Kína példája azt jelenti számunkra, hogy a szocialista társadalom járható út az emberiség számára, a szocializmus megreformálható. (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július 12.)

Régen azt mondtuk a gagyira: kínai. Most ami nem Kínában készül, az hamis. (Varga Líviusz rockzenész, Vas Népe, 2012. május 2.)

A Kína és Kelet-Közép-Európa találkozó mélyebb nyomokat hagy az ország életében, mint egyes sajtómunkások fizetett rettegése. (Néző László veszprémi újságíró a 17 miniszterelnök nyomán támadt budapesti dugókról, Napló, 2017. november 28.)

Amerika nem nézi jó szemmel, hogy Magyarország Kína egyik tartománya. (Simonyi András volt washingtoni nagykövet, Klubrádió, 2020. november 23.)

Az Európai Unió beszorul-e Kína és Amerika közé? (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. április 23.)

Kína annyira „kommunista”, amennyire Magyarország „keresztyén”. (Tamás Gáspár MIKlós filozófus, Mérce.hu, 2021. április 25.)

Kína még a saját trójai falovát is a mi pénzünkön építi meg. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan-egyetemről, Facebook.com, 2021. június 6.)

Már nem sokáig leszek az egyetlen magyar politikus, akit a diktatúra kitiltott Kínából. (Cseh Katalin Momentum-politikus, Facebook.com, 2021. június 7.)

Hitler utolsó csatlósából a kommunista Kína első európai csatlósa szeretnénk lenni? (Gömöri György Angliában élő író, Népszava, 2023. április 11.)

Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta. (Orbán Viktor miniszterelnök, Híradó.hu, 2024. május 9.)

Egy pár hete a semmiből előbukkant fiatalember még meg sem alakult pártja akkora tömeget toborzott, mint a pártállam és a parlamenti ellenzék együttvéve. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2024. március 18.)

Magyar Péter szerzett magának egy pártot. (Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)

Lassan oda jutunk, hogy lesz két nagy párt Magyarországon: a Fidesz és Magyar Péter pártja. (Róna Dániel szociológus, a 21. Kutatóközpont igazgatója, YouTube.com, 2024. április 25.)

A Tisza piacon vett párt. (Andor László volt EU-biztos, Index.hu, 2024. április 26.)

A hírek szerint Magyar Péter pártjának 19 tagja van. (Rónai Egon műsorvezető, ATV, 2024. április 29.)

A Magyar-pártra vonatkozó igény már régen megvolt az ellenzékkel elégedetlenekben és a bizonytalanokban is. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, 2024. április 30.)

A Tisza Párt rajongói Magyar Péter-nek öltözve készülnek a debreceni tüntetésre. (Tóth Gergely újságíró, Telex.hu, 2024. május 2.)

Kiáradt a Tisza Veszprémben is.(S. Bonnyai Eszter újságíró, Veszprémkukac.hu, 2024. május 2.)

Tele volt az Intercity a Tisza Párt szimpatizánsaival. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Debreciner.hu, 2024. május 5.)

A Tisza Párt egyelőre csak egy testetlen váz. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2024. május 10.)

Szavatosságunk a koporsóban jár le. (Cserhalmi György színész, Napló, 2003. március 14.)

A Gyurcsány-kormány szavatossága lejárt. (Újszászi Ilona újságíró, Délmagyarország, 2009. március 24.)

A politikusnak is van szavatossági ideje. (Botka László szocialista politikus, Népszabadság, 2010. október 6.)

Orbán Viktor szavatossági ideje rövidebb, mint a napra kitett madártejé. (Gál J. Zoltán újságíró, Vasárnapi Hírek, 2012. november 18.)

Akinek egyszer lejárt a szavatossága, az megromlik. (Parászka Boróka publicista, Mozgó Világ, 2014/2-3.)

Errefelé a kormányok szavatossága rövidebb, mint egy vasalóé. (Dmeter J. Ildikó újságíró, Háromszék, 2014. március 5.)

A tartós tejnek nagyobb a szavatossága, mint Gyurcsánynak. (Rétvári Bence KDNP-politikus, PestiSrácok.hu, 2015. október 28.)

A gyerekeink konzervet kapnak, abból is lejárt szavatosságút. (Hiller István szocialista politikus a közoktatásról, ATV, 2017. február 28.)

Bokros politikai szavatossága lejárt. (Ceglédi Zoltán politológus, 168 Óra Online, 2018. január 18.)

Szavatossága lejártával a tökélyre fejlesztett autokrácia rendre a történelem szemétdombjára kerül. (Szilágyi János tanár, Népszava, 2024. január 9.)

Mint ígértem, tűnődöm tovább a Tisza Párt debreceni megmozdulásáról. Tegnap óta persze mások is megszólaltak. A Népszava mai számában például az egyik legjobb belpolitikai újságíró, Czene Gábor szólaltatta meg Horn Gábort.

A hajdani középiskolai tanárból SZDSZ-politikus lett, a Gyurcsány-kormányban államtitkárként ő felelt a koalíciós kapcsolatokért. A bukás után megalapította a Republikon Intézetet, és általában a közvélemény-kutatás nézőpontjából láttatja a közéletet. Ezúttal azt fejtegette, hogy Magyar Péter rendezvényei egyre „professzionálisabbak”. Szerinte „alkalmazkodnak az éppen aktuális eseményhez”, mondjuk az anyák napjához az anyák napján megrendezett debreceni tüntetésen.

Van igazság abban, hogy a semmiből felbukkant politikus igyekezett a Békés, a Baranya, a Tolna, a Vas, a Veszprém megyei országjárás tapasztalatait hasznosítani. Ahogy elnéztem, kétféle silábuszt használt. Az egyik A/4-es papírlapok gémkapoccsal összefogott halmaza, több mint valószínű, hogy gépírással. Ez tartalmazta a háromnegyed órányi beszédek állandó részét, amelyet Magyar Péter mindenhol elmondott. A másik ugyancsak A/4-es méretű papírtömb, valószínűleg kézírással. Ezzel indokolták az újdonsült politikus testőrei az Intercíty debreceni járatán, hogy azért nem lehet átmenni a Tisza Párt vagonján, mert „Péter készül a beszédre”.

Azzal egészítem ki Horn Gábor megfigyelését, hogy Magyar Péter nemcsak az aktuális eseményhez alkalmazkodott, hanem a szónoklat első harmadában fölvázolta ama érzelmi szálakat is, amelyek az adott tájegységhez kapcsolják. A családi kötődések kétségkívül jól hatottak az országjárás színhelyein; azt sugallták az érdeklődőknek, hogy ez az ember közülük való. Debrecenben a szónok nemcsak megemlítette, hogy anyai nagyapja, Erőss Pál bíró, a Magyar Televízióból ismert jogi szakértő és ismeretterjesztő 1945-ben, a háborús megpróbáltatások után a Református Kollégiumban kötött ki.

Idézett is egy korjellemző adalékot a kisdiák naplójából. Ezzel megteremtette a kapcsolódást a református Nagytemplom előtt gyülekező helybéliekhez. Érzelmi hangolásából telt arra is, hogy szóba hozza a cívisváros határán építendő akkumulátorgyár ügyét, amely borzolja a debreceniek és a környékbeliek kedélyét. Kár, hogy nem mélyült el az ügy részleteiben. Például abban, amiről Debrecenben tud néhány tízezer ember. Tavaly ilyenkor leváltották a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, mert azt merészelte írni a hatósági szakvéleményben, hogy a kínai beruházók vízigénye miatt a rendszer nem bírja majd a terhelést.

A szónok kitért az ukrajnai háború ürügyén a magyar-orosz viszonyra is, és a gondolatmenetben elhangzott Putyin neve. A Kossuth téren alighanem csak ő nem tudta, hogy néhány éve a debreceni egyetem díszpolgárságot szavazott meg az orosz elnöknek. A szenátusnak kínos lett volna, ha Putyint díszdoktorrá avatják, ehhez ugyanis tudományos életműre lett volna szükség. A díszpolgárság megadása viszont nem az egyetem dolga, hanem a városi önkormányzaté. Szerencsére Oroszország diktátora azóta sem vette át azt a fránya oklevelet.

Volt még valami, ami arról árulkodik, hogy volna még mit javítani a szónoklaton. De már nem az érzelmi (kézírásos) részén, hanem a géppel írotton. Magyar Péter megcsipkedte Horn Gyulát, abban mégis igazat adott a néhai miniszterelnöknek, hogy „nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni”. E mondatát az Index kiküldött tudósítója is idézte, és ő szintén Horn Gyulának tulajdonította. Az életkorukból aligha telik arra, hogy emlékezzenek. De talán akadt volna a Tisza-stábban meg az Index szerkesztőségében valaki, aki tudja, hogy az idézett mondat Kovács László szájából hangzott el.

Egyszóval van még mit alakítani, finomítani, hangolni, pontosítani, tökéletesíteni Magyar Péter professzionalitásán. De azt én se tagadom, hogy a pályakezdő politikus kommunikációs szempontból jó úton indult el. Most már „csak” a felkészítő stábot kell megtalálnia ahhoz, hogy országjárás közben még inkább kihasználhassa a tömegek megszólításában rejlő lehetőségeket.                          

A bejegyzésem utáni összeállításról csupán annyit, hogy a kormánypárti sajtó visszafogottan tudósított a legutóbbi másfél évtized legnépesebb vidéki tüntetéséről. Ráadásul a tudósítók nem vállalták névvel az álláspontjukat. Az értelmezők közül az egyetlen kivétel Kósa Lajos Fidesz-politikus. Becsületére válik, hogy Magyar Péterről vállalta az elmarasztaló véleményét.  

Tíz mondat a debreceni tüntetésről

Debrecenbe szervez tüntetést anyák napján Magyar Péter, a baloldal új messiása, a közismert bántalmazó. (Kósa Lajos volt debreceni polgármester, Hajdú Online, 2024. május 2.)

Tele volt az Intercity a Tisza Párt szimpatizánsaival. (Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, Debreciner.hu, 2024. május 5.)

Na, de mi történik a tüntikézésen? (Origo.hu, 2024. május 5.)

Demonstrálókkal telt meg vasárnap Debrecenben a Kossuth tér. (Hajdú Online, 2024. május 5.)

Néhány ezer fő részvételével zajló demonstráció. (Magyar Nemzet Online, 2024. május 5.)

Horn Gyulának egy dologban igaza volt: „nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni”. (Magyar Péter tiszapárti politikus, ATV, 2024. május 5.)

Magyar Péter közvélemény-kutatásokról elmondta, Horn Gyulának abban igaza volt, hogy nem kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Németh Márton Sándor újságíró, Index.hu, 2024. május 5.)

A Metropol által megkérdezett szakértők a testőrkommandó tagjai között felismertek több, a pesti éjszakából és az alvilágból ismert „nehézsúlyú személybiztosítót”. (Metropol.hu, 2024. május 6.)

Most a tereket kell megtölteni. (Tömpe István publicista, Népszava, 2024. május 6.)

Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere kiemelte, hogy a Telex brüsszeli forrásból finanszírozza a hétvégi Magyar Péter tüntetésről szóló tudósítását. (Mandiner.hu, 2024. május 7.)

Magyar Péter visszavonta a javaslatát, mégis minden második-harmadik tüntető fehér ingben jelent meg a debreceni Kossuth téren. Az már nem derült ki, vajon kék farmernadrágot és fehér sportcipőt viseltek-e. Felülről, a kamerák nézőpontjából láttam ugyanis őket. Mindenesetre sokan voltak.

Hajdani négyszáz méteres futóként fél kilométerig a távolságot elég pontosan saccolom meg. A tudósítások szerint az emberek az első száz méteren a Nagytemplom bejáratánál felállított pódiumhoz szorultak. Jobb kéz felől, az Arany Bika szállóig is sűrűn álltak, de már nem szorultak egymáshoz. Ugyanazon az oldalon található az a ház, amelynek erkélyéről Kossuth Lajos 1849-ben bejelentette a Habsburg-ház detronizálását. Nos, ott már ritkás foltok is feltűntek. De jutottak még érdeklődők az úgynevezett Csonka toronyig, sőt a környező utcák torkolatába is.

A Lakmusz.hu térbecslési ügyekben jártas munkatársaitól tanultam, hogy ahol szorulnak egymáshoz az emberek, ott egy négyzetméteren négyen férnek el. Ahol még sűrűn állnak, ott három és felen, a ritkásabb helyeken két és felen lelhetőek föl, a környező utcákban pedig ketten. Mindennek alapján elfogadhatónak látszik a tízezres szám. Vajon sok ez vagy kevés? A budapesti Kossuth tér befogadóképessége hogyan aránylik a debreceni Kossuth téréhez?

Budapestnek 1,7 millió, Debrecennek kétszázezer lakosa van. Nagygyűlés esetén a magyar főváros lélekszámához számítandók azok is, akik az agglomerációt képviselik a tüntetésen. Aligha túlzás tehát, ha kétmillióból indulunk ki. Április 6-án, Magyar Péter Parlament előtti összejövetelén a lakmuszos brigád 108 ezer résztvevőt számolt össze. Ez Nagy-Budapest öt százaléka. A kétszázezres Debrecenből és a környékbeli településekből a Nagytemplom előtti térre érkezők becsült száma, a tízezer egyenértékű a budapesti aránnyal.

A sors iróniája, hogy a legutóbbi másfél évtized legnépesebb vidéki tüntetését abban a városban szervezte meg a Tisza Párt, amelyet a kormánypárti sajtó szívesen nevez a nemzet fővárosának. Tegnap óta a jelek arra utalnak, hogy Kósa Lajos hitbizományában is megindult az erjedés. Vajon fokozta-e a folyamatot Magyar Péter háromnegyed órányi beszéde? Erre majd a Médianapló holnapi számában próbálok válaszolni. Addig is az olvasók figyelmében ajánlom a bejegyzés utáni összeállítást.

Tíz mondat a debreceni tüntetésről

Ha csak annyian jönnek el a Tisza Párt eseményére, amennyien már biztosan jelezték részvételüket az esemény Facebook-oldalán, akkor ez lesz a 2010 utáni Debrecen legnagyobb ellenzéki politikai rendezvénye. (Polgár Tóth Tamás újságíró, Debreciner.hu, 2024. április 30.)

Megtartjuk az utóbbi évtizedek legnagyobb vidéki politikai demonstrációját. (Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, ATV, 2024. május 5.)

A nagygyűlésen mintegy tízezren gyűltek össze. (Polgár Tóth Tamás újságíró, Debreciner.hu, 2024. május 5.)

A 444 tudósítója hét-nyolcezerre becsülte a tömeget. (Bárkay Tamás újságíró, Klubrádió, 2024. május 5.)

Hogy 15 ezer ember volt, abban egészen biztos vagyok. (L. Dézsi Zoltán újságíró, ATV, 2024. május 5.)

Tízezrek hallgatták a város főterén a Fidesz birodalmából elcsatangolt tékozló fiút. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2024. május 6.)

A Kossuth tér szinte megtelt. (Zsilák Szilvia újságíró, 24.hu, 2024. május 6.)

Megtelt a debreceni református templom előtti tér. (Dusza Erika újságíró, magyarnarancs, 2024. május 6.)

A kora délutáni felhőszakadás ellenére is megtelt a debreceni Nagytemplom előtti tér, még a kis utcákban is álltak. (Szomor Balázs újságíró, Alfahír, 2024. május 6.)

A református templom előtti tér zsúfolásig megtelt, legalább tízezer ember gyűlt össze. (Doros Judit újságíró, Népszava, 2024. május 6.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor árazott, Gyurcsány Ferenc magyarpéterezett, Medgyessy Péter dékázott, Ujhelyi István fészkelt, Donáth Anna szikrázott, Vidnyánszky Attila peig dorottyázott.

A hírek szerint Magyar Péter pártjának 19 tagja van. (Rónai Egon műsorvezető, ATV, április 29.)

Putyin úrnak hála, a Fradi még gazdagabb lesz. (Pottyondy Edina publicista a Gazprom-szerződésről, YouTube.com, április 30.)

Nem volt gyerekszobám, de úgy viselkedem, mintha lett volna. (Karácsony Gergely budapesti főpolgármester, ATV, április 30.)

Én nő létemre sokkal tökösebben vezetném a fővárost. (Szentkirályi Alexandra Fidesz-politikus, budapesti főpolgármester-jelölt Karácsony Gergelyről, Facebook.com, május 1.)

Május elsejét kiüresítették a kommunista és a kapitalista urak. (Szanyi Tibor ISZOM-politikus, Mandiner.hu, május 1.)

A Demokratikus Koalíció felfalhatja az MSZP-t. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Index.hu, május 1.)

Néhány embert felelősség terhel azért, mert egy ilyen jellemtelen politikai kitartott évtizedes karriert futott be. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője Magyar Péterről, Magyar Hírlap Online, május 2.)

A realitás az, hogy a semmiből jött Tisza-párt egyelőre vezeti az ellenzéki pártok sorrendjét. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, május 2.)

Magyarország államformája lassan már az alkotmányos demagógia lesz. (Hardy Mihály műsorvezető a kormányzati kampányvideókról, Klubrádió, május 2.)

Kitartó, kemény, szívós munkával elérték, hogy már nem cool fideszesnek lenni. (Dévényi István publicista, Magyar Hang, május 2.)

Ma nem békeárak vannak a boltokban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, május 3.)

Most már ideje lenne letennie a lantot, és nyugdíjba mennie. (Magyar Péter tiszapárti politikus a miniszterelnökről, Napunk.sk, május 3.)

Nem zavar, hogy szikrák vagyunk, nem maga a robbanás. (Donáth Anna Momentum-politikus, Klubrádió, május 3.)

A hazai baloldal számára Magyarország mindössze néhány budapesti kerületből áll. (Rotyis Bálint politológus, a Nézőpont Intézet elemzője, Origo.hu, május 3.)

Korábban voltam fecske, nem is találtam fészket magamnak. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, 24.hu, május 3.)

Megjelent egy új szereplő, amely felforgatta a korábbi viszonyokat. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök Magyar Péterről, Facebook.com, május 3.)

Egy sziklatömböt vonszol maga után. (Bruck András publicista Dobrev Kláráról, Facebook.com, május 4.)

Majdnem nélkül minden van, majdnemmel pedig semmi nincs. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, május 4.)

Egyre inkább úgy érzem, hogy MP zavaró repülését a Karmelitában tervezték és onnan finanszírozzák. (Kökény Mihály szocialista politikus, volt egészségügyi miniszter, Facebook.com, május 4.)

Tíz éve mindenféle következmény nélkül nézem végig, ahogyan Dorottya hangot ad a politikai-közéleti meggyőződésének. (Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója Udvaros Dorottyáról, Mandiner.hu, május 4.)

Végtelen hatalma van, de mégis mindig ő van megsértődve. (Molnár Bálint publicista Vidnyánszky Attiláról, KolozsváriSzalonna.blog, május 5.)

Vannak személyes élményeim arról, milyen az, amikor a háború szele elsüvít az ember füle mellett.

/Clinton elnökről és a délszláv háborúról/ Akkor is gondot okozott, hogyan kell nemet mondani, hogy az elefánt ne ránk lépjen, hanem mellénk.

A magyar egy dörzsölt nép.

Átlátunk a szitán.

Közép-Európa minden háborún rajtavesztett, Nyugat-Európa minden háborút megnyert.

Nem véletlen, hogy a szlovákok és a szerbek hasonló tónusban beszélnek, mint a magyarok.

Európa a tűzzel játszik.

Mi nem ebbe az unióba léptünk be.

Ma nem békeárak vannak a boltokban.

/Az üzemanyag-ár állami befolyásolásáról/ Inkább a belátásra menjünk, ne szkanderre!

(Az interjú 25 perc 36 másodpercig tartott, és a miniszterelnök 27-szer köszörülte a torkát.)

A jelek arra utalnak, hogy döntés született. A kormányzat befolyási övezetében lévő tizennyolc megyei és egy városi napilap elhallgatja Magyar Péter országjárását.

Amidőn az újdonsült politikus Békésben kezdett kampányolni, még azt hittem, hogy Gyula 28 ezres lélekszámához képest a több ezernyi közönségnek lesz hírértéke a Békés Megyei Hírlap online változata számára. Ennél persze többet is megtudhattam volna a hallgatás okáról, de nem akartam kínos helyzetbe hozni a főszerkesztőt, akit újságírásra tanítottam a szegedi egyetemen.

Akkor kezdtem gyanakodni, hogy a megyei lapok főszerkesztői szakmailag elfogadhatatlan helyzetben leledzenek, amikor a Fideszből kiszakadt politikus átment a Dunántúlra. Baranya székhelyén, a Dzsámi előtt 3-4 ezer ember gyűlt össze, ami Pécs 140 ezres lélekszámához képest szokatlanul nagy tömeg. Mégsem érte el a Dunántúli Napló ingerküszöbét. A helyi napilap online változata helyett a SzabadPécs.hu révén értesülhettünk arról, hogy Magyar Péter miről beszélt a főtéren.

Az ellenzéki sajtó arról is beszámolt, hogy a 25 ezres Komlón 800-an, a 8700 főnyi Siklóson 200-an hallgatták a piros-fehér-zöldre mázolt kisteherautó platóján szónokló politikust. Sőt, az alternatív szerkesztőség videofelvételen örökítette meg Magyar Péter szavait - az őt idéző országos lapok örömére. A baranyai látogatás után az országjáró politikus átment a szomszédos Tolnába, ahol a Tolnai Népújság online szerkesztősége elfelejtett tájékoztatni az ottani gyűlésekről.

Tegnap így érte el a Tisza-párti stáb a Balaton északi partját. A Napló című veszprémi napilap online változata „természetesen” nem számolt be Magyar Péter megnyilvánulásairól. Holott a közélet szorgos üstököse május elsején fölkereste az ajkaiakat, a devecserieket, a sümegieket, a tapolcaiakat és a veszprémieket. Tapolcát például 14 ezren lakják, és a Tisza-párti politikus bemutatkozását egy kétheti lap tudósítása szerint 5-600-an kísérték figyelemmel.

A megyeszékhelyi összejövetelről részletesen számolt be a Veszprémkukac.hu. S. Bonnyai Eszter tudósító úgy saccolta, hogy „Politikai rendezvényen soha nem volt annyi ember a lordok háza és a történelmi szoborcsoport közötti téren, mint tegnap.” A kukacosok azt is kiderítették, hogy Magyar Péter ezekben az órákban beszédet mond vagy már mondott is Balatonfüreden, Bándon, Pápán, Várpalotán és Zircen.

Az alternatív hírforrásokból kirajzolódik az országjárás szerkezete. A NER-ből kiszakadt politikus úgy járja végig a vidéki Magyarországot, hogy a megye összes városába beköszön. S mint Bánd esetében, még egy-két faluba is eljut. Egy szinttel lejjeb néz körül tehát, mint a Demokratikus Koalíció, amely csak a megyei jogú városokat vette célba. A csakot azért nem teszem idézőjelbe, mert elképzelhető, hogy a DK reálisabb célt tűzött ki maga elé.

Csupán arra van energiája és embere, hogy a megyei jogú városokon hagyjon némi nyomot. Vele ellentétben Magyar Péter a kisebb városokat is szeretné meghódítani, bár lehet, hogy ez meghaladja az erejét. Hamarosan kiderül. Addig is földereng, hogy kitől tanulta az országjárás fáradságos mesterségét. Torgyán József az 1998-as országgyűlési választás előtt kiküldte ifjú munkatársát, hogy tanulmányozza az amerikai republikánusok kampányát.

Amidőn Molnár Róbert - jelenleg a kübekházi polgármester - hazajött, a Torgyán-konvoj fölkerekedett. A stáb két napra kibérelt egy szállodai emeletet, és onnan rajzott ki a környékbeli településekre. A kisgazda politikus több faluba jutott el, mint most az országjáró közéleti személyiség, mert bázisát inkább a földművelők között kereste. Az alternatív sajtóból kirajzolódik Magyar Péter szónoki módszere is.

Két nap alatt vagy tízszer adja elő ugyanazt a félórányi tartalmat. Előtte azonban van öt-tízpercnyi szövege, amelyben személyes hangot üt meg, és érzelmi szálakat oszt meg a közönségével. Például a bakonyi falu, Bánd esetében azt, hogy a rokonság egy része onnan származik. A tudósításból nem derül ki, hogy csupán utalt Mádl Ferencre, vagy meg is említette a néhai köztársasági elnököt, aki bándi születésű.

Miután a szónok kifejtette, hogy mi köti a helybéliekhez, áttér általános mondandójára, melyet egyre rutinosabban fogalmaz meg. Korántsem biztos persze, hogy ez előnyére válik. Erről jut eszembe, hogy 2022 elején Dobrev Klára eljutott szűkebb pátriámba, Kecskemétre. Aznap ő is több településen beszélt, és fáradtan érkezett. Úgy köszönt be, hogy Kecskemét kormánypárti polgármesterét leurazta. Megfagyott körülötte a levegő. Rajta kívül mindenki tudta, hogy a százezres várost évek óta asszony dirigálja.

Magyar Péteren is látszik a fáradtság, eddig azonban egyik érzelmi indításban sem tévedett.

Tíz mondat Magyar Péter kommunikációjáról

Egy pár hete a semmiből előbukkant fiatalember még meg sem alakult pártja akkora tömeget toborzott, mint a pártállam és a parlamenti ellenzék együttvéve. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2024. március 18.)

Megtölti az Andrássy utat. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. március 20.)

Magyar Péter tömegeket tud megmozdítani. (Vasali Zoltán politológus, ATV, 2024. március 26.)

Bizonyította, hogy tömeg áll mögötte. (Nagy Attila Tibor politológus, Népszava, 2024. április 8.)

Magyar társadalmi támogatottsága elképesztően megnőtt. (Pálfalvi Milán, a Nézőpont Intézet elemzője, Magyar Rádió, 2024. április 12.)

Az elmúlt egy-másfél évtized legnagyobb látogatottságú közéleti rendezvénye. (Bod Tamás újságíró a gyulai összejövetelről, magyarnarancs.hu, 2024. április 18.)

Magyar Péter és a Tisza Párt számára zsúfolásig telt a pécsi főtér. (Babos Attila újságíró, SzabadPécs.hu, 2024. április 24.)

Ordító a különbség a platón ácsorgó, kérdésekre a hideg és minden kényelmetlenség ellenére válaszolgató ember és Orbán Viktor testőrök gyűrűjében véghezvitt sunnyogása között. (Tamás Róbert publicista, KolozsváriSzalonna.blog, 2024. április 25.)

A székelykapunál 5-600 fős tömeg volt kíváncsi. (Név nélküli tudósítás, Tapolcai Újság, 2024. május 1.)

Kiáradt a Tisza Veszprémben is. (S. Bonnyai Eszter újságíró, Veszprémkukac.hu, 2024. május 2.)

Mindkettőből országos botrány kerekedett. Afféle botrányocska, mely három nap alatt lecseng ugyan, de azért vannak tanulságai.

Az egyik erősebb visszhangot keltett az országos sajtóban. Leginkább ama portálok révén, amelyek nem nézik lábhoz tett fegyverrel a hatalom gyakorlását. Egy nyíregyházi szülész-nőgyógyász elolvasta, hogy a Momentum egyik Európa-parlamenti képviselője, aki civilben orvosnő, levelet írt a focisták nemzetközi szervezetének. Nehezményezte, hogy a Ferencváros focicsapata kacérkodik az orosz gigacég Gazprommal.

A főorvos úr idézhetetlen szövegű kommentben csillogtatta a női nemi szervről szerzett tudását. Amidőn trágár kommentjének híre ment, munkahelye még védte, mondván, hogy talán nem is ő írta a minősíthetetlen véleményt, hanem valaki visszaélt a fészbukos profiljával. Óvatosságból az etikai vizsgálat idejére mégis megkérte, hogy egyelőre mellőzze a kórházat. A vizsgálat azzal zárult, hogy a csoportvezető főorvost azonnali hatállyal elbocsátották.

Amit itt összefoglaltam, az Budapesten szerkesztett újságokból tudható. Valamint baráti telefonokból, másfél évtizedig dolgoztam ugyanis Nyíregyháza felsőoktatási intézményében. A területileg illetékes újság, a Kelet-Magyarország online változata egy sort sem írt az esetről, amely a telefonválaszok tanúsága szerint sok embert foglalkoztat a megyeszékhelyen, de a kórház regionális vonzáskörzetében is. 

Találgatom a hallgatás okát. Valaki úgy gondolta a megyei laphálózat fővárosi központjában, esetleg a helyi újság szerkesztőségében, hogy ami megesett, az legföljebb három napig borzolja a kedélyeket? Ha így van, akkor pedig nem is érdemes vagy nem is szabad foglalkozni vele. Igen ám, de ha csakugyan így történt, a kormányhoz közel álló sajtó hatékonysága szempontjából kontraproduktív döntés született.

Ha a helyi és a környékbeli érdeklődők nem kapják meg a kielégítő információkat, óhatatlanul azokra a sajtóorgánumokra fanyalodnak, amelyek a másik oldal nézőpontjából tálalják a fejleményeket. Ezzel nem azt állítom, hogy az eset elhallgatásának politikai oka van, hisz’ erre nincsenek bizonyítékaim. Az viszont állítható, hogy a tájékozódásba bekapcsolt kormánykritikus portálok elolvasásával az egész ügy politikai színezetet kapott.

Azért nem fogalmazok ennél határozottabban, mert a másik orvosi botrány arról árulkodik, hogy vannak helyzetek, amikor a területileg illetékes sajtótermék mégiscsak vállalkozik a tájékoztatásra. A Bács-Kiskun Megyei Központi Kórház főigazgatója bejelentette a kiskunhalasi tagkórház honlapján, hogy a helyi főigazgató „távozott” a posztjáról. Néhány óra múlva a választókörzet országgyűlési képviselője - mellesleg kormánypárti politikus - följegyezte a fészbukos üzenőfelára, hogy kiáll a leváltott főigazgató mellett.

Szerinte „kibékíthetetlen személyi konfliktus” van a kecskeméti és a halasi főigazgató között, és az utóbbinak „nem vált előnyére, hogy a halasi kórház jobban működik, mint a kecskeméti”. Mindez a Petőfi Népe című kecskeméti újság online változatából tudható, meg a rokonaimtól és a középiskolai osztálytársaimtól. A szerkesztőség két nap múlva újabb cikket szentelt a témának.

Hírt adott arról, hogy „mintegy kétezren” tiltakoztak „szimpátia megmozduláson” a halasi főigazgató elmozdítása ellen. Értesített arról is, hogy az országgyűlési képviselő fölkereste a kancelláriaminisztert, és tájékoztatta a fejleményekről. Az Országos Kórházi Főigazgatóság nemrégiben kinevezett vezetőjénél pedig kezdeményezte a kecskeméti főigazgató leváltását és a halasi visszahelyezését. Vajon mi rejlik a botrány tényszerű tálalása mögött?

Az-e, hogy a nyíregyházi ügyből levont tanulságok nyomán a megyei laphálózat fővárosi központjában - vagy még följebb - nem akarták átengedni az értelmezést a kormány tevékenységét fürkésző sajtónak? Esetleg nem akarták kockáztatni az önkormányzati választás kormánypárti esélyeit Kiskunhalason és környékén, ahol a leváltott főigazgató az egyik legnépszerűbb ember?

Az is megfordult a fejemben, hogy e két lehetőség nem zárja ki a harmadik (személyes) mozzanatot sem. Azt, hogy a kormánypárti honatya pandémia idején nagyon súlyos állapotban került a kiskunhalasi kórházba. Életét az ország legjobban fölszerelt fertőzőbeteg-részlegén mentették meg.

Tíz mondat az egészségügyről

Lemondtam, mert nem arra szerződtem, hogy a magyar egészségügy fölszámolóbiztosa legyek. (Kovács Pál volt egészségügyi miniszter, Hajdú-Bihari Napló, 1995. május 27.)

Az egészségügy igénye mindig nagyobb a realitásoknál. (Gógl Árpád egészségügyi miniszter, Napló, 1998. október 5.)

Az egészségipar több nemzeti jövedelmet termel, mint amennyit az egészségügy felhasznál. (Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, volt egészségügyi miniszter, Magyar Narancs, 2010. szeptember 23.)

A magyar egészségügy beteg. (Czeizel Endre orvosprofesszor, Népszava, 2012. július 7.)

Azt nem szabad megengedni az egészségügyben, hogy ha van pénzed, jó ellátást kapsz, ha nincs, ott a fapad. (Gémesi György volt sebészorvos, gödöllői polgármester, Szabolcs Online, 2015. december 3.)

Mára az egészségügy teljesen széjjelesett. (Simkó Eszter szociológus, Klubrádió, 2017. november 20.)

Az egészségügyet ma még betegségügynek hívhatnánk. (Kásler Miklós onkológus, emberi erőforrás miniszter, Magyar Idők, 2018. október 13.)

Az egészségügy olyan bili, amelyiknek belül van a füle. (Haskó László orvos, Népszava, 2019. szeptember 24.)

Háború esetén a hadiipar lendül fel, járvány idején az egészségügy. (Pogátsa Zoltán közgazdász, HírKlikk.hu, 2020. március 16.)

Az állami egészségügy alulteljesít, a magánra nem telik. (Danó Anna újságíró, Népszava, 2023. június 22.)

A rendszerváltástól még senki nem lesz tehetséges. (Hofi Géza humorista, Zalai Hírlap, 1994. április 23.)

A hazafiság, ha izzó is, senki mást ne perzseljen. (Kányádi Sándor költő, Jászkun Krónika, 1995. április 29.)

A jövőről senki nem tud semmit, úgyhogy könnyű róla beszélni. (Heller Ágnes filozófus, Heves Megyei Hírlap, 2004. június 21.)

A celeb semmiből lett senki. (Gálvölgyi János színész, Vasárnapi Hírek, 2009. október 18.)

A bulvár a senkik futtatása. (Puzsér Róbert publicista, Magyar Televízió, 2012. december 20.)

Ma már egy senkiből is lehet valaki. (Halmosi Viktória influenszer, Facebook.com, 2019. április 15.)

Lehet, hogy idézőjelben egy senki vagyok. (Baukó Éva celeb, RTL Klub, 2021. február 11.)

Az emberből akkor lesz valaki, amikor már senki lett belőle. (Borkai Zsolt volt győri polgármester, Magyar Hang, 2024. március 22.)

Felfuvalkodott kis senki. (Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója Magyar Péterről, Telex.hu, 2024. április 19.)

Ez a senki felért a csúcsra. (Bayer Zsolt publicista Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, 2024. április 30.)