Médianapló

Médianapló - Hány évünkbe fájhat a híresztelés?

2020. április 01. 10:42 - Zöldi László

Haraszti Miklóst tegnap megszólaltatták a Klubrádióban. A hajdani SZDSZ politikusának úgy alakult az élete, hogy megismerhette a média nemzetközi működését is. Eme nézőpontból elemezte a felhatalmazási törvény nyilvánosságra vonatkozó részét. Úgy vélte, hogy a szövegben olvasható „híresztelés” egytől öt évig terjedő büntethetősége kiszolgáltatott helyzetbe hozza a magyar újságírókat.

Talán legfontosabb mondatát a miniszterelnökről fogalmazta meg: „Fizetéses szabadságra küldte a parlamentarizmust.” Ha azt mondta volna, hogy az országgyűlési képviselőket, akkor nem fájna a fejem, mert az bizonyítható. Az ellenzéki politikusok például jó pénzért fogják rosszul érezni magukat. A parlamentarizmusról azonban csak a jövőben derül ki, vajon sikerült-e kiiktatni a hazai közéletből. Amennyiben a jövő hétfőn esedékes összeállításba beveszem e hét egyik legérdekesebb mondatát, esetleg valaki úgy gondolhatja, hogy olyasmit híreszteltem, ami egy valós tényt (az országgyűlés szüneteltetését) hamis színben tüntetett föl.

Nincs kedvem bíróság elé állni. Mert ha elmarasztalnak, minimum egy évet kéne börtönben tölteni. Ha erre valaki azt mondaná, hogy rémálom, tévképzet, ilyesmire senki nem vetemedik a kormányzati oldalon, akkor hadd elevenítsek föl egy már-már feledébe merült történetet. Az első Orbán-kormány is kísérletezett az újságírók megrendszabályozásával. A liberális Magyar Hírlap munkatársa a Nyilvánosság Klub egyik üléséről számolt be az olvasóknak. Megírta, hogy Vásárhelyi Mária médiaszociológus szerint Schmidt Mária történész és miniszterelnöki főtanácsadó rendszeresen betelefonál az RTL Klubba, és változtatásokat kér a Heti hetes című műsorban. Schmidt beperelte a szerkesztőséget,

Minden jogi fórumon veszített, a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) azonban megváltoztatta az ítéletet. Elmarasztalta a Magyar Hírlapot, a szerkesztőség ugyanis olyasmit közölt, aminek az igazságtartalmáról nem győződött meg. A döntés azért hatott életszerűtlennek, mert a bíró elfelejtette tanulmányozni a redakciók működését. Ha a késő délután megrendezett esemény és a lapzárta közti egy-másfél órában az újságírónak nem az a dolga, hogy gyorsan fogalmazza meg a cikket, hanem hogy ellenőrizze a felszólalók szavaiban rejlő igazságtartalmat, akkor bizony a tudósításnak mint műfajnak befellegzett. Az a benyomásom, hogy az immár negyedik Orbán-kormány nemcsak az egyik sajtó-műfajt akarja ellehetetleníteni, hanem a szakmánkat is.    

5 komment
süti beállítások módosítása