Közjogi rendszerünkben a miniszterelnöknek áll a zászló. Ha a nyilvánosság első számú kedvezményezettjeként megszólal, akkor azt a legszemélyesebb esetben sem lehet magánvéleménynek tekinteni. Például jó volna tudni, vajon Trianon mit jelentett Orbán Viktor családjának. Meg az is foglalkoztat, hogy országunk első embere a közösségi üzenőfalán miért kapcsolta össze a 103 éve aláírt és az első világháborút lezáró békeszerződést. Ezt írta: „Szép volt lányok, de június 4-én nem lehet nyerni.”

A ferencvárosi kézilabda csapat tegnapi vereségére utalt. Ama bizonyos lányok meglepetésre jutottak el a nemzetközi mezőny négyes döntőjébe. A húszezres városligeti stadionban, a Fradi-szurkolók fergeteges biztatása közepette kaptak ki a norvég bajnoktól. A vereség a magyar csapat eddigi legnagyobb sikere volt, erre vonatkozott a mondat első felében olvasható gratuláció. A második felét több kommentelő jogosan kifogásolta. Mondván, hogy nem igazán értik, vajon Orbán miként hozta össze a történelmi Magyarország megcsonkítását a legnépszerűbb magyar klub tisztes vereségével.

Minden mindennel összefügg alapon persze bármit össze lehet hozni Trianonnal. Nem mentségül, hanem magyarázatul: Orbán Viktor nem volna politikus, ha kohagyja  a kínálkozó lehetőséget, hogy aktuálpolitikai célzattal tömörítsen két ennyire különböző jelenséget. Márpedig ha egyetlen mondatra kárhoztatta magát a Facebook szűkszavúságot igénylő üzenőfalán, akkor aligha várható el tőle, hogy olyan árnyaltan fogalmazza meg álláspontját az 1920. június 4-án aláírt és a sorsunkat megpecsételő, vagy legalábbis befolyásoló békediktátumról, mint a Trianonnal foglalkozó történészek. Például Ormos Mária, Romsics Ignác vagy a középnemzedékből Ablonczy Balázs. Pláne úgy, hogy ráadásul még belekevert egy sporteseményt is.

Az immár ötszörös miniszterelnök a negyedik kétharmadával mindent megtehet ebben az országban, amit nem röstell. Elintézhette volna a Nemzetközi Kézilabda Szövetségben, hogy a Ferencváros ne a magyar balsors elátkozott napján mérkőzzön a skandináv csapattal. Akkor talán a lányaink nyertek volna a világ legjobbjai ellen? Máskülönben Orbán Viktor nem először rugaszkodott neki Trianonnak, hanem háromszor is. Az egyiket - a mostaninál sikerültebbet - idézem e bejegyzés utáni összeállításban. Inkább azt vegyük komolyan!         

Tíz mondat Trianonról

Trianonban hazánkat szabályszerűen körülmetélték. (Szakály Ferenc történész, Tolnai Népújság, 1993. szeptember 4.)

Az a párt, amelyik pár éve még kivonult a Parlamentből, amikor ott Trianonra emlékeztek, most maga utalgat folyton Trianonra. (Szent-Iványi István SZDSZ-politikus a Fideszről, Kelet-Magyarország, 1997. június 19.)

A trianoni határmeghúzások után Magyarországnak csak a Kárpát-medence alja, a teknő alja maradt, így a szelek is befújnak ide, meg a vizek is befolynak ide hozzánk. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2001. március 7.)

A magyar nemzetben ott van zárványként Trianon. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, Népszabadság, 2006. augusztus 19.)

Trianon: történelmi igazságtalanság, mely erre illetékes személyeknek korlátlan felhatalmazást biztosít ostobaságok, tévedések és más igazságtalanságok elkövetésére. (Ujlaky István történelemtanár, Népszava, 2012. március 23.)

A magyar nemzetállamot Trianon teremtette meg. (Ormos Mária történész, ATV, 2017. július 7.)

Ha Magyarországot kizárnák az Európai Unióból, az felérne Trianonnal. (Jeszenszky Géza történész, volt külügyminiszter, Klubrádió, 2019. május 13.)

Trianon egy ócska terem, ahol botot toltak egy kerék küllői közé. (Nagy Zoltán Péter főszerkesztő, Fejér Megyei Hírlap, 2020. június 6.)

A magyarok Trianonnak is köszönhetően ma jobban élnek Romániában, Szlovákiában és a többi környező országban, mint mi itthon, Magyarországon. (Niedermüller Péter DK-politikus, 2022. június 4.)

Az önálló magyar államiság 1526-ban megszűnt, és csak Trianon után állt vissza. (Oláh Menyhért kecskeméti mérnök, Facebook.com, 2023. június 5.)