Ezt a szakmának szánt rovatot 2002. január elseje óta művelem. Délelőttönként harminc sort írok bele, eddig egyetlen napot se hagytam ki, közeledik az ötezredik bejegyzés. A tűnődésre az kölcsönöz okot, hogy a Médianapló meg én ma jelenünk meg hatszázadszor a Blog.hu-n. Engedtessék meg, hogy visszatekintsek a folyamatra.

2011 közepéig ötven civil szervezet honlapján, a Klubháló.hu-n láttunk napvilágot. Egy-egy bejegyzést körülbelül háromszáz kommunikáció szakos diák követte figyelemmel az ország minden részéből, mellesleg erre találtam ki az egészet. Azóta a világhálón mások is olvasgatják a régi gondolatmeneteket, az utolsó havi (a 2011 júniusi) széljegyzetek olvasottsága érdekesen gyarapodott. A ma reggeli kimutatás szerint a letöltések száma 25066, az olvasóké pedig 19087 lett, vagyis egy napra átlagosan 835 letöltés és 634 olvasó jutott. Ehhez képest méltó a figyelemre, vajon mi történt a Blog.hu-s kezdet óta. Ama bizonyos hatszáz nap termése pillanatnyilag 465525 letöltés és 312953 olvasó, napi átlagban tehát 776 letöltés és 522 olvasó. A régi és az új lelőhely összevetésénél azonban tekintetbe kell venni, hogy az idő múltával - és a világhálón megnyilvánuló pótlólagos kíváncsisággal - a számok legalább harmadrésznyit nőnek majd.

A számítógépes program tavaly november 15. óta kimutatja a toplistát is. A legolvasottabb jegyzetet csaknem húszezren töltötték le, a tizediket 3454-en. A számoknál azonban meglepőbb a címek szóródása. A tízből hatban volt név, ráadásul politikusé (kétszer Orbán Viktoré, ugyancsak kétszer Gyurcsány Ferencé, egyszer-egyszer pedig Kósa Lajosé és Balog Zoltáné). Ez cáfolja ama közszájon forgó vélekedést, hogy az emberek tartózkodnak a politikától - legalábbis az internetezők nem berzenkednek tőle, érdekli őket a politikusok… Hm. Mije is?

Azért tűnődöm ezen, mert leginkább szakmai kérdésekkel foglalkozom, és ha a politikusok mégis szóba kerülnek, a kommunikációjukat értelmezem. Így férnek bele a Médianaplóba, mely egyébként életformám része lett. Ha néhány évtized múlva megleli valaki a merevlemezen, kirajzolódnak előtte a magyar médiavilág történései a XXI. század első és második évtizedében, talán még az összefüggései is. Szubjektív tálalásban persze, ez azonban a lényegen, a krónikás jellegen aligha változtat.