Demeter Szilárd távozott, Gyurcsány Ferenc klárázott, Bayer Zsolt ferózott, Krasznahorkai László gyulázott, Lendvai Ildikó pedig babrált.

A hatalom intézményesíti a szélsőséget. (Gábor György filozófus, Szombat, október 26.)

Klárával nem közös házasságban folytatjuk közös életünket. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, Öt.hu, október 27.)

 Kérj bocsánatot, ahogy férfihoz illik, aztán igyunk meg valamit! (Bayer Zsolt publicista Nagy Feróhoz, MagyarNemzet Online, október 27.)

 Az, amiben igazán tehetséges Nagy Feró, hogy kiszimatolja, mire van fizetőképes kereslet a szórakoztató zene piacán, (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, október 28.)

Ha a rock nem őszinte, akkor értéktelenebb az utcán heverő szemétnél. (Tamás Róbert publicista, Kolozsváros.com, október 28.)

A díj szalagján ott függ a díjazó ízlése is. (Kárpáti Iván műsorvezető, Klubrádió, október 28.)

A Fidesz-kritikus sajtó még nem vált a kormánypárti nyilvánosság ellenzéki tükörképévé (Papp László Tamás publicista, Index.hu, október 28.)

Jó hír a kifejezetten a jó hírek összegyűjtésére szolgáló kormányzati honlap alapján utoljára augusztus 28-án történt. (Fekő Ádám újságíró, magyarnarancs.hu, október 29.)

A mozgósítás a jobboldal részéről mindig is jól működött, néha csalókán is jól. (Sütő-Nagy Zsolt újságíró, Magyar Hírlap Online, október 29.)

A mai napig híres vagyok arról, hogy daráltam csirkét. Nem daráltam csirkét. (Nagy Feró rocker, Magyar Nemzet Online, október 29.)

Aki mást gondol, annak kuss. Kuss és huss. (Tompa Andrea író, Facebook.com, október 29.)

Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük. (Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ volt vezetője, 24.hu, október 30.)

Csak az babrálhasson a mesterséges intelligenciával, akinek van természetes is. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Facebook.com, október 30.)

Hatáselemzésből éltem. (Verebes István rendező, Hang.hu, október 30.)

Ha kicsik vagyunk is, azért nagy a térfogatunk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, október 31.)

Egy működésében megfeneklett rendszerben azok oldalán áll az igazság, akik a változásban reménykednek. (Kepes András író, Hang.hu, október 31.)

Beérném egy A4-es papírlappal is. (Krasznahorkai László író a Nobel-díj szülővárosi fogadtatásáról, Facebook.com, október 31.)

Pedig Orbán Viktor „gyulai Nobel-díjról” beszélt, és elvileg persze örvendezik a városvezetés. (Urfi Péter újságíró, 444.hu, november 1.)

Ha olyan személy mond vagy tesz olyat, aki nekik nem tetszik, akkor már hívják is be az ENSZ-csapatokat. (Horváth K. József újságíró a „libsi elemzőkről”, Mandiner,hu, november 1.)

Csak fut a szabályozás a mesterséges intelligencia után. (Bőhm Kornél kommunikációs szakértő, Telex.hu, november 1.)

A fiataloknak joguk van fiatalnak lenni. (Gulyás Barnabás szociológus, Klubrádió, november 1.)

A politikai kommunikációnak még viszonylag járatlan területén járunk. (Nagy Attila Tibor politológus a mesterséges intelligenciáról, Index.hu, november 2.)

 Most éppen az foglalkoztatja a hazai nyilvánosság képviselőit, hogy a Ringier nevű svájci cég az országgyűlési választás előtt öt és fél hónappal megvált a magyarországi lapjaitól. Leginkább azoktól, amelyeket nők olvasnak. Ezzel az Orbán-kormány olyan fórumokra tett szert, amelyek jól jönnek majd neki a legnépesebb társadalmi réteg meghódításában.

A Klubrádió leghallgatottabb műsora is szóba hozta az üzletinek nevezett politikai akciót. Bolgár György az ilyen témának kijáró tízperces beszélgetésre hívta fel „a Népszabadság utolsó főszerkesztőjét”. Murányi András kitöltötte a tíz percet. Nagyjából azt mondta el, amit olyan újságíró fejthet ki, aki átélt hasonló helyzetet. Megszólalásának nem is tulajdonítanék különösebb jelentőséget, ha mondandojába nem kever két furcsa mozzanatot. Mellesleg a műsorvezető egyikről sem kérdezte.

Az egyik az volt, hogy a tízes évek második felében az úgynevezett pannon lapokat egy német szociáldemokrata cég adta el az Orbán-kormány emberének. A másik meg az, hogy a német cégnek három lapja volt Magyarországon. Egyik se stimmel. Az egész nem nagy ügy persze, a műsorvezető is átsiklott az epizód fölött. De azért érdemes néhány sort vesztegetni rá.

A szocdemségből annyi igaz, hogy a második világháború befejezése után az angol megszállási övezetben két fiatalember sörözött egy Ruhr-vidéki kocsmában. Lapalapításon törték a fejüket, és arra a következtetésre jutottak, hogy ha majd rendeződnek a viszonyok, akkor valószínűleg politikai vetésforgó alakul ki a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták közreműködésével. Váltják egymást a hatalomban, és nekik ehhez kéne igazodni.

A lapot Westdeutsche Allgemeine Zeitungnak nevezték el, rövidítve WAZ-nek. Úgy hozták létre, hogy egyikük a CDU-val tartotta a kapcsolatot, másikuk pedig az SPD-vel. Abban is megállapodtak, hogy kettejük közül mindig az lesz a cég arca, akivel tárgyalhat az országot irányító párt. Nemcsak a  gazdasági vállalkozás vált be, hanem a politikai konstrukció is. A WAZ a legnépesebb német tartományban, a 17 milliós  Északrajna-Vesztfáliában építette ki a hálózatát.

Alapítói kitanulták a helyi lapcsinálás minden csínját-bínját. A rendszerváltás után ezzel a szakmai felkészültséggel és politikai gyakorlattal jelentkeztek a magyarországi lappiacon. A polgáriasultabb Dunántúlon rendezkedtek be. Csakhogy nem három újságot vásároltak - ahogy ezt Murányi András állította -, hanem ötöt. A Szombathelyen szerkesztett Vas Népét, a székesfehérvári Fejér Megyei Hírlapot, a veszprémi Naplót, a zalaegerszegi Zalai Hírlapot, és ötödikként egy városi napilapot, a Dunaújvárosi Hírlapot.

A csúcskorszakban, a kétezres éve elején annyi példány fogyott el belólük a dunántúli négy megyében, mint amennyien most olvassák országszerte a kormány közeli alapítvány, a KESMA kötelékébe besorozott 19 vidéki napilapot. A WAZ meghonosította a nálunk demokratikusabb német sajtókultúrát. S bár menedzserei követtek el hibákat, mégis az a benyomásom, hogy az eredmény inkább kedvező, mint kedvezőtlen.

A Ruhr-vidéki két alapító leszármazottjai tehát nem voltak rossz gazdái a Pannon Lapok Társaságának. Még akkor sem, ha  a KESMá-hoz való kerülés előtti években már komoly viták zajlottak a németországi központban. De korántsem a kereszténydemokraták és a szociáldemokraták nyilvánosság alkotott felfogása csapott össze, hanem a jövedelmezőségről cseréltek gondolatokat. Vajon érdemes-e még ragaszkodni az agonizáló papír alapú sajtóhoz? Vagy forduljanak inkább a nagy lehetőségekkel kecsegtető digitális sajtó irányába?

Körülbelül ezt kellett volna elmondani tegnap délután a Klubrádióban, ha már Murányi András óvatlanul mondandójába keverte a pannon lapokat. S mert eredetileg sportújságíró volt, okfejtését úgy foglalom össze, hogy teniszezőként ki nem kényszerített hibát vétett. A labdát ártalmatlan helyzetben ütötte a vonalon túlra.

Tíz mondat a megyei sajtóról

Az MSZP úgy indul a választáson, hogy megtartja magának az összes megyei napilapot, miközben az ellenzéknek egyetlen napilapja sincs. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Magyar Nemzet, 1990. március 3.)

Bár a rendszerváltás kezdetén villámgyorsan privatizált, külföldi tulajdonosok által fölvásárolt megyei lapok idegen kézre kerülését sokan nem nézték jó szemmel, most be kell látnunk, hogy szerencsésnek bizonyult ez a húzás, mert így legalább az írott sajtó megteremthette a sajtószabadságot. (Bánó András újságíró, Napló, 1994. március 22.)

A Fidesz nem tud és nem is akar beavatkozni a megyei sajtóstruktúrába. Egy ilyen vállalkozás nemcsak sok pénzbe kerülne, hanem kudarcra is lenne ítélve. (Szájer József Fidesz-politikus, Kisalföld, 1999. március 12.)

Gratulálok az FMH-nak és mindenkinek, aki Székesfehérváron a nyilvánosságban dolgozik. A gratuláció alól csak kevesen kivételek, de ők tudni fogják majd, hogy rájuk gondoltam. (Orbán Viktor miniszterelnök a székesfehérvári sajtó 125. évfordulójáról, Fejér Megyei Hírlap, 1999. július 1.)

A megyei sajtó legfeljebb az adott terület lakosságát célozza meg. A kisebb piac miatt sem húzhat erre vagy arra, minden körülmények között pártatlannak kell maradnia. (Szabó Miklós debreceni sajtómenedzser, az Inform Média ügyvezetője, Médiapiac.com, 2006/5.)

A megyei lapok megszerzése annyira fontos volt, hogy szakmailag nem készültek fel rá. (Klecska Ernő újságíró, az Fejér Megyei Hírlap volt munkatársa, 24.hu, 2018. május 3.)

Én a Mediaworkstól kaptam egy ajánlatot a Lapcomra. Mivel én ezt üzleti vállalkozásnak tekintem, a felkínált összeget néztem, ami megfelelő volt ahhoz, hogy eladjam. (Andy Vajna filmmenedzser, a győri Kisalföld és a szegedi Délmagyarország tulajdonosa, Index.hu, 2018. december 10.)

A KESMA gyakorlatilag bekebelezte a vidéki sajtót, hogy helyi hírek helyett mindenhol ugyanaz és ugyanúgy jelenik meg, ahogy azt megkapják a központból. (Sajó Dávid újságíró, Telex.hu, 2021. február 3.)

Amíg volt Magyarországon külföldi tulajdonban lévő lap, az soha nem volt pártoskodó vagy szélsőséges. Épp ezért kellett felszámolni. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus, Népszava, 2021. október 30.)

A Nógrád megyei független sajtó az Átlátszó.hu és Hadházy Ákos. (Dömsödi Gábor újságíró, bokori polgármester, Facebook.com, 2024. november 13.)

Az európai vezetők nem érzékelik, hogy a tűzzel játszanak.

A háború blokkolja az európai gazdaságot.

Aki Ukrajnát támogatja, az a háborút támogatja.

Azt kell megérteni, hogy miért nem nő gyorsabban a magyar gazdaság.

Addig nem is remélek magasabb gazdasági növekedést, amíg van háború.

A gazdaságpolitikus nem számokat lát, hanem embereket.

Vért izzadtunk, de visszaadtuk a 13. havi nyugdíjat.

A 14. havi nyugdíj jó dolog, meg kell csinálni.

Mi nem vagyunk elég nagyok, nekünk alkalmazkodni kell.

Ha kicsik vagyunk is, azért nagy a térfogatunk.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 10-szer köszörülte a torkát./

Én magammal tudok a legjobban kijönni. (Magyar Fórum, 1994. február 10.)

Azt csinálhatom, amit szeretek, és meg is tudok élni belőle. Azt hiszem, ez a siker - nem? (Life.hu, 2012. október 15.)

Csak a politikához lehet dörzsölődni. Pénz csak ott van. (ATV, 2013. április 2.)

A nép ugyanolyan hülye, mint én. Minek tagadnám meg a fajtámat? (Magyar Nemzet, 2017. június 24.)

Mi a világot akartuk megváltoztatni, de a világ változtatta meg a rock and rollt. Hír TV, 2021. augusztus 24.)

/Szijjártó Péterről/ Ilyen jó külügyminiszterünk még nem volt. (Mandiner.hu, 2024. január 12.)

/Novák Katalinról és Varga Juditról/ Két nagyon szuper csajt veszítettünk. (RTL Klub, 2024. február 13.)

/Magyar Péterről/ Úgy érzem, hogy a baloldalról szedte össze a csalódott embereket. (Híradó.hu, 2024. május 10:

/A Szőlő-utcai javítóintézet igazgatójáról/ Ő csak kereste a pénzt, lányokat futtatott, a lányok is kerestek pénzt, mindenki jól járt - nem? (Tik-Tok, 2025. október 23.)

Amikor kikerülnek az intézetből, tulajdonképpen egy pályájuk maradt, hogy elmennek prostituáltnak. (Magyar Nemzet Online, 2025. október 29.)

 Saját magamnak adtam a Nemzet csótánya nevet, ha már csalogány nem lehettem. (Nagy Feró rocker, Halasi Tükör, 1995. március 15.)

Nem korszakos, csak egy kor embere. (Bod Péter újságíró, Szeged.hu, 2021. március 16.)

A legrockerebb Kossuth-díjas. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, 2021. augusztus 20.)

Ha negyven éve azt mondja valaki, Nagy Feró Kossuth-díjas lesz, biztos azt mondtuk volna: Ne igyál többet! És tessék. (Varga Mihály Fidesz-politikus, Facebook.com, 2021. augusztus 20.)

Csótánynak jobb volt. (Puzsér Róbert publicista, HírKlikk.hu, 2021. augusztus 29.)

A Kossuth-díjjal nemcsak kiszúrták a szemét, de meg is vakították. (Nagy Bandó András publicista, Újnépszabadság.com, 2024. március 3.)

Kérj bocsánatot, ahogy férfihoz illik, aztán igyunk meg valamit. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2025. október 27.)

Szégyellem, hogy közénk tartozol. (Delhusa Gjon táncdalénekes, Facebook.com, 2025. október 27.)

Feró nyilatkozatai morálisan nem megengedhetőek. (Szabó István őrbottyáni polgármester, Népszava, 2025. október 28.)

Ő pontosan olyan, mint a rezsim, amelyik Kossuth-díjat adott neki. (Reichert János publicista, Hang.hu, 2025. október 28.)

A magyar szellemi élet egyik legtudatosabb alakja Geszti Péter. Többször is kijelentette, hogy a munkáiról szívesen beszél, a magánéletéről azonban nem szeretne szót váltani az újságírókkal. Ehhez képest, ha éppen zenekart alapított, a célba vett megyeszékhely lapjának újságoldalnyi interjút adott. Felnyitotta magánélete egyik rekeszét, és beszélt az anyjáról, a házasságairól, a gyerekeiről, a lakhelyéről, a fűnyírásról.

Reklám-szakember is lévén, tisztában volt azzal, hogy akkor lesz a koncertnek közönsége, ha közel engedi magához az érdeklődőket. Ezt nevezik x-es interjúnak, kereskedelmi kedvcsinálónak, amelyről talán nem is tudta a megyei napilap gyanútlan munkatársa, hogy ő most egy zenei terméket ad el magánélet intimitással. Gavra Gábort, az Öt.hu című publicisztikai vállalkozás egyik tagját nem vélem gyanútlannak.

Neki Gyurcsány Ferenc hajdani miniszterelnököt kellett volna meggyőznie arról, hogy visszavonulása után is osszon meg vele politikai és magánéleti intimitásokat. Ehhez olvasta el az ürügyet, a pályakezdő író tavaly megjelent első könyvét. Főszereplője egy Abigél nevű nyomozó volt, aki ezúttal egy sorozatgyilkosság szálait bogozgatja a francia Alpokban. Igen ám, de hogy az interjúalany fölvázolhassa a bűnügyi történetet, túl kellett esnie egy tízperces, politikai természetű beszélgetésen is.

Kérdezője a visszavonulás és a magánéleti válság közti összefüggést firtatta.  Gyurcsány ügyesen hárított. A politikai szakíró tudomásul vette a számára hátrányos helyzetet, és a következő fél órára marketingessé változott. A formálódó kéziratra utalva tisztáztatnia kellett Abigél és a még ismeretlenebb Marianne szövevényes kapcsolatát. Ez szemlátomást és fülhallomást nehezére esett, elvégre a szórakoztatónak szánt könyv „szpojlerezése” (beharangozása) nem az ő szakmája.

A folytatás kínos félóra lett. A politikai szakíró feszengett, mert csak egy x-es interjú révén jutott néhány politikai morzsához. E sorok írója szintén feszengett a képernyő előtt, mert sajnáltam a tévútra keveredett kollégát. Az interjúalany viszont szárnyalt. Ugyanazzal a szenvedéllyel taglalta az anya és lánya közti kapcsolatot, mint amikor pártját helyezte el a közéleti térképén. Szavainak valaha egy ország sorsa volt a tétje. Most csupán az, hogy sikerül-e majd a könyvét eladni. Az hivatás volt, ez üzlet lesz.

A hányatott sorsú beszélgetés utolsó perceiben azért hagyta, hogy Gavra Gábor mégis visszatérjen a kiinduló ponthoz. Gyurcsány Ferenc némi noszogatásra elmondta, hogy az őszödi beszédben elhangzott ígéretét, miszerint „kib…tt” jó köyveket ír majd a baloldalról, a jövőre esedékes harmadik könyvében tartaná be. Ő persze sem a balatoni kormányüdülőben, sem a fővárosi stúdióban nem pontozta ki a jelzőt. Ettől lett szokatlanul őszinte a magyar politikai újságírás legikszesebb terméke.

Tíz mondat Gyurcsány Fernctől (Öt.hu, 25.10.27.)

Május nyolcadika óta magánember vagyok.

Attól a naptól kezdve Klára az érdekes figura a magyar közéletben.

Klárával nem közös házasságban folytatjuk a közös életünket.

A Feri akkor teszi jól a dolgát, ha közéleti kérdésekről nagyon sokáig nem beszél.

/Az újságíróhoz/ Újra szeretne visszamenni a politikához? Nem fogom hagyni.

Írónak lenni könnyebb, mert az író szabadon beszélhet.

Valóban szpojlerezünk.

/A második könyvéről/ Van benne plágium történet is.

Százharminc lábjegyzettel próbálom fölkelteni az olvasók érdeklődését.

/A harmadiknak tervezett könyvéről/ Miért bukdácsol az európai baloldal most már évtizedek óta?