Mint ígértem, tűnődöm tovább a Tisza Párt debreceni megmozdulásáról. Tegnap óta persze mások is megszólaltak. A Népszava mai számában például az egyik legjobb belpolitikai újságíró, Czene Gábor szólaltatta meg Horn Gábort.
A hajdani középiskolai tanárból SZDSZ-politikus lett, a Gyurcsány-kormányban államtitkárként ő felelt a koalíciós kapcsolatokért. A bukás után megalapította a Republikon Intézetet, és általában a közvélemény-kutatás nézőpontjából láttatja a közéletet. Ezúttal azt fejtegette, hogy Magyar Péter rendezvényei egyre „professzionálisabbak”. Szerinte „alkalmazkodnak az éppen aktuális eseményhez”, mondjuk az anyák napjához az anyák napján megrendezett debreceni tüntetésen.
Van igazság abban, hogy a semmiből felbukkant politikus igyekezett a Békés, a Baranya, a Tolna, a Vas, a Veszprém megyei országjárás tapasztalatait hasznosítani. Ahogy elnéztem, kétféle silábuszt használt. Az egyik A/4-es papírlapok gémkapoccsal összefogott halmaza, több mint valószínű, hogy gépírással. Ez tartalmazta a háromnegyed órányi beszédek állandó részét, amelyet Magyar Péter mindenhol elmondott. A másik ugyancsak A/4-es méretű papírtömb, valószínűleg kézírással. Ezzel indokolták az újdonsült politikus testőrei az Intercíty debreceni járatán, hogy azért nem lehet átmenni a Tisza Párt vagonján, mert „Péter készül a beszédre”.
Azzal egészítem ki Horn Gábor megfigyelését, hogy Magyar Péter nemcsak az aktuális eseményhez alkalmazkodott, hanem a szónoklat első harmadában fölvázolta ama érzelmi szálakat is, amelyek az adott tájegységhez kapcsolják. A családi kötődések kétségkívül jól hatottak az országjárás színhelyein; azt sugallták az érdeklődőknek, hogy ez az ember közülük való. Debrecenben a szónok nemcsak megemlítette, hogy anyai nagyapja, Erőss Pál bíró, a Magyar Televízióból ismert jogi szakértő és ismeretterjesztő 1945-ben, a háborús megpróbáltatások után a Református Kollégiumban kötött ki.
Idézett is egy korjellemző adalékot a kisdiák naplójából. Ezzel megteremtette a kapcsolódást a református Nagytemplom előtt gyülekező helybéliekhez. Érzelmi hangolásából telt arra is, hogy szóba hozza a cívisváros határán építendő akkumulátorgyár ügyét, amely borzolja a debreceniek és a környékbeliek kedélyét. Kár, hogy nem mélyült el az ügy részleteiben. Például abban, amiről Debrecenben tud néhány tízezer ember. Tavaly ilyenkor leváltották a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vezetőjét, mert azt merészelte írni a hatósági szakvéleményben, hogy a kínai beruházók vízigénye miatt a rendszer nem bírja majd a terhelést.
A szónok kitért az ukrajnai háború ürügyén a magyar-orosz viszonyra is, és a gondolatmenetben elhangzott Putyin neve. A Kossuth téren alighanem csak ő nem tudta, hogy néhány éve a debreceni egyetem díszpolgárságot szavazott meg az orosz elnöknek. A szenátusnak kínos lett volna, ha Putyint díszdoktorrá avatják, ehhez ugyanis tudományos életműre lett volna szükség. A díszpolgárság megadása viszont nem az egyetem dolga, hanem a városi önkormányzaté. Szerencsére Oroszország diktátora azóta sem vette át azt a fránya oklevelet.
Volt még valami, ami arról árulkodik, hogy volna még mit javítani a szónoklaton. De már nem az érzelmi (kézírásos) részén, hanem a géppel írotton. Magyar Péter megcsipkedte Horn Gyulát, abban mégis igazat adott a néhai miniszterelnöknek, hogy „nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni”. E mondatát az Index kiküldött tudósítója is idézte, és ő szintén Horn Gyulának tulajdonította. Az életkorukból aligha telik arra, hogy emlékezzenek. De talán akadt volna a Tisza-stábban meg az Index szerkesztőségében valaki, aki tudja, hogy az idézett mondat Kovács László szájából hangzott el.
Egyszóval van még mit alakítani, finomítani, hangolni, pontosítani, tökéletesíteni Magyar Péter professzionalitásán. De azt én se tagadom, hogy a pályakezdő politikus kommunikációs szempontból jó úton indult el. Most már „csak” a felkészítő stábot kell megtalálnia ahhoz, hogy országjárás közben még inkább kihasználhassa a tömegek megszólításában rejlő lehetőségeket.
A bejegyzésem utáni összeállításról csupán annyit, hogy a kormánypárti sajtó visszafogottan tudósított a legutóbbi másfél évtized legnépesebb vidéki tüntetéséről. Ráadásul a tudósítók nem vállalták névvel az álláspontjukat. Az értelmezők közül az egyetlen kivétel Kósa Lajos Fidesz-politikus. Becsületére válik, hogy Magyar Péterről vállalta az elmarasztaló véleményét.
Tíz mondat a debreceni tüntetésről
Debrecenbe szervez tüntetést anyák napján Magyar Péter, a baloldal új messiása, a közismert bántalmazó. (Kósa Lajos volt debreceni polgármester, Hajdú Online, 2024. május 2.)
Tele volt az Intercity a Tisza Párt szimpatizánsaival. (Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke, Debreciner.hu, 2024. május 5.)
Na, de mi történik a tüntikézésen? (Origo.hu, 2024. május 5.)
Demonstrálókkal telt meg vasárnap Debrecenben a Kossuth tér. (Hajdú Online, 2024. május 5.)
Néhány ezer fő részvételével zajló demonstráció. (Magyar Nemzet Online, 2024. május 5.)
Horn Gyulának egy dologban igaza volt: „nem közvélemény-kutatást, hanem választást kell nyerni”. (Magyar Péter tiszapárti politikus, ATV, 2024. május 5.)
Magyar Péter közvélemény-kutatásokról elmondta, Horn Gyulának abban igaza volt, hogy nem kutatásokat, hanem választásokat kell nyerni. (Németh Márton Sándor újságíró, Index.hu, 2024. május 5.)
A Metropol által megkérdezett szakértők a testőrkommandó tagjai között felismertek több, a pesti éjszakából és az alvilágból ismert „nehézsúlyú személybiztosítót”. (Metropol.hu, 2024. május 6.)
Most a tereket kell megtölteni. (Tömpe István publicista, Népszava, 2024. május 6.)
Nagy Károly, a Transzparens Újságírásért Alapítvány menedzsere kiemelte, hogy a Telex brüsszeli forrásból finanszírozza a hétvégi Magyar Péter tüntetésről szóló tudósítását. (Mandiner.hu, 2024. május 7.)
