Javában tart a tegnapi bejegyzés vitája, és az jött be, amire számítani lehetett. Olvastam persze figyelemre méltó megjegyzéseket is, de a kommentelők közül elég sokan azt kérték ki maguknak, hogy a jobb sorsra érdemes kiskunfélegyházi gimnazistát, Nagy Blankát elmarasztaltam, mert a nyilvánosságnak szánt 51 sornyi levelében 31 vesszőhibát vétett. Úgy rémlik, mások is találva érzik magukat.

Elismerem, hogy a világháló demokratizálta a vitákat. A digitális kocsma népe betódult a digitális kávéházba. (Nehogy megbántsak bárkit is, az ógörög démosz köznépet jelent, vagyontalan, szabad lakosságot.) Ha az érkezők valamelyike lát üres széket a márványasztalnál, leül, és belekotyog a beszélgetésbe, közben pedig nem mutatkozik be, sőt letegezi a törzsasztalnál helyet foglaló polgárokat. Ezzel magyarázható, hogy Magentax ma reggel 8 óra 57 perckor imigyen szólított meg: „Jelzem, hogy kommentekben, SMS-ben én is alig használok vesszőket, de nem azért, mert ne tudnám, mikor és hogyan kell - hanem mert minek.”

A minek kétségkívül meggyőző érv, bár az említett diáklány nem kommentet írt, nem is SMS-t, hanem nyílt levelet egy újságírónak, aki őt megsértette. De szakadjunk el tőle, hátha meggyőzhetek valakit arról, hogy érdemes komolyabban venni azt a fránya vesszőcskét. Olykor sorsdöntő jelentősége van. Például II. Endre magyar király 1213-ben elment háborúzni, és távollétében a felesége, Gertrudis mindenféle disznóságot csinált. A magyar főurak összeesküdtek a meráni (német) First Lady ellen, és tanácsot kértek az esztergomi érsektől. A fifikás főpap ezt írta nekik: „A királynét megölni nem kell félnetek jó lesz ha mindenki egyetért én nem ellenzem.”

A vesszőtlenített mondatnak kétféle értelmezése lehetséges. Az egyik ez: A királynét megölni nem kell, félnetek jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem, ellenzem. A másik pedig ez: A királynét megölni nem kell félnetek, jó lesz, ha mindenki egyetért, én nem ellenzem. Nos, Gertrudist a magyar főurak 1213. szeptember 28-án kardélre hányták. A hosszan elhúzódó jogi eljárásban II. Ince pápa a dodonai szöveg első értelmezését fogadta el, ezért a megözvegyült II. Endre békén hagyta az esztergomi érseket.

Egyébként, kedves Magentax, ahhoz képest, hogy kommentben alig használ vesszőket, ellentmondásba került önmagával. Hozzászólásában ugyanis kitette a vesszőket, ráadásul a megfelelő helyekre. Talán azért, mert férfiemberként megtanulta, hogy vessző nélkül nem lehet hogyozni.