Hírecske lett belőle az országos sajtóban, holott alaposabb kifejtést érdemelt volna. Nem kéne örömtüzet gyújtani persze, de talán érdekelte volna a közvéleményt, hogy Kelet-Magyarországon fifikás bűnszövetkezetet számoltak föl. A Kelet-Magyarország című napilap tegnap olyan trükkről számolt be, mely nem is olyan régen elég nagy nyilvánosságot kapott, a részletek azonban csak most tárultak föl előttem. Életszerűnek hatott a tálalás, mert a nyíregyházi napilap digitális változata, a Szabolcs Online hitelesítő videofelvételeket is közölt.

Az egyik a fantomcégeknek helyet adó „székházat” mutatja be, benne a zsákmánnyal: legyezőszerűen szétterített külföldi bankjegyekkel. A másikon két megtermett pénzügyi nyomozó összebilincselt kezű gyanúsítottat sétáltat jó hosszasan Szabolcs-Szatmár-Bereg megye székhelyén, a kétperces film ugyanis világosban kezdődött, és sötétben fejeződött be. De lássuk a napilapban megjelent tudósítást is! Egy nyíregyházi ügyvéd „védőként megismerte, hogy a fiktív cégátruházások milyen haszonnal kecsegtetnek, elhatározta, hogy szervezetten tesz eleget a cégtulajdonosok ilyen igényeinek. Ehhez ukrán bukóembereket és fiktív magyarországi székhelyet biztosított, mindezért cégenként legalább ötszázezer-egymillió forintot kért. A strómanoknak ötvenezer forintot fizetett. A szolgáltatás ’elhíresült’, a tulajdonosok pedig kimenthették a még meglévő cégvagyont, meghiúsítván a hitelezői igények kielégítését.”

Az illendőnél hosszasabban idéztem a nyíregyházi újságból, de én se tudtam volna rövidebben és pontosabban összefoglalni a bűnszövetkezet tevékenységét. Amúgy is érzékeltetni szerettem volna, hogy a szerkesztőségben tanítványaim dolgoznak, akik lám, megtanulták a szakmát - a névtelen tudósításban az ő munkájuk is tükröződik. De a történtek tálalása nemcsak arról árulkodik, hogy az oknyomozó újságírók akkor sem zavartatják magukat, ha netán kiderül, hogy a bűnszövetkezetet irányító ügyvéd szerteágazó társadalmi kapcsolatokra tett szert, és a szálak esetleg magasba vezetnek. A valóságot feltáró sajtóakció azt is sejteti, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatalban Vida Ildikó elnök lemondása után új szelek fújdogálnak, sőt a jelek arra utalnak, hogy az évek óta részrehajlással vádolt ügyészség sem fogja vissza magát.

Egyedül az töltött el tossz érzéssel, hogy megcsalt az emlékezetem. A figyelemre méltó cikk elolvasásáig azt hittem, hogy az a bizonyos ügyvéd nem nyíregyházi, hanem kisvárdai.