Médianapló

Médianapló - Tíz mondat a Keletről és Nyugatról

2024. december 17. 12:09 - Zöldi László

Most nem Keletnek, hanem Nyugatnak rabolják ki az országot. (Torgyán József kisgazda politikus, A Hírlap, 1993. május 25.)

Magyarországon a keleti hülyülést a nyugati hülyülés váltotta fel. (Faludy György költő, Kelet-Magyarország, 1995. november 2.)

Úgy kellene európainak lennünk, hogy egy futballcsapatban játszunk, és egy félidőt keletre, egy félidőt nyugatra rúgjuk a gólt. (Kányádi Sándor költő, Észak-Magyarország, 1997. július 19.)

Akkor a Kelethez tartoztunk, és Nyugatra nyitottunk, most a Nyugathoz tartozunk, és Keletre nyitunk. (Kovács László szocialista politikus, Echo TV, 2017. február 1.)

Magyarországon valószínűen kisebb a korrupció, mint tőlünk keletre, és valószínűen nagyobb, mint tőlünk nyugatra. (Ibolya Tibor fővárosi főügyész, Magyar Nemzet, 2020. december 12.)

Mi vagyunk a legnyugatibb keleti nép, és mi vagyunk a legkeletibb nyugati nép. (Vona Gábor vlogger, volt Jobbik-politikus, ATV, 2021. augusztus 23.)

Magyarország Nyugatra tart, de újra meg újra Keleten köt ki. (Puzsér Róbert publicista, Index.hu, 2023. február 14.)

Ha kelet felé indulunk, kissé hosszú lesz az út, amíg eljutunk nyugatra. (Markó Béla költő, Népszava, 2023. május 13.)

A magyar Keletről jött, a Nyugathoz tartozik, de saját világa van. (Orbán Balázs Fidesz-politikus, Index.hu, 2023. december 28.)

Ha nyugaton nem tudjuk eladni a termékeinket, vegyék meg keleten. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2024. november 2.)

komment

Médianapló - Lesz-e megint halálbüntetés Magyarországon?

2024. december 16. 13:43 - Zöldi László

 A címet nem hatásvadásznak szánom. Újra meg újra felbukkan ugyanis a hazai nyilvánosság fórumain. Ilyenkor két álláspont ütközik. Az egyik szerint nemzetközi szerződések akadályoznak bennünket abban, hogy ismételten bevezessük a halálbüntetést. A másik szerint épp azzal kezdtük a régi rendszer jogi lebontását, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a halálbüntetést.

Az utóbbi álláspont értelmezői azt is hozzáfűzik, hogy csaknem másfél évtizedig vartuk, mikor vesznek föl minket az Európai Unióba. S mert a folyamat elhúzódott, egy-egy nagy visszhangot keltő gyilkosság nyomán óhatatlanul előkerült a halálbüntetés kérdése. Például a móri bankrablás idején, amely nyolc áldozattal járt, vagy amikor kiskorú volt az áldozat, esetleg a gyilkos is. A népi igazságérzet halálbüntetést követelt.

A bejegyzésem utáni összeállításból kirajzolódnak az indulati csomópontok. Megnyilvánulásukban jelentős szerepet játszottak a politikusok. Nehéz persze eldönteni, vajon azt mondták-e, amit a korabeli felmérések szerint a választópolgárok kétharmada-fele hallani akart, vagy meggyőződésből gerjesztették haragra, hozták ki sodrukából az embereket. A lényeg az, hogy a halálbüntetésről nemcsak a jogtudósok vitatkoztak, hanem a köznapi tudat szférájában élő állampolgárok is.

A legutóbbi gyilkossági eset, egy bajai kisfiú tragédiája csaknem negyedszázad múltán váltott ki indulatokat. Az a furcsasága, hogy az ellenzéki politikusok szóba hozták ugyan a történteket, de inkább az első Orbán-kormány idején elfogadott törvény mulasztását firtatják. Eddig legalábbis sem az egyik, sem a másik politikai oldalon nem pedzegették az Európai Unió szellemiségétől idegen halálbüntetést. Van azonban egy mozzanat, amely a politikusok önmérsékletétől, visszafogottságától függetlenül alakult ki. A közösségi oldalakon sok kommentelő követeli a halálbüntetés újbóli bevezetését.

Ami pedig az idézetcsokort illeti, Sólyom László az Alkotmánybíróság elnöke volt, amidőn a jogtudorok testülete 1990. október 31-én alkotmányellenesnek nyilvánította a halálbüntetést. Akkor is ő vezette az AB-t, amikor kifejtette az összeállításban közölt véleményét. Később, köztársasági elnökként is következetesen tartotta magát (és az országgyűlést) eme értelmezéshez. Egy másik jogász, Tuzson Bence a tőle való idézet időpontjában a Fidesz-képviselőcsoport szóvivője volt. Most, az immár ötödik Orbán-kormány igazságügyi minisztereként aligha engedheti meg magának, hogy merőben másként vélekedjen a közvéleményt folyamatosan foglalkoztató halálbüntetésről.      

 

Tíz mondat a halálbüntetésről

 

Ő igennel szavazna, én nemmel. (Szekeres Imre szocialista politikus Horn Gyula miniszterelnökről, Dunaújvárosi Hírlap, 1996. június 22.)

Ha a kisgazdák megnyerik a választásokat, visszaállítjuk a halálbüntetést. (Torgyán József kisgazda politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 1996. augusztus 12.)

A halálbüntetés ügye mára a demagógia kelléktárába süllyedt. (Sólyom László, az Alkotmánybíróság elnöke, Magyar Nemzet, 1996. augusztus 17.)

Amikor letettem a bírói esküt, arra vállalkoztam, hogy mindenáron megvédem a társadalmat. Ebben a halálbüntetés kirovása is benne foglaltatik. (Pálinkás György, a Legfelsőbb Bíróság nyugalmazott tanácselnöke, Budapesti Nap, 2003. április 30.)

Hiába szeretném több millió emberrel együtt a halálbüntetés bevezetését, ez nem fog bekövetkezni, mivel Magyarország több olyan nemzetközi szerződéshez is csatlakozott, amelyek kifejezetten tiltják a halálbüntetést. (Boldog István fideszes országgyűlési képviselő, Új Néplap, 2003. június 4.)

A halálbüntetés bevezetésének javaslata politikai pótcselekvés. (Kolláth György alkotmányjogász, Új Néplap, 2003. június 4.)

Bár vitatkozni lehet arról, hogy helyes-e a halálbüntetés ténye, de ez a vita ma nem időszerű. (Orbán Viktor miniszterelnök, Vasárnapi Kelet, 2012. november 11.)

Szerintem a halálbüntetés kérdését napirenden kell tartani. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Távirati Iroda, 2015. április 28.)

Vissza kell adni a jogot a nemzetállamoknak arra, hogy maguk dönthessenek a halálbüntetés bevezetéséről. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2015. május 8.)

Tuzson Bence, a Fidesz-frakció szóvivője 2015 májusában azt mondta, a halálbüntetés visszaállításának nincs alkotmányos realitása, de beszélni ettől még lehet róla. (Rugli Tamás újságíró, 24.hu, 2022. július 31.)

komment

Médianapló - Lázár János: "A Fidesz megrendült" (Lefülelt mondatok, 24.12.07.-15.)

2024. december 15. 12:39 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kapacitált, G. Fodor Gábor puskásozott, Schmidt Mária magyarpéterezett, Magyar Péter lázározott, Lendvai Ildikó fideszezett, Gréczy Zsolt pedig kevesellt.

  

Nem lehet mindig csak sztárokkal színházat csinálni. (Orlay Tibor színimenedzser, Klubrádió, december 7.)

A kaszting nem férjet, apát keres, hanem végrehajtót. (Pápai Gábor karikaturista Magyar Péterről, Facebook.com, december 8.)

Magyar Péter nem a szóvivőt, hanem a miniszterelnököt szeretné leváltani. (Szerető Szabolcs újságíró, Hang.hu, december 9.)

A jobboldal nem Európa-ellenes. Vagy: nem mindenki az a jobboldalon. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, Válasz Online, december 9.)

A Fidesz megrendült kívülről és belülről is. (Lázár János Fidesz-politikus a kegyelmi botrányról, ATV, december 9.)

A miniszter úr bejelentkezett Orbán Viktor helyére. (Magyar Péter Tisza-politikus Lázár Jánosról, ATV, december 10.)

Írásaival, gondolataival a közbeszédet alakító közszereplővé változott. (Bodrogi Bea médiajogász Szájer Józsefről, Telex.hu, december 10.)

Egyre kevesebb a magyar. (Gréczy Zsolt DK-politikus, Népszava, december 10.)

Az eddig tisztességes kommunikációs gyakorlat használhatatlan Magyarral kapcsolatban. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, december 10.)

Eddig Magyarországon az öv alatti politizálás nem volt divat. (Bencsik András újságíró, Demokrata.hu, december 11.)

Megtalálták a hangot. (Para-Kovács Imre műsorvezető a kormányzati kommunikációról, Klubrádió, december 11.)

A másképp látások ütközéseiből készül a politika. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, december 11.)

A Fidesz a kiszivárgott hangfelvételek óta visszavette a közbeszédet Magyartól. (Kovács Tibor publicista, Hang.hu, december 12.)

Puskás Ferenc, még akkor is, ha a legnagyobbak közé tartozik, mégiscsak egy focista volt. (G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója, Origo.hu, december 12.)

Lehet imádni vagy gyűlölni, de a magyar miniszterelnök jelenleg világpolitikai tényező. (Turi Gábor újságíró, Facebook.com, december 12.)

Hatalmas nagy gazdasági kapacitások indulnak meg. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, december 13.)

Kezdünk tényleg komoly bajban lenni. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, december 13.)

Magyar békepáva. (Molnár Bálint publicista Orbán Viktorról, Kolozsváros.com, december 14.)

Amióta mint Vargáné megjelent a politika porondján, még csak ordítani hallottam. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyar Péterről, Ötpontban, december 14.)

Nem szimpátiát akartak kelteni - akkor nem Menczert küldik oda -, hanem erőt demonstrálni. (Lendvai Ildikó szocialista politikus a Fideszről, Népszava, december 14.)

Ha a maradék szavazóikat a Tisza ellen hergelik, csak még hosszabbá és kínosabbá teszik Orbánék bukását. (Kardos András publicista a DK-s politikusokról, Facebook.com, december 15.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 24.12.13.)

2024. december 14. 11:45 - Zöldi László

A világ sokkal nagyobb változás előtt áll, mint ahogy gondoljuk.

Kijövünk ebből a háborús helyzetből.

Békés évek jönnek.

Púposodik a szőnyeg. Érezni, hogy föl fog repülni.

Repülőrajtot vesz az új amerikai adminisztráció.

Miközben a nemzetközi vizekben is fürdeni kell, a magyar medence a legfontosabb.

A költségvetés kulcskérdése a háború.

Nagy növekedéssel számolunk.

Hatalmas nagy gazdasági kapacitások indulnak meg.

Fantasztikus év áll előttünk.

 

(Az interjú 26 percében a magyar miniszterelnök 11-szer köszörülte a torkát.)

 

komment

Médianapló - Bolsevista trükk-e a szakértelem?

2024. december 13. 14:19 - Zöldi László

Idestova tizenhárom évvel a halála után Csurka István most éli az újjászületését. Orbán Viktor történész tanácsadója tudományos konferenciát szervezett a tiszteletére, majd Lakiteleken, a Népfőiskola parkjában fölavatták az író-politikus mellszobrát is. A jelek arra utalnak, hogy a hatalmon lévők benne látják a korán jött gondolkodót, aki akkor mondta ki az alapigazságokat, amikor még nem értek meg a feltételek a megvalósításukhoz.

E szándék késztette a kormánypárti sajtó két munkatársát arra, hogy szinte egyszerre emlegessék Csurka közismert mondatát. Csépányi Balázs szerint „Egykori kijelenése, ami azóta szállóigévé vált, miszerint a szakértelem bolsevista trükk, most is aktuális. (Magyar Nemzet Online, 2024. november 28.)  Idősebb és tapasztaltabb pályatársa, Bayer Zsolt egy nappal később írta: „Élő, két lábon járó és megfellebezhetetlen bizonyítéka Csurka István kikezdhetetlen igazságának: „A szakértelem ócska, bolsevista trükk.” (Magyar Nemzet Online 2024. november 29.)

Utolérte őket az újságírók veszedelme: felültek annak, amit több mint három évtizede tulajdonítunk Csurka Istvánnak. Akik eddig idézték, kivétel nélkül neki tulajdonítják a szállóigét, annak azonban már nem néztek utána, milyen körülmények között hangzott el a gondolatmenet. Nos, az történt, hogy 1991 végén Antall József miniszterelnök leváltotta a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Nyilvánosan is megindokolta a döntését. Jobb kézben látja az állami pénzek védelmét, ha Surányi György helyett Bod Péter Ákosra bízza a monetáris politikát.

Az ellenzék nem fogadta el a kormányfői érvelést. Azt gyanította, hogy a jegybank-elnöknek azért kellett felállnia, mert aláírta a Demokratikus Charta nyilatkozatát. A korabeli újságcikkekből kiderül, hogy ebben volt is igazság. Az idő tájt ugyanis a Magyar Nemzeti Bank nem volt független a kormánytól. Elnöke államtitkári rangban szolgálta a miniszterelnököt, márpedig az antalli logika szerint egy állami alkalmazott ne lásson el kézjegyével a kormány antidemokratikus gyakorlata elleni nyilatkozatot. Az utókorból az a benyomásom, hogy Antall József berzenkedett ugyan a sajtó kritikai hangvétele miatt, de a chartások megnyilvánulása nem is annyira neki szólt, mint inkább a belső ellenzékének, amelyet az MDF-alelnök Csurka István testesített meg.

Ráadásul ma már tudhatjuk, hogy a Demokratikus Charta lett ama ernyőszervezet, amely összehozta az MSZP-t és az SZDSZ-t. Nélküle a két ellenzéki párt 1994-ben aligha vehette volna át a hatalmat. Ezzel magyarázható, hogy a liberális Magyar Hírlap 1991 végén körkérdést tett föl néhány közéleti személyiségnek. Az MDF-ből Furmann Imrének, aki antallistának számított, Csurka Istvánnak, aki nem számított antallistának, valamint két írónak, az SZDSZ-hez közel álló Konrád Györgynek és Kornis Mihálynak.

Csurka rögtönözve válaszolt, okfejtését a bejegyzésem utáni összeállításban közlöm. Ezúttal csak azt citálom belőle, ami a szállóigéhez tartozik: „A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk. Hagyjanak békét a szakmázásokkal.” (1991. december 2.) Az író-politikus rögtönözve is árnyaltan akart fogalmazni a Magyar Hírlapban, ezért nem azt mondta, hogy a szakértelem ócska bolsevista trükk, inkább a szakmai indokok túlhangsúlyozásáról beszélt. Ami nem ugyanaz.

Más kérdés, hogy az idézet-csokorból kirajzolódik két vonulat. Az egyik azt jelképezi, hogy az újságírók mindig igyekeznek egyértelműsíteni a két- vagy többértelmű kijelentéseket. Nem föltétlenül azért, hogy kínos helyzetbe hozzák az óvatoskodó közéleti személyiségeket. Azért inkább, hogy az olvasók pontosan tudhassák, valójában miről is van szó. (Vagy csak azért, hogy olvasócsalogató címet, esetleg betűtengert megtörő alcímeket adhassanak az interjúnak.) Az olvasóbarát küzdelem érzékelhető például a népszabadságos Miklós Gábor és Tanács István írásaiban. Keresik a megfelelő kifejezést az „ócska bolsevista trükk”-höz.

A másik vonulat a Figyelő című gazdasági hetilapban bontakozik ki. A szerkesztőség ezzel indított vitát: „Vajon szolgálja-e miniszterelnöke és pártvezére igazi érdekeit az immár bankszakértőként is fellépő Csurka István, aki szerint 'A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk.'?" (1991. december 5.) Itt még nem merített a más redakcióbeli újságírók egyértelműsítéséből. Közben telt-múlt az idő, és Csurka nem állt kötélnek. Csaknem két hónap múlva küldte a magyarázatot. Ezt vezette be egy újabb szerkesztőségi állásfoglalás, íme: „Megkértük Csurka Istvánt, fejtse ki bővebben, mi az az „ócska bolsevista trükk”. (1992. január 30.)

Két szempontból is érdekes Csurka válasza a kérdésre. Az egyik az, hogy a neki tulajdonított mondatot, hogy ’A szakértelem ócska bolsevista trükk.’, itt sem írta le. A másik pedig az, hogy részletesen leírta, miért tekinti ócska bolsevista trükknek a szakértelmet. Szerinte a forradalmak leverése után a hatalomra kerülők vagy a hatalmon maradók előnyben részesítik a lojalitást. Tisztában van azzal, hogy nem a „pufajkások” hangsúlyozzák a szakértelem fontosságát, hanem a gyerekeik, akik a legjobb iskolákban pallérozódhattak, hogy aztán átmentsék magukat és szakértelmüket a „rendszerváltozás” utánra is.

Ellentétben azok gyermekeivel, akiket például a Kádár-korszakban nem vettek föl az egyetemre. Ilyen körülmények között Csurka szerint az utóbbiaknak jár a pozíciókban megnyilvánuló kárpótlás. Hisz’ „Egy ilyen nemzetellenes, hazaáruló gyökérzetű vezetőréteg csak a pusztulásba viheti az országot.” Ezért „Történik a fontos helyeken személycsere. Száz és százezer helyről van szó. Eddig ez a helyosztás mérsékelt tempóban folydogált.” Az okfejtésből két ellentmondás rajzolódik ki.

Csurka István nem éri be azzal, hogy Antall József miniszterelnök tisztogatásokat hajt végre. Ez ugyanis legföljebb néhány száz embert érint, az ő gondolatmenete azonban több százezer kárvallottat kecsegtet történelmi igazságtétellel. A kormányfőt tehát két oldalról szorongatják. Az ellenzék sokallja a helycseréket, a vezető kormánypárt második embere viszont kevesli. A vitacikk másik ellentmondása az, hogy ha a hatalmon lévők netán megvalósítják a Csurka-féle bővített helyosztást, akkor bizony a politikai lojalitás megint felülírja a szakértelmet, és ez is pusztulásba viheti az országot.      

Ami pedig a nagy hírre vergődött bon mot-ot illeti, semmi más nem történt vele, mint ami a szállóigékkel szokott történni. Egy közéleti személyiség mondott vagy írt valamit, ami visszhangot keltett a nyilvánosság fórumain. Ki-ki a maga ízlése szerint farigcsált rajta, elvett belőle, vagy hozzátett valamit, amíg könnyen emészthető, élvezhető, kimondható és leírható formát nem öltött. Senki nem vitatta, hogy „A szakértelem ócska bolsevista trükk.” Csurka István szüleménye, bár ezt MDF-es politikusként soha nem mondta ki és nem is írta le. Mindazonáltal úgy magyarázta meg a Figyelő hasábjain, hogy a kikristályosodott mondat tőről metszett csurkás gondolat lett.     

Egyébként a kilencvenes évek elején nemcsak a vezetőváltásról értekezett. Sokat írt a nyilvánosságról is. A megyei sajtóból való ama példám, amely keretezi-értelmezi az író-politikus szakértelmet firtató okfejtését. A békéscsabai újság főszerkesztője, Árpási Zoltán 1990-ben a Magyar Szocialista Párt képviselőjelöltjeként indult az országgyűlési választáson. Nem jutott a Parlamentbe, sőt a munkatársai is föllázadtak ellene. Emlékiratának ezért adta ezt a címet: „Főnök, én magába rúgok”.

Miközben ette a száműzöttek keserű kenyerét, az újság a csőd szélére jutott. Ekkor keresték föl a hajdani munkatársak, és megkérdezték, nincs-e kedve ismét az élükre állni. A szocializmus utolsó éveiben ugyanis jó és nyereséges lapot csinált. Eme adottsága jól jött a kapitalizmusban is.

 

Tíz mondat egy szállóigéhez

 

Rossz a kérdés. Tudomásul kell venni, hogy a szabad választások során a magyar nép az MDF vezette koalíciónak adott felhatalmazást az ország irányítására. Az ország előbbre jutásáért, minden intézkedésért a felelősség a miniszterelnököt terheli, az ő feladata a megfelelő helyekre a megfelelő embereket kiválasztani. A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk. Hagyjanak békét a szakmázásokkal!  (Csurka István író, az MDF alelnöke, Magyar Hírlap, 1991. december 2.)

A „Surányi-affér” és a miniszterelnöki nyilatkozat arra bizonyíték, hogy a kormányzat antidemokratikus céljait minden gátlás nélkül érvényesíti. (Kornis Mihály író, Magyar Hírlap, 1991. december 2.)

Nem is a szakemberségről van szó, ami Csurka úr szavaival élve amúgy is ócska bolsevista trükk. (Miklós Gábor újságíró, Népszabadság, 1991. december 3.)

Magyarországon csorbítatlan az a pártállami tradíció és kormányzati beidegzettség, mely a párthűséget és politikai megbízhatóságot a szakértelem fölé helyezi. „A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk. Hagyjanak békét a szakmázásokkal!” - mondta kecsesen Csurka. Békét is hagynak neki. Egy miniszter a kijelölt utód, olyasvalaki, aki először is nem bankszakember, másodszor is a taxissztrájk idején az egész ország látta, amint ki-kiszaladgált a tárgyalóteremből, hogy telefonálhasson a beteg miniszterelnöknek, aki nélkül egyetlen tárgyalóképes mondat megfogalmazására sem vállalkozott. Most majd ő lesz a független státusszal rendelkező Magyar Nemzeti Bank elnöke. (Eörsi István író, Népszabadság, 1991. december 4.)

„A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk.” – mondá Csurka úr a Magyar Nemzeti Bank elnökének leváltása kapcsán. (Fincza Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 1991. december 5.)

„A szakmai indokok túlhangsúlyozása ócska bolsevista trükk.” – állapította meg Csurka István, az MDF vezető politikusa. (-cseri-, Új Ludas, 1991. december 10.)

Az MDF-nek végre el kellene döntenie, hogy a szakértelem egy ország működtetésének alapja-e vagy ócska bolsevista trükk? (Tanács István újságíró, Népszabadság, 1991. december 14.)

A szakemberkérdés a rendszerváltozás legfontosabb, már nem is csak politikai, hanem történelmi kérdése. (Csurka István író, az MDF alelnöke, Figyelő, 1992. január 30.)

A legtöbbet nem a kiátkozott, elbocsátott szakértők veszítik, hanem a kiátkozók, a megbélyegzők, az elbocsátók. (Bihari Mihály egyetemi docens, politikatudományi tanszékvezető, Figyelő, 1992. január 30.)

Most már nemcsak egy, hanem három kormánypárt harcol azért, hogy saját megbízható politikai híveit a lehető legjobb állásokhoz juttassák. (Tímár János médiakutató, a Fidesz szakértője, Figyelő, 1992. február 20.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a mentelmi jogról

2024. december 11. 16:08 - Zöldi László

A közvélemény félreérti a mentesség célját. Sokan azt hiszik, hogy egyesek „fehér zászlónak” használják a törvény idevonatkozó betűit, s így bújnak ki az estleges büntetőjogi felelősségre vonás alól. (Dr. Nyíri Sándor, a legfőbb ügyész helyettese, Magyar Hírlap, 1990. június 6.)

A véleményem a mentelmi jogról az, hogy ami itt. a Tisztelt Házban hangzik el, annak kapcsán senkit sem szabadna bíróság elé állítani. (Mádai Péter SZDSZ-politikus, Kurír, 1990. december 4.)

A parlament sokszor úgy értelmezi a mentelmi jogot, hogy az valamiféle többletjog, amely nemcsak a politikust, de a képviselőt mint magánembert is megilleti. (Szikra Zsuzsa újságíró, Mozgó Világ 1994/1.)

Sokan azt hiszik, hogy a mentelmi jog a büntethetetlenséggel vagy valamiféle földesúri kiváltsággal azonos fogalom. (Isépy Tamás, az országgyűlési mentelmi bizottságának elnöke, Magyar Nemzet, 2001. június 28.)

A mentelmi jog azért védi az országgyűlési képviselőket, hogy a politikai aktivitásukat ne lehessen korlátozni. (Herényi Károly MDF-politikus, Népszabadság, 2009. október 14.)

A mentelmi jog a politikusbűnözés törvényesített formája. (Novák Előd Jobbik-politikus, Parlamenti TV, 2012. április 16.)

Az álneves hozzászóló él kommentelmi jogával. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2017. március 26.)

Ha a Jobbik hatalomra kerül, politikus nem fog a mentelmi jog mögé bújni. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Vas Népe, 2018. február 22.)

Nem bújok a mentelmi jogom mögé. (Fekete-Győr András Momentum-politikus, Facebook.com, 2022. szeptember 12.)

Magyarországon a hatalomnak kedves álláspontok mentelmi jogot élveznek. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2024. november 22.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a Tisza Pártról

2024. december 10. 11:02 - Zöldi László

A Tisza Párt egyedül nem tudja a Fideszt leváltani. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, Index.hu, 2024. augusztus 29.)

A Tisza Párt megette az ellenzéket. (Fekő Ádám újságíró, Magyar Narancs, 2024. szeptember 5.)

Felülről lefelé épülő szerveződés. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, 2024. szeptember 17.)

Egy nagy párt nem lehet semleges sarokban. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, Facebook.com, 2024. szeptember 24.)

Mintha a parlamenti ellenzék nem is a Fideszt, hanem a Tiszát akarná leváltani. (Hegyi Gyula szocialista politikus, Népszava, 2024. szeptember 26.)

A Tisza a lerakódott iszapot kavarta fel. (Tamás Ervin újságíró, hvg.hu, 2024. október 22.)

A Tisza fő vonzerejét eddig is az adta, hogy látták benne a győzelem esélyét. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2024. október 26.)

A Tisza sérülékeny, merthogy pártként alig, vagy inkább sehogy sem létezik. (Ripp Zoltán történész, Magyar Narancs, 2024. november 7.)

Vagy egész Magyarország a Tisza Pártra szavaz majd, vagy Magyarország új neve Kis-Oroszország lesz. (Bruck András publicista, Facebook.com, 2024. november 24.)

A Tisza Párt fellépésével verbális durvaság jelent meg a közéletben. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Telex.hu, 2024. december 4.)

komment

Médianapló - Putyin miért nem lett díszdoktor Debrecenben?

2024. december 09. 12:23 - Zöldi László

Puzsér Róbert szakmai erényeiről és hiányosságairól nem most kéne számot adni. Ezért inkább úgy fogalmazok, hogy a Magyar Hang legutóbbi számában jellemző publicisztikát jelentetett meg. A Fidesz-politikus Orbán Balázs mostanában védte meg PhD-dolgozatát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A neves közíró arról tűnődik, vajon a miniszterelnök politikai igazgatója jól tette-é ezt.

Okkal feltételezi, hogy kellett neki a patinás intézmény tekintélye. Holott a kormány saját szellemi műhelyében, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is elvégezhette volna a doktoranduszi iskolát. Az idézendő gondolatmenetben olvasható ’ott’ jelenti a közszolgákat képző intézményt. Íme: „Csakhogy Orbán Balázs nem ott védte meg a doktoriját, és nem is a Debreceni Egyetemen, ahol nemrég Vlagyimir Putyint avatták díszdoktornak.” A mondat több sebből vérzik.

Lélekbúvár dolga volna kikutatni, vajon Puzsér miért nem elégedett meg azzal, hogy két fővárosi egyetemre, az ELTÉ-re és a Nemzeti Közszolgálatira utalt. Miért kellett okfejtését nyomatékosítani a debreceni esettel is? Ráadásul úgy, hogy Putyint semmire sem avatták a cívisvárosban, elfelejtette ugyanis átvenni az oklevelet. Arról nem is szólva, hogy a debreceni intézmény szenátusában nem díszdoktorságra, hanem csak díszpolgárságra terjesztették föl.

Azért nem vádolom felületességgel a neves publicistát, mert fölöslegesnek vélem ugyan a debreceni utalást, de ha már megtörtént, akkor inkább azt látom benne, hogy elhitte, amit a magyar újságírók több mint hét éve állítanak. A kollégáimat se akarom elmarasztalni persze, ők csak megpróbáltak logikusan gondolkodni. Egy egyetemnek ugyanis nem az a dolga, hogy díszpolgári címeket osztogasson, arra ott van az intézménynek helyet adó település önkormányzati testülete. Az egyetem díszdoktori címet adományoz arra érdemes személyiségeknek.

Ilyen volt például Angela Merkel német kancellár. Mielőtt politikára adta volna a fejét, kvantumkémiából szerzett doktorátust, és a két német állam egyesítéséig kutatóként dolgozott. A szegedi egyetemen lett díszdoktor, korántsem tudományos érdem nélkül, azt azonban kár volna tagadni, hogy kitüntetésében némi politika is szerepet játszott. Ugyancsak díszdoktorrá avatták a pécsi egyetemen Donald Tuskot, a jelenlegi lengyel miniszterelnököt, de még az idő tájt, amikor az Európai Tanács elnöke volt. Nála a tudományos teljesítmény nyomát sem lehetett volna kimutatni.

Ugyanez vonatkozik Gyurcsány Ferencre is, akit miniszterelnök korában a dél-koreai Hankok Egyetemen avatták díszdoktorrá. Putyin sem először szembesült azzal a fránya díszdoktorsággal. 2004 végén botrány lett Németországban abból, hogy Schröder kancellár rávette a hamburgi egyetemet, kínálja meg tudományos elismeréssel az orosz elnököt. A közéleti felháborodás elsodorta az ünnepélyes aktust. A hajdani kancellárról pedig tudjuk, hogy visszavonulása után a Gazpromnál vállalt zsíros állást.

Nem meglepő tehát, hogy a Debreceni Egyetem rektora 2017-ben az orosz elnököt akarta lekötelezni. Tisztában volt azzal, hogy kinevetteti magát, ha díszdoktorságot ajánl föl neki. Ezzel magyarázható, hogy a Doctor Honoris Causa helyett a Civis Honoris Causa titulust választotta. Csakhogy ezt is nehezen nyomta le a professzorok torkán. A szenátusi tagok negyven százaléka el se ment a szavazásra, és a maradék hatvan százalékból is akadtak nemmel voksolók. (Az erőteljes tiltakozásból a kormánypárti sajtóban kilencven százalékos elismerés lett.)

Nem valószínű, hogy Putyin a Kremlből érzékelte volna a Magyarországról feléje áradó érzelmeket. Az viszont tény, hogy fittyet hányt a meghívásra, és a kétszázezres „kisváros” egyetemén nem vette át a díszpolgári oklevelet. Az ügy kínosságát fokozta, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. A debreceni rektor úgy mászott ki a csávából, hogy egy valóban létező szabályra hivatkozott: ha valaki a megszavazást követő három éven belül nem veszi át a kitüntetést, akkor az erkölcsi megtiszteltetés elévül.               

A tanulságos történetnek van még egy mellékszála. Vajda Mihály filozófus és nyugalmazott egyetemi tanár 2017. szeptember 4-én fölírta a fészbukos üzenőfalára: „Sajnálattal közlöm, hogy professzor emeritusi címemről kénytelen vagyok lemondani. Nem szeretnék fenntartani semmilyen kapcsolatot egy intézménnyel, melynek Vlagyimir Putyin a díszpolgára.” Bejelentéséről még aznap hírt adott az ATV. A pályakezdő híradós műsorvezető ezt olvasta a sugógépről: „Lemondott professzor emirátusi címéről.”

Ennyi dióhéjban a debreceni Putyin-ügy története. A magyar újságírók megszokták, hogy tudományos teljesítmény nélküli politikusok világszerte díszdoktorok lesznek. A legtöbbjükben föl sem ötlött, hogy a debreceni rektor furmányos megoldással kísérletezik. A bejegyzésem utáni idézetcsokorból kibontakozik, hogy például a Népszava szerkesztőségében kezdetben pontosan fogalmaztak. Aztán az abszurdról áttértek a logikusra, és ezt a ritmust többször is megismételték.

Nem csoda, hogy amikor a Kaposvári Egyetemen díszdoktorrá avatták Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az egyetlen ellenzéki napilap munkatársa megkérdezte a diákokat. Egy bizonyos Zoltán ezt mondta: „Ha Putyin díszdoktori lehetett Debrecenben, akkor már semmin sem csodálkozik az ember. Mi kisebb város és egyetem vagyunk, nekünk Matolcsy jutott.” (2019. július 4.) Ha a húsz év körüli fiatalembert megtévesztette a hazai sajtóban Putyinról elterjedt díszdoktorkodás, akkor már nem is érdemes csodálkozni azon, hogy Puzsér Róbert szintén felült egy logikusan hangzó tévedésnek.

 

Tíz mondat Putyinról

 

Paksért lesz díszpolgár Putyin. (Boda András és Zsidai Péter újságírók, Népszava, 2017. augusztus 25.)

A Pécsi Tudományegyetemen sokakat meglepett ez a lépés, főleg azok után, hogy a debreceni universitáson a tudományos munkássággal nem rendelkező és az európai demokratikus hagyományok iránt érdektelenséget mutató orosz elnök, Vlagyimir Putyin érdemelte ki ugyanezt a titulust. (Ungár Tamás újságíró Donald Tusk, az Európai Tanács elnökének díszdoktorságáról, Népszava, 2017. december 9.)

A demokratikus ellenzék jeles alakja, a Debreceni Egyetem rangjáról Putyin díszdoktorrá avatása miatt lemondott professzor emeritusa kezdettől gyanakvással vegyes szorongással fogadta a rendszerváltást. (Buják Attila újságíró Vajda Mihályról, 168 Óra, 2018. augusztus 23.)

Majd jött Vlagyimir Putyin orosz elnök díszpolgári címe, ami ellen több tanszék is tiltakozott. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2019. január 26.)

Matolcsy György csatlakozott Vlagyimir Putyinhoz, ő is a Debreceni Egyetem díszdoktora lett. (Albert Álmos újságíró, 444.hu, 2019. március 14.)

A Debreceni Egyetem úgy szórja a díszdoktori címeket, mint a cukrot. Vlagyimir Putyin orosz elnök és Matolcsy György jegybankelnök után most épp egy moszkvai magánegyetem, az MFUA rektorát terjesztették fel a doctor honoris causa címre. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2019. május 23.)

Jó szériája van Matolcsy Györgynek: a Debreceni Egyetem díszdoktori címe után - Vlagyimir Putyint követte - most a Kaposvári Egyetem tiszteletbeli doktora lett. (Németh Péter újságíró, Népszava, 2019. július 6.)

Brazíliában ugyanúgy egykettőre eltüntették a vélt vagy valós ellenségeket, ahogyan a debreceni díszdoktor Putyin államában szokás. (Hegyi Iván újságíró, Népszava, 2022. március 1.)

Az, ami tegnap díszdoktorságot eredményezett, ma már nem létezik. (Szénási Sándor műsorvezető, Klubrádió, 2022. március 2.)

Csakhogy Orbán Balázs nem ott védte meg a doktoriját, és nem is a Debreceni Egyetemen, ahol nemrég Vlagyimir Putyint avatták díszdoktornak. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Hang, 2024. december 6.)

komment

Médianapló - Magyar Péter Orbánról: "Eljutott a templomtól a kocsmáig" (Lefülelt mondatok, 24.12.02.-07.)

2024. december 08. 13:41 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor menczerezett, Menczer Tamás erősködött, Gulyás Gergely tiszázott, Szájer József sajtózott, Vitray Tamás pedig kíváncsiskodott.

 

Orbán Viktor nemzet nagykoalíciója a Fidesz fedőnevet viseli. (Bogár László közgazdász, Magyar Hírlap Online, december 2.)

Ilyen hatalmas és erős ország lábtörlőjének lenni valójában megtiszteltetés. (Molnár Bálint publicista Oroszországról, Kolozsváros.com, december 3.)

Ófidesz és Újfidesz harca a hatalomért egyre penetránsabbá válik. (Mandula Viktor újságíró, a NyugatiFény.hu alapítója Menczer Tamás és Magyar Péter pécsi csörtéjéről, Médialógus, december 3.)

Magyar Péter egy népakarat kivetülése. (Baka F. Zoltán újságíró, ATV, december 3.)

Tegnap Menczer Tamás és Magyar Péter hibátlanul kiszolgálta a maga közönségét. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, december 4.)

A Tisza Párt fellépésével verbális durvaság jelent meg a közéletben. (Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, Telex.hu, december 4.)

Én erősebb vagyok Magyar Péternél, és mindig az is leszek. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Telex.hu, december 4.)

Nem véletlen, hogy e magánéleti gyengeséget a nemzeti tábor igen hamar megbocsátotta. (Huth Gergely újságíró Szájer József brüsszeli botlásáról, Magyar Nemzet Online, december 4.)

A kíváncsiság velem született. (Vitray Tamás 92 éves riporter, WMN Magazin, december 4.)

Ha a világ, amelyet felvázolok, durva, annak durva nyelve is kell, hogy legyen. (Kalapos Éva Veronika író, Magyar Narancs, december 5.)

Valóban az alpári ordítozás lesz a magyar polgári párt stílusa a közeljövőben? (Földes András újságíró, hvg.hu, december 5.)

Menczer Tamás leállította ezt a rém kellemetlen, agresszív politikát és annak képviselőjét. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, december 5.)

Tudom, Ön nem fiatal ember, megette már a kenyerünk javát. (Föld S. Péter újságíró Orbán Viktorhoz, HírKlikk.hu, december 5.)

A kormányzat nem akarja a független kultúrát. (Feuer Yvett színésznő, Klubrádió, december 5.)

Nálunk él és virul a sajtószabadság. (Szájer József, a Szabad Európa Intézet igazgatója, Magyar Hang, december 6.)

Kapott egy verbális maflást. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője Magyar Péterről, Mandiner.hu, december 6.)

Orbán Viktor eljutott a templomtól a kocsmáig. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, december 6.)

Ha Orbánék nagyon akarják, akkor szinte a teljes nyilvánosság a kezükben lesz. (Bolgár György műsorvezető, Klubrádió, december 6.)

Nem tudom megítélni, hol húzódnak a stílushatárok a magyar politikában, de egyet biztosan tudok, hogy Magyar Péter az összes létező határt átlépte. (Dömötör Csaba Fidesz-politikus, Telex.hu, december 7.)

A sértés minden esetben a műveletlenség jele. (Kő András újságíró, Magyar Hírlap Online, december 7.)

Egyre rosszabbul összeácsolt karakterek kerülnek fölénk vezetőnek. (Keresztes Zoltán pszichiáter, Népszava, december 7.)

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 24.12.06.)

2024. december 06. 09:07 - Zöldi László

Oroszország a háborúban nagyon megerősödött.

Az ukránok rossz lóra tettek.

Amerika nélkül ez a háború nem lenne.

/Az Európai Bizottságról/ Azért dolgozunk, hogy a brüsszeli kormányt leváltsuk.

Az európai gazdaság éppen széthullóban van.

Németországban nagy bajban van az ipar.

Az RMDSZ sikere bennünket, „kismagyarokat” is megerősít.

/Schengenről/ Fontos, hogy eltűnjön a román-magyar határ.

A Tisza Párt új, agresszív stílust választott.

Menczer Tamás leállította ezt a rém kellemetlen, agresszív politikát és annak képviselőjét. 

 

(Az interjú 28 percében a magyar miniszterelnök 14-szer köszörülte a torkát.)

 

komment
süti beállítások módosítása