Az újdonsült igazságügyi minisztert tegnap épp csak köszöntötte Orbán Viktor. A világhálót máris elárasztották a névtelen kommentek és az újságírók által jegyzett kommentárok. Szerintük a miniszterelnök fészbukos bejegyzése - „Új csatárt igazoltunk.” -, egy futballmániás politikus megnyilvánulása. Ebben van igazság, mégis az a benyomásom, hogy ez az értelmezés a jelenség könnyebben magyarázható része.

Aligha érdemes azon élcelődni, hogy a harmincas miniszter asszony képes a bőrlabdával harminchétszer dekázni - ez látható is egy videófelvételen, amelyet ő maga tett föl a világhálóra. Ha utánanéztek volna Varga Judit irigylésre méltó focitudásának, megtalálhatták volna eme mondatát is: „Tinikoromban sokat dekáztam, a rekordom 115 volt.” (Blikk.hu, 2019. március 18.) Pillanatnyilag ez az egyetlen megnyilvánulása, melyet az utókor számára érdemes följegyezni. Amit eddig az inkább kisebb, mint nagyobb interjúkban és az országgyűlési szakbizottság előtt elmondott, az kivétel nélkül az Orbán-rendszer hivatalos mantrakészlete: a sorosozás, a migránsozás és a brüsszelezés..

Lendvai Ildikó szocialista politikus egy tegnap esti tévéműsorban „az igazságügy Palkovicsának” nevezte. Óvatosabb volnék. A jó arcú, csinosan öltöző fiatalasszony ajkát még nem hagyta el olyan egyéni okfejtés, amellyel bizonyíthatja az Orbán-rendszer iránti hűségét. Vannak így néhányan a miniszterelnök harmincas, nyelveket beszélő, kulturált, művelt és tehetséges fölfedezettjei közül. Csepreghy Nándor (1983), Gulyás Gergely (1981), Mráz Ágoston Sámuel (1980), Orbán Balázs (1986) és Varga Judit (1980) még nem jutottak el odáig, hogy amit mostanában megosztanak a nyilvánossággal, az esetleg életük végéig nyomasztja majd őket.

Pozsgay Imre első közéleti megnyilvánulása 1957. december 15-én jelent meg a Petőfi Népe című kecskeméti újságban. Ezt írta a vizsgálati fogságban ülő Nagy Imréről: „Szellemi képességeit ugyan csak egy adóvégrehajtói karrierhez szabták, de jellemtelensége biztosította, hogy miniszterelnök legyen.” E mondattal a három éve bekövetkezett haláláig küszködött a neves politikus, és a pályafutásával nem sikerült jóvátennie. A kétségkívül ügyesen dekázó Varga Juditról egy sajtólevelező, Fábri Ferenc pontosan fogalmazott tegnap: „Az arc Vargáé, a hang Orbáné.” (Népszava, 2019. július 11.) Ha az újdonsült miniszter asszony megtalálná a saját hangját, vajon képes lesz-é olyasmit mondani, melyet nyugdíjas korában nem kell majd röstellnie?