Az Európai Uniót nem szabad alábecsülni.

Óriási nyomás alatt vagyunk.

/A brüsszeli jelenlétről/ A csúnya munkának is megvan a szépsége.

/A Voks 2025-ről/ A leadott vélemények összegzését még nem ismerjük.

Az ukrán gabona mindig olcsóbb lesz.

Magyarország importra szorul.

Igazságtalanul magas árak vannak a boltokban.

A multik profitja kisebb lesz, mert a családokhoz kerül 

Nehéz időkben is célokat kell kitűzni.

A magyarjaink Székelyföldön.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 24-szer köszörülte a torkát./

 Azt mondták, Sándor bácsi, ősz van, a kupon is sárgul, akkor tessék jönni, amikor saláta van legalább. (Kányádi Sándor költő, Észak-Magyarország, 1994. november 19.)

Kárpátalja egy nagy piac. (Balla D. Károly ungvári költő, Fejér Megyei Hírlap, 2002. szeptember 28.)

Innen nincs igazi ok a menekülésre. (Dupka György kárpátaljai történész, Magyar Nemzet Online, 2002. március 12.)

Fodor Gábor olyan, mint a kárpátaljai magyarok. Nem költöztek el soha, de ha kellően idősek, öt ország állampolgárai is voltak. (Bősz Anett liberális politikus, Azonnali.hu, 2018. március 11.)

A magyar nyelvet visszaszorították a konyhába. (Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógus Szövetség elnöke az új ukrán nemzetiségi törvényről, Magyar Rádió, 2022. december 19.)

Magyarként meghalhatsz, élni csak ukránul élhetsz teljes életet. (Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a kárpátaljai férfiakról, Mandiner.hu, 2023. február 24.)

Egyetlen magyarországi pártként a Mi Hazánk igényt tart Kárpátaljára. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, Index.hu, 2024. január 27.)

Akár az is lehet, hogy ha nincs Ukrajna, akkor Kárpátalja egy napon népszavazás útján egyesül Magyarországgal. (Toroczkai László Mi Hazánk-politikus, ATV, 2024. január 29.)

Az őshonos magyarok Kárpátalján jogfosztásban élnek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2024. február 2.)

A mostani fejlemények arra utalnak, hogy a magyar hírszerzés és bizonyos politikai körök komolyabban „foglalkoznak” Kárpátalja jövőjével. (Friss Róbert újságíró, Népszava, 2025. május 15.)

Az újratemetés legemlékezetesebb fellépője Orbán lett. (Dési János műsorvezető, Klubrádió, 2025. június 16.)

Orbán beszéde, amivel hazazavarta a szovjet megszálló katonákat, világszenzációvá vált. (Huth Gergely újságíró, PestiSrácok.hu, 2025. június 16.)

Orbán Viktor a Fidesz részéről totálisan beleállt a még regnáló hatalomba. (Kacsoh Dániel újságíró, Facebook.com, 2025. június 16.)

A kipaterolni igyekvők vezére június 16-án, 1989-ben, éppen Nagy Imre és mártírtársai koporsójánál váltotta meg belépőjét a magyar közéletbe. (Reichert János publicista, Hang.hu, 2025. június 16.)

Az akkori Orbán Viktornak nyoma sincs. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, volt ellenzéki miniszterelnök-jelölt, Facebook.com, 2025. június 16.)

A 2025-ös Orbán Viktor és környezete az 1989-es Nagy Imre-újratemetés 36. évfordulója alkalmából (fejenként) tíz körömmel kapaszkodott bele az 1989-es Orbán Viktor „legendás” beszédébe. (Gazda Albert újságíró, 444.hu, 2025. június 16.)

A nagy beszédek mindig rövidek. (Lánczi András politológus, az MCC Politikai Filozófia Európai Központ vezetője, Baon.hu, 2025. június 16.)

Minden korszak, minden forradalom megszüli a maga vezetőjét., és úgy éreztem, hogy most itt is megszületett. (Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, Magyar Távirati Iroda, 2025. június 16.)

A magyar politikának egy új minősége jelent meg. (Szájer József Fidesz-politikus, a Szabad Európa Intézet igazgatója, enyugat.hu, 2025. június 17.)

Ő lett a nagy túlélő, aki a saját szobrát faragva a múltat is szeretné uralni. (Szerető Szabolcs újságíró, Hang, hu, 2025. június 17.)

A Klubrádió egyszerre globális és helyi rádió. Globális abban az értelemben, hogy online bárki hallgathatja Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Nyugat-Európában, a környező államok magyarlakta területein, Budapesten és a vidéki Magyarországon is. És lokális abban az értelemben, hogy a „Pesten” történtekről a digitális készülékek révén bárki értesülhet, aki ért magyarul.

Ez sem kevés persze, mégis minden mozzanat fontos, amely kimozdítja a Klubrádiót a fővárosiság státuszából. Például az Azt beszélik című félórás műsor, amelyben Józsa Márta megszólaltatja a vidéki Magyarországon élő független újságírókat. Vagy a Másrészről című egyórás músor, amely legutóbb (ma hajnalban négy és öt között) megszólaltatta a miskolci Borsod24 és a kecskeméti KecsUp alapítóit, Bethlen Tamást, illetve Alter Róbertet. A műsorvezető Rózsa Péter azt firtatta, vajon lehet-e függetlennek nevezni azt a sajtót, amely nem kormánypárti.

A kérdés azok nézőpontját tükrözi, akik szerint minden káros, visszanyesendő, sőt megsemmisítendő, ami nem a hatalmon lévők nótáját fújja. A műsorvezető oldaláról nézve a nyilvánosságról alkotott kép árnyaltabbnak hatott. Úgy foglalnám össze, hogy a 2019-es önkormányzati választás sok városban lett ellenzéki polgármester. Csakhogy ebből nem az következett, hogy a kommunikációs büdzsékben lévő tíz- és százmilliókból jutott a piaci alapon működő szerkesztőségnek. A polgármesterek tervezgették ugyan az összefogást, valamiféle ellenzéki MTI-t is pedzegettek, az egyéni és a pártérdekek azonban elsöpörték az üdvözlendő elképzelést.

Bethlen Tamás klubrádiós magyarázatából kirajzolódott a hazai nyilvánosság hármas rétegződése. A Borsod24-nek van két elágazása, a keletkezés sorrendjében a szolnoki és a nyíregyházi. A miskolci portál havonta 250 ezres olvasottságot könyvelhet el, a szolnoki ennek a felét, a nyíregyházi pedig egyelőre még kevesebbet. A havi 450 ezres olvasottság nem rossz ajánlólevél az 1,5 milliós összlakosságú Borsod-Abaúj-Zemplén, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. De ha a költségvetést nézzük, akkor az arányok elgondolkoztatóak.

A kormány közeli alapítványhoz, a KESMÁ-hoz tartozó megyei napilap, az Észak-Magyarország és a Borsod Online két-hárommilliárdos vállalkozás. A 2019-2024 között ellenzéki, mostanában viszont kormányzati többségű miskolci önkormányzat médiacentruma 700 milliós költségvetéssel dolgozik. A mindkettőtől független Borsod24 a két leányvállalattal évente 35-40 millió forintból gazdálkodhat. Ennek 60-70 százalékát pályázati pénzekből teremtik elő, van köztük uniós projekt és a Pressman-féle amerikai nagykövetség anyagi támogatásának egy kisebb része is.

Ha a parlamenti többség ősszel elfogadja az átláthatósági törvényt, akkor vagy megszűnik a független miskolci cég, vagy a kiadóhivatal átköltözik a határ túlsó oldalára. Sajtótörténészként súgom: az egyik legismertebb miskolci újságíró, a Nagy Imre-pörben elítélt Fazekas György apja, Sámuel az Osztrák-Magyar Monarchia idején Kassáról, a régió akkori központjából települt át Miskolcra, hogy a másodrendű kereskedővárosnak is legyen végre olvasható újságja. A sajtó története ismétli önmagát, de már fordított sorrendben?

A kecskeméti portált igazgató Alter Róbert szavaiból is érdekes kép bontakozott ki. Bács-Kiskun megye napilapja, a Petőfi Népe manapság szintén a KESMÁ-hoz tartozik, s mint a Baon.hu is, agyonhallgatta Magyar Péter tavaly nyári nagygyűlését. Holott az Aranyhomok-szállodától a Városházáig nyúló kiöblösödésben négy-ötezet ember gyűlt össze. Élő közvetítést adott róluk a KecsUp. Ugyancsak élő interjú készült Magyar Péterrel, majd terjedelmes tudósítás jelent meg a fejleményekről is. Az évi 70 millió forintnyi költségvetéssel működő szerkesztőség erőteljes akcióját a nagygyűlés résztvevőivel együtt mintegy harmincezren kísérték figyelemmel. Ez nem rossz eredmény egy százezres városban.

A külföldi pénzekről szólván Alter kolléga érdekes ellentmondás tárt föl. Pályáztak arra, hogy a társadalom peremén élők milyen kultúrát fogyasztanak. Nyertek huszonötezer eurót, nagyjából tízmillió forintot - másfél évre kapták. Igen ám, de azt az újságírót, aki e témakörrel foglalkozik, a projekt lejárta után is érdemes volna megtartani, ha már bedolgozta magát a témába. De miből? Arra a kérdésre pedig, hogy mi lesz, ha a parlamenti többség elfogadja az átláthatósági törvény-tervezetet, a kecskeméti független szerkesztőség alapítója feloldotta azt a fránya ellentmondást is: „Akkor ’26-ban nem lesz KecsUp.”

A szemléletformáló műsort Somfai Péter szerkesztette, aki korábban maga is csinált vidéki újságot. Kisejlett a hajnali adásból, hogy Józsa Márta félórás műsorának időtartamát hamarosan egyórásra növelik, és ezzel a Klubrádió vérkeringésébe újabb vidéki újságírók kapcsolódhatnak be. Már ha néhány hónap múlva lesznek még olyan véleményformálók a Budapesten túli Magyarországon, akik a kormánypártoktól és az ellenzéki polgármesterektől függetlenül művelik az újságírást.                     

Tíz mondat a független sajtóról

Az Orbán-kormánynak vannak olyan törekvései, hogy fel akarja számolni a független médiát. (Simicska Lajos üzletember, Átlátszó.hu, 2015. február 6.)

Ott maradt a Fidesz, ahol nincs független hírforrás. (Csordás Gábor irodalomtörténész, Facebook.com, 2019. október 15.)

Sokan szokták piszkálni a független sajtót. De hát az a dolga, hogy leírja: mi történik. Kérdezzen, kritizáljon, függetlenül attól, hogy melyik oldalon áll. (Szabó Szabolcs független országgyűlési képviselő, 444.hu, 2022. április 7.)

A kiáltó ellentmondásokat zömmel a független portálok újságírói veszik észre. (Tamás Ervin újságíró, Jelen.media.hu, 2022. augusztus 7.)

Orbánnak rendszeridegen minden tőle független intézmény, így a sajtó is. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. július 7.)

Minden valóságfeltáró kezdeményezésre adnék pénzt, hogy nemcsak a botrányok és a politikailag gyorsan learatható sztorik érkezzenek vidékről. (Závada Pál író, Népszava, 2024. október 18.)

Az Orbán-rendszert nyíltan bíráló amerikai és uniós köröktől elvárható lett volna a szabad magyar média érdemi és hathatós támogatása. (Hegyi Gyula szocialista politikus, volt újságíró, Népszava, 2024. november 13.)

A NER gondolkodása szerint pénzt csak úgy lehet elfogadni a médiában, ha azzal a ’gazda’ véleményét is elfogadja és közvetíti. Ennek ékes példája a közmédia, és minden olyan sajtótermék, ahol befolyást szerzett a Fidesz. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, 2025. március 11.)

Például Magyarországon az USAID olyan kevés pénzzel támogatta a független sajtót, hogy az összes, általa kiosztott pénz mennyisége nem éri el bármely kormánylap egyéves fenntartási költségeinek a felét sem. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2025. április 12.)

Ha a törvényt elfogadják, akkor ’26-ban nem lesz KecsUp. (Alter Róbert, a kecskeméti független portál lapigazgatója, Klubrádió, 2025. június 16.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor minősített, Horn Gábor lázározott, Magyar Péter meghatározott, Lendvai Ildikó figurázott, Puzsér Róbert utcázott, Spiró György pedig szövegezett.

Magyarország az Unió fekete báránya, Brüsszel rémálma, az európai hazafiak reménye és a kereszténység végvára. (Orbán Viktor miniszterelnök, YouTube.com, június 9.)

Lázár a maga megosztó személyiségével legalább annyit visz, mint hoz. (Horn Gábor liberális politikus, Klubrádió, június 9.)

Az utcai jelenlét rendszerborító erő. (Puzsér Róbert publicista és tüntetésszervező, Hang.hu, június 10.)

Ez a rendszer elpusztít mindent, ami érték. (Ács Dániel újságíró, 444.hu, június 10.)

Ha Orbánnak mennie kell, akkor csakis annak lesz jövője, aki időben ellépett mellőle. (Unger Anna politológus, Jelen.media.hu, június 11.)

A feminista azt mondja: ha nő vagy, légy férfi. (Demeter Szilárd Fidesz-kultúrpolitikus, Facebook.com, június 11.)

Kikopik a magyar politikából a legnyugatosabb párt. (Magyari Péter újságíró a Momentumről, Válasz Online, június 12.)

Az állam nem növelte a normatívákat, és elvonta a bevételeinket. (Csőzik László, a 74 ezer lakosú Érd polgármestere, Klubrádió, június 12.)

A politikai-ideológiai szövegeket nehéz eladni a tömegeknek, szemben a mesével. (Spiró György író, Népszava, június 12.)

Elszaporodtak a csiklandós beszólások, politikai nyelvöltögetések a zenés bulikon, fesztiválokon. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, június 13.)

Az utcai fórumok koronázatlan királya. (Vogronics András publicista Lázár Jánosról, Kolozsváros.com, június 13.)

A propaganda akkor működik, ha van valóságalapja, amit föl lehet nagyítani, el lehet torzítani. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Klubrádió, június 13.)

A Fidesz már nem tud alkotmányos keretek közt győzni. (Béndek Péter publicista, Facebook.com, június 13.)

A fideszesek kezdenek kisebbségben lenni. (Ónody-Molnár Dóra újságíró, ATV, június 13.)

A fekete autó már régen megérkezett, csak most törvényalkotásnak hívják. (Odze György író, Élet és Irodalom, június 13.)

Ma már senki nem stoppol zoknit. (Háy János író, Litera.hu, június 13.) 

Szegény ember csirkét akkor evett, ha vagy ő volt beteg, vagy a csirke. (Vinkó József étkezéskutató, Magyar Rádió, június 14.)

Aki a mai magyar ugaron milliárdos, annak tényleg kérkednie kell a vagyonával? (Hamburger Béla publicista Mészáros Lőrincről, Hang.hu, június 14.)

 Navracsics még mondhat szépeket, de a Menczer- és Jeszenszky Zsolt-féle figurák ideje jött el. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, június 14.)

A választásig minden üzemzavarra rárepül a politika. (Magyarics Zoltán, a RegionalBahn.hu szerkesztője a MÁV-ról, Klubrádió, június 14.)

Ha én lennék a szövetség elnöke, nálam ő lenne a szövetségi kapitány. (Mezey György volt szövetségi kapitány Bognár Györgyről, a paksi focicsapat edzőjéről, Magyar Nemzet Online, június 15.)

A szó legrosszabb értelmében a kommunikáció nem más, mint propaganda. (Pető Iván SZDSZ-politikus, Hetek, 2003. november 14.)

Propagandáról diktatúrában szoktak beszélni. Ha a kormány eljárása nem tetszik, a demokráciában akkor is csak kommunikáció. (Kumin Ferenc politológus, ATV, 2012. március 7.)

A propaganda már nem eladja a politikát, hanem helyettesíti. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

A propaganda a kommunikáció egyik formája. Az igazság helyett a hazugságot sulykolja. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2018. július 28.)

A propaganda kiszolgál, az irodalom megváltoztat. (Erdős Virág költő, 24.hu, 2020. július 5.)

A propaganda számára nem a hitelesség, hanem a hihetőség a lényeg. (Fábián András publicista, Újnépszabadság.com, 2022. március 23.)

Propaganda, ha valamit sulykolnak. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2023. január 26.)

Magyar Péternek lassan el kéne árulnia, szerinte mit jelent az a szó, hogy propaganda. (Diószegi-Horváth Nóra újságíró, 444.hu, 2024. október 10.)

A propaganda hangsúlya naponta, a tartalma kéthetente változik. (Béndek Péter publicista a Rogán-féle gyakorlat sebezhetőségéről, Facebook.com, 2025. június 13.)

A propaganda akkor működik, ha van valóságalapja, amit föl lehet nagyítani, el lehet torzítani. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Klubrádió, 2025. június 13.)

 Nélkülünk, a Nyugat nélkül Ukrajna egy napig sem tudna talpon maradni.

Ha az ukránokat fölvesszük az Unióba, akkor fölvesszük a háborút is.

Nem akarjuk őket fölvenni.

/Az ukránokról/ Nem beszélhetnek velünk, magyarokkal magas lóról.

/A brüsszelitákról és a multikról/ Nem tudnak kivinni annyi pénzt, amennyit szeretnének.

Vissza a jogköröket a nemzetállamoknak!

Európában be van tiltva a nacionalista szó.

A beköltözőket a mi falunkban gyüttmentnek hívják.

A magyar faluval lakjuk be az országot.

Aki velem nem tud együttműködni, az senkivel sem tud együttműködni.

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 16-szor köszörülte a torkát./

A nyilvánossággal hivatásszerűen foglalkozó emberként nem föltétlenül világnézeti alapon osztályozom a közéleti személyiségeket. Azt nézem, hallgatom és olvasom, vajon a politikusok közül ki hogyan viselkedik az újságírók jelenlétében. Egyáltalán eltűri-e a nyilvánosság képviselőit ugyanabban a légtérben? Ezzel magyarázható, hogy a politikai értékrendem ellenére akadnak olyan baloldali és liberális politikusok, akiket ki nem állhatok. A másik oldalon pedig van legalább egy, aki az újságírókkal úgy bánik, mintha tisztelné őket.

Az a benyomásom, hogy Lázár János elfogadja, vagy legalábbis tudomásul veszi azt a felfogást, amelyhez tartom magam. Az újságírókat nem tekintem politikai aktivistának, és elismerem a választópolgárok ama jogát, hogy maguk helyett politikusokat válasszanak döntnökké. A képviseleti demokráciában pedig az újságírónak joga van ahhoz, hogy politikusokat faggasson. A nyilvánosság képviselői tehát veszik maguknak a fáradságot, hogy számon kérjék a politikusokon a döntéseiket. Amit ígértek a választási kampányban, abból mi valósult meg? S ha valamit nem sikerült megvalósítani, vajon ki a felelős a döntést eltorzításáért, kisiklásáért vagy kisiklatásáért?

Kancelláriaminiszterként Lázár új, mindenki másétól eltérő stílust honosított meg az úgynevezett kormányinfókon. Amidőn pedig a kormányfő fejére nőtt, és Orbán várakozási állományba helyezte, a Hódmezővásárhely és Szeged közti vasúti pályán, valamint a mezőhegyesi ménesbirtokon hasznosította a szervezőkészségét. 2022 óta ismét miniszter, az egymáshoz nem túl közel álló két tárcát, az építési és közlekedési ügyet kapta. A feladat megoldhatatlan, mert két embert kíván.

Ráadásul az egyik a fejlődés motorja (és a korrupció melegágya), a másik pedig attól van pénz szűkében, mert a kormányzat a műutakat részesítette előnyben a vasúttal szemben. Holott környezetvédelmi okból érdemesebb lett volna a MÁV-nál hagyni a pénzt. Ilyenkor nyáron fölhevülnek a sínek és késnek a szerelvények. A fél ország követeli Lázár János lemondását, miközben ő előrehozott választási kampány keretében járja végig az ország másik felét. Föláll egy sámlira vagy egy kerti padra, maga mellé hívja a választókörzet kormánypárti országgyűlési képviselőjét és az adott kisváros polgármesterét. Úgy két-háromszáz helyi és környékbeli lakos kérdéseire válaszol.

Az előtte elmondott beszéd nagyjából ugyanaz, legföljebb a település neve változik benne. Ez utóbbit a szónok sosem téveszti el, és a kommunikációs stábja arról is gondoskodik, hogy mondandójában legyenek helyi mozzanatok. Csak olyasmit ígér, amit képes betartani. S ha már döntött, akkor a motívumokról is beszámol. Majd a kérdéseket csokorba gyűjti, és azoknak is válaszol, akik hangsúlyozzák, hogy nem az ő értékvilágát képviselik.

Összefoglalva: szónokként nemcsak a kormány álláspontját képviseli, hanem túl is lép rajta. Például a pedofília esetében visszahozná a halálos ítéletet. Ez ugyan ütközik az Európai Unió értékítéletével, de szemlátomást, fülhallomást kedvező visszhangra lel a kisvárosi közegben. A kérdésekre adott válaszokban viszont merészebb az elvbarátainál. A szó szoros értelmében rendhagyó feleletei azt sejtetik, hogy felőlem nézve pozitív értelemben is előbbre lát. Nemcsak a kormánypárt válságát érzékeli, hanem az ebben rejlő lehetőséget is egy Orbán utáni Orbán-korszakban. Kimondom helyette: a miniszterelnöki pozíciót vagy egy erős ellenzéki párt elnöki szerepét.

Ismerős az országos hakni, ismerős az átlagostól kétfajta értelemben is eltérő szöveg, ismerős a testbeszéd. 2004 elején, az olimpia előtt néhány hónappal az akkori miniszterelnök, Medgyessy Péter egyik bizalmi emberét sportminiszterré nevezte ki. Gyurcsány Ferenc vállalta a feladatot, bár az anyagilag gyöngén eleresztett élsport visszafogott szereplésre számíthatott azon a fránya olimpián. A pályakezdő miniszter délelőtt mégis sportintézményeket látogatott. Hosszú nadrágban és rövid ujjú ingben fölment a gyűrűre és a bordásfalra, a fejjel lefelé-fényképekhez interjút is adott a területileg illetékes napilap munkatársának. A megyei nyilvánosság meghódítása után pedig délután leült a regionális társadalomba beágyazódott szocialisták helyi vezetőivel.

A miniszterelnök leváltotta a koalíciós kormány egyik liberális miniszterét. Számított az erősebbik kormánypárt támogatására, ezt azonban nem kapta meg, mert a vidéki Magyarországot már meghódította a sportminisztériumba száműzött trónkövetelő, és a megyei pártvezetők a kormányfő ellen fordultak. A többit már tudjuk. Természetesen a történelmi párhuzam nem minden részlete fedi egymást. Annyi azonban mégis nyilvánvaló, hogy mindkét esetben a miniszterelnök jóvoltából országjárásra indult a kormányfő talán legtehetségesebb munkatársa. Aki akkor is, most is a szónoki képességével és az őszinteségével magának is nyilvánosságot teremtett. Jól jöhet majd akkor is, ha a főnök helyzete megrendül.

A kérdés csak az, hogy jövőre esetleg az Orbán nélküli orbánizmust ki veszi a nevére. A luxizó kullancsok ellen harcoló Lázár János vagy a korrupciós hálózatot felgöngyölítő Magyar Péter?               

Tíz mondat Lázár Jánosról

Gyanúsan utód-szaga van. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2015. szeptember 26.)

Az Orbán utáni világra készül. (Gulyás Balázs publicista, ATV, 2019. december 18.)

Ha Lázár János tehetné, már rég leváltotta volna Orbán Viktort. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Index.hu, 2023. március 27.)

A miniszter úr bejelentkezett Orbán Viktor helyére. (Magyar Péter tiszapárti politikus, ATV, 2024. december 10.)

Ha a Fidesz tartalmi és személyi megújulásban gondolkodna, a mai vezetői közül egyedül Lázár János látszik alkalmasnak ennek megjelenítésére. (Török Gábor politológus, törökgáborelemez.blog, 2025. május 19.)

A Fidesz Orbánnal már nem nyerhet, Lázárral meg soha nem nyerhet. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. május 23.)

Van a Fidesznek egy lakmuszpapírja. Lázár Jánosnak hívják. (Dömsödi Gábor újságíró, YouTube.com, 2025. május 29.)

Ő egy hirtelen haragú ember. (Navracsics Tibor Fidesz-politikus, YouTube.com, 2025. június 5.)

Ne mávozzál, távozzál! (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2025. június 8.)

Lázár a maga megosztó személyiségével legalább annyit visz, mint hoz. (Horn Gábor liberális politikus, Klubrádió, 2025. június 9.)

Mi cselekszünk. 

Megszerveztük a hazafias jobboldalt.

Elsöpörtük a baloldalt.

Kerítést építettünk.

/A migránsokról/ Inkább fizetünk, mint hogy egyet is beengedjünk.

Brüsszel vért hány.

Mi nem akarunk meghalni Ukrajnáért.

A nagy globális cégek kifosztottak bennünket.

/Magyarországról/ Tizenegy millió állampolgár, szerény GDP, mérsékelt katonai tűzerő.

Magyarország az Unió fekete báránya, Brüsszel rémálma, az európai hazafiak reménye és a kereszténység végvára.

/Elhangzott a patrióták franciaországi nagygyűlésén./

Magyarország mindenkori miniszterelnöke a nyilvánosság első számú kedvezményezettje. Orbán Viktor különösen az, szinte minden megnyilvánulásának hírértéket tulajdonítanak azok a fránya szerkesztők. Nemcsak annak, amit mond, hanem a testbeszédének is. A kormánypárti nyilvánosság fórumain például annak, ha egy felcsúti focistát szerződtet a legjobb angol klubcsapat, és ezt a miniszterelnök üdvözli a közösségi üzenőfalán. Az ellenzéki sajtóban pedig annak, hogy ülve is zsebre teszi a kezét.

A magam módján dokumentálom a miniszterelnököt, a péntek reggeli rádióinterjúkból ki-kiemelem tíz mondatát. Ennyit mindig lehet, mert Orbán rutinos beszélő, és a gondosan megtervezett interjúkban nem nehéz lelni olyan mondatokat, amelyek várnak az utókor értékítéletére. Azon viszont érdemes eltűnődni, hogy a 7.33-tól 7.59-ig tartó beszélgetésekben az idén egyetlen mondatot se találtam, amely átörökíthető lett volna a rendszerváltás óta gyűjtött szállóige-válogatásomba. Holott a mintegy háromezer szállóige-gyanús gondolatból félszáz való Orbán Viktortól, és ezzel az élmezőnyben foglal helyet.

A gyűjteményben két mozzanatot vettem észre. Az egyik az, hogy szállóige-szempontból az ellenzéki politikus mindig termékenyebb, mint a kormánypárti. Az utóbbinak, pláne ha kormányfő, vigyáznia kell minden szavára. Az óvatosság megakadályozza abban, hogy elengedje magát, és olyasmivel rukkoljon elő, melyre a fél ország fölkapja a fejét. Ez a kettősség Orbánra is jellemző, és elég régi miniszterelnök ahhoz, hogy a szállóigés mérleg a benne lakozó ellenzéki politikus oldalára billenjen. Utoljára 2024 februárjában jegyeztem fel tőle szellemes mondatot.

A második figyelemre méltó mozzanat az, hogy az azóta eltelt csaknem másfél évben megszaporodtak a nyilvános szereplései. Minél inkább uralja az országot, annál több témában igyekszik szakértő képzetét kelteni. Futószalagon gyártott interjúi és beszédei inflálódtak, a gyakoriságuk révén veszítettek a jelentőségükből. Erről árulkodik néhány szám is. Az idén 21 rádióinterjújáról készítettem tíz-tízmondatnyi emlékeztetőt a blogomat olvasók számára. Ezeket a beszélgetéseket 9491-en kísérték figyelemmel, vagyis átlagosan 452-en.

E szám úgy jött ki, hogy akadt köztük hat összeállítás, amelyet nem vettek át az utánközlő portálok. Márpedig a digitális ismeretségi körömben Orbán nem örvend túl nagy népszerűségnek, ezzel magyarázható a 44-es, 51-es, 58-as, 63-as, 68-as és 78-as olvasottság. Ez olyan adottság, amely óhatatlanul lehúzza a buborékomon kívüli olvasottságot. Csakhogy az utánközlő portálok között akadnak kormánypártiak is, amelyek mostanában mintha gyorsabban vennék le az Orbán-összeállítást.

Azt gyanítom, hogy országunk első embere már nem hozza azokat a számokat, amelyek nélkül a portál kevesebb hirdetéshez jut. Feltűnő, hogy az év eleje óta fokozatosan csökken a kormányfői interjúk olvasottsága. S még egy adatsor: miközben Orbán Viktor válogatott interjú-mondatait átlagosan 452-en olvasták, Navracsics Tiboréit 729-en, Lázár Jánoséit pedig 728-an. Az Orbán-interjúkat hallgatva figyeltem föl arra is, hogy a nyilvánosság első számú kedvezményezettje gyakran köszörüli a torkát.

Január elseje óta péntek reggelenként 296-szor, vagyis 108 másodpercenként krákogott.  Először azt hittem, hogy a cirákolás, harákolás, hertyegés, kerregés afféle tikkelés, és idegrendszeri okra vezethető vissza. Most már máshol keresem a magyarázatot. Ha ugyanis a miniszterelnök évértékelőn vagy állami ünnepségen beszédet olvas föl, akkor a legritkább esetben köszörüli a torkát. Ami azt sejteti, hogy tudomásul veszi, ha a Magyar Rádió munkatársa a hallgatóknak azt is elmondja, mi rejlik a kérdés mögött. E szakmai követelmény teljesítése azonban idegesíti, hisz’ a 26 perces adásidőből a neves interjúalany kevesebbet kap, mint amennyi járna neki.

Az is megfordult a fejemben persze, hogy egyszerűen csak készül a következő válaszra. Miközben a rádiós beszél, ő rendezgeti a jegyzeteit, keresi azt a gondolatmenetet, amelyet a spontánul elhangzó kérdésre válaszol majd, kortyol egyet a pohárnyi vízből, és a biztonság kedvéért még köszörül is néhányat a torkán. Mégsem ő tartja az országos csúcsot. Huszár Tamás, aki a beszélgetős műsorokban „óbudai libernyáknak” nevezi magát, 2022. február 10-én, a Klubrádióban tíz perc alatt 40-szer krákogott.

De van még valaki, aki őt is lekörözi. Raskó György volt MDF-politikus, aki manapság agrár-közgazdászként penget ellenzéki húrokat, azzal rí ki a nyilvánosan krákogók közül, hogy a torokköszörülést összemossa a kimondandó szó elejével. Gyakorlatilag rácirákol a mondat első szavára, ám a félig-meddig elnyelt harákolás így is érzékelhető a vájt fül számára. E trükköt tanulta el tőle Orbán Viktor. Sikerült is tíz alá csökkentenie a krákogást. És még mondja valaki, hogy a hatalom teljében nem képes tanulni egy ellenzéki politikustól.