A Blikk szerkesztője Barna L. Róbertet küldte a Parragh László nevéhez köthető kamara évnyitójára. Az újságíró tegnap terjedelmes tudósítást adott le a lapjának Orbán Viktor beszédéről. Majd egy második cikk reményében fölvette a kapcsolatot a miniszterelnök sajtófőnökével. Azt firtatta, vajon jól van-e országunk első embere. Úgy hallotta, mintha „kissé rekedtes” volna a hangja. Havasi Bertalan így válaszolt: „A miniszterelnök hivatalból mindig egészséges.”

A semmitmondó felelet okát nem kutatom. A tudósító se tette, inkább arról tűnődött a nyilvánosság bulváros fórumán, hogy Orbán ritkán jelentett beteget, utoljára talán 2019-ben. Majd a miniszterelnök legújabb kori működésében szórványosan előforduló jelenségnek minősítette a torokköszörülést. Erről más a tapasztalatom. Orbán Viktor rendszeresen reszeli a torkát, ha szabadon beszél. Ha viszont felolvassa az előre megírt szöveget, akkor szinte sohasem krákog.

Mielőtt ebből bármiféle következtetést vonnék le, érdemes tisztázni: a varjaktól kölcsönzött krákogás azt jelenti, hogy valaki rekedtes hangon fejti ki az álláspontját. A népnyelv tapintatosabban fogalmaz. A torokköszörülést tájaktól függően cirákolásnak, harákolásnak hertyegésnek, kerregésnek nevezi. Miniszterelnökünknél akkor figyeltem föl erre a jelenségre, amikor 2021 nyarán a péntek reggeli interjúk hajdani készítője, Nagy Katalin elment szabadságra, és Wolf-Nagy Tünde helyettesítette.

A két rádiós közt az volt a különbség, hogy a rutinosabb újságíró megelégedett a mikrofonállvány szerepkörével, beletörődött a helyzetbe, és felkérdezte a neves interjúalanyt. A helyettesítő újságíró pedig a megszokottnál hosszadalmasabb okfejtésekbe bonyolódott, és akaratlanul is türelmetlenségre, feszengésre késztette a kormányfőt. Akik nemcsak hallgatták a beszélgetéseket, hanem látták is a világhálón, érdekes jelenséget figyelhettek meg.

Orbán Viktor nézi az előtte lévő papírhalmazt, amely az előzetesen megállapodott témakört tartalmazza. Aztán kortyol egyet a pohárból, ezzel is eltelik néhány másodperc. Szemmel láthatóan tűkön ül, majd megköszörüli a torkát, és válaszol az olykor csakugyan nehezen kibogozható kérdésre. Akadt olyan interjú, a 2021. július 17-én elhangzott, amelynek 26 percét 7.33 és 7.59 között az ország első embere 34-szer törte meg a krákogással. Ez azóta is az egyéni csúcsa.

Amióta Törőcsik Zsolt készíti vele a péntek reggeli interjúkat, nem is annyira Nagy Katalin, mint inkább Wolf-Nagy Tünde gyakorlatát követi. Az ellentmondás pedig abból fakad, hogy a miniszterelnök ama politikusok közé tartozik, akik a legszívesebben önmagukkal készítenének interjút. Holott éppenséggel kéznél volnának a kérdezősködéssel megbízott állami újságírók is. Csakhogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évadnyitóján nem interjú készült vele. Jegyzetből ugyan, de szabadon beszélt 38 percig. Közben tízszer köszörülte a torkát.

Ez sem kevés persze, talán még felső légúti fertőzéssel is magyarázható. Bár inkább lélektani beidegződésnek nevezném.             

Tíz mondat Orbán Viktortól (YouTube.com, 24.03.04.)

Nem orosz és nem ukrán szemüveg van rajtam, hanem magyar.

A nyugati világ tulajdonképpen senkit sem érdeklő, félhomályos, poros perifériája lettünk.

A Nyugat részei vagyunk, de nem választjuk le magunkat a világ keleti részéről.

Minden európai nagykapun van egy kiskapu.

Azért tartják a miniszterelnököt, hogy a gazdaságpolitika mögül a józan paraszti ész ne tűnjön el.

Hagytuk, hogy 2010 és 2020 között az emberek, a vállalkozók keressenek.

Egyelőre többet költünk, mint amennyit keresünk.

Úgy nem lehet élni, hogy megint mindig mások keressenek rajtunk.

A 2020-24 közti válság nem zúzta szét, nem törte össze a magyar gazdaságot.

A mostani pozíció egy javulási folyamat időközi állomása.