Nem először írok róla, és talán nem is utoljára. Jelenség ugyanis, a magyar újságírás egyik figyelemre méltó megszemélyesítője. Ő az, aki frászt hoz az öltönyös-nyakkendős, köpönyegforgató, „beszari” főnökére. És az is ő, akit az ezernyi érdeket fontolgató szerkesztő a legkeményebb helyre küld tudósítónak, (hátha belehal).

Az ellenzéki sajtó fenegyereke tegnap felírta a fészbukos üzenőfalára, hogy miért trágárkodik. Azért lett radikális, mert lemondott arról, hogy akár értelmiségi is lehetne. Miután azonban nálunk az értelmiségi magatartásforma közel áll a rendszerbe simuláshoz, publicistaként (közíróként) inkább a lakótelepi gyerekként eltanult káromkodásokat hasznosítja. Ahogy megfogalmazta: „Okkal tartom úgy, hogy bizonyos szint felett le kell menni egy bizonyos szint alá.”

Ezzel magyarázható, hogy ha kendőzetlenül adja önmagát, akkor 4800-an követik a fészbukon. Ami a látogatottság szempontjából közepes teljesítmény, őszintén szólva ennyiért nem is érdemes szaftosan őszintének lenni. De ha ezt vállalja a közösségi nyilvánosságban, akkor nyilván végiggondolta, hogy miért teszi. Talán azért, mert kenyéradó gazdájánál, az egyetlen ellenzéki napilap hasábjain nem engedheti meg magának a nyers és hatékony őszinteséget. Van tehát egy visszafogottabb újságírói énje, ami pénzt keres neki, hogy eltarthassa a szeretteit, és van egy kitárulkozós, másodlagos nyilvánossága, amely maradéktalanul adja vissza az egyenes, árnyalatlan gondolkodásmódját, pénzt viszont nem lát belőle. Érdekes kettősség ez, ami más írástudókat is jellemez, de őt a leginkább.

Az idézett gondolat egyébként Esterházy Pétertől származik. Érdemes hozzáfűzni, hogy Batka kolléga nem először idézi az író mások által gyakran hangoztatott bonmótját. Idestova esztendeje imigyen fogalmazott: „Az Unió glasszékesztyűs széplelkei… megértették: egy vastagnyakú parvenü kordában tartásához a bikacsök a megfelelő szerszám, egy bizonyos szint alatt le kell menni egy bizonyos szint alá.” Megemlítendő, hogy a bikacsököt mint harci eszközt Bayer Zsolt ajánlotta a másik politikai oldal figyelmébe. Az Európai Unió persze nem trágárkodik. Elvonja inkább az eurómilliárdokat, és ezzel a csőd szélére juttatta Orbán szinte tökélyre fejlesztett találmányát, a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.

Batka Zoltán úgy szólítja meg az olvasó népet, ahogy a kocsmában szokás. Fészbukos megnyilvánulásai értelmiségellenesek, amennyiben az értelmiségi csakugyan fontolgat, helyezkedik, rendszerhez simul. Nem vitatom, hogy van ilyen típus is, próbálom azonban árnyaltabban értelmezni a jelenséget. Értelmiségi az is, aki reflektál a körülötte lévő valóságra. Elmélkedik, morfondírozik, okoskodik, tűnődik róla, reagál, válaszol rá, visszajelez.  S mert ő is része a valóságnak, önmagára is reflektál. E kétszeres reflexió épp eggyel több azokénál, akik nem néznek szembe önmagukkal. Batka kolléga hajlamos reggelente belenézni a tükörbe. Ez nekem rokonszenves, noha bazmegelés nélkül igyekszem értelmezni a világot.      

Tíz mondat az Esterházy-mondatról

Ha én főnök lennék, bizonyos szint fölött nem süllyednék bizonyos szint alá. (Esterházy Péter: Ha én főnök lennék, Új Írás, 1977/5.) /Termelési kissregény, Magvető Kiadó, 1979/

Némely szavak, fordulatok használata vagy kerülése éppily pontossággal jelzi a beszélő műveltségi fokát, tekintve, hogy az ember bizonyos szint fölött nem süllyedhet bizonyos szint alá. (Farkas Csaba szegedi újságíró, Délmagyarország, 1988. november 14.)

Ők azok, akik - Eserházyval szólva - bizonyos szint fölött nem mennek bizonyos szint alá. (Gál J. Zoltán újságíró 71 közéleti személyiségről, akik Bayer Zsolt kitüntetése miatt visszaadták az állami díjukat, Vasárnapi Hírek, 2016. augusztus 27.)

Egy bizonyos szint fölött nem migráncsozunk. (Pressburger Csaba vajdasági újságíró, Családi Kör, 2018. november 15.)

Hol vannak már a mai politikából a rendszerváltás utáni évek olyan csillogó intellektusú, talpig úriember véleményformálói, politikusai, mint Kis János, Tamás Gáspár Miklós vagy Tölgyessy Péter? … Rájuk igaz volt a gyakran idézett író, Esterházy Péter mondása, amely szerint „van az a szint, ami fölött nem süllyedünk egy bizonyos szint alá”. (Kárpáti András újságíró, Magyar Nemzet, 2020. november 16.)

Takaró Mihály elismerte, hogy keveset szokott idézni Esterházy Pétertől, ám egyik megállapításával maga is egyetért: „Egy bizonyos szint fölött nem süllyedünk bizonyos szint alá.” (Czene Gábor újságíró, Népszava, 2021. május 11.)

Bizonyos szint alatt nem beszélgetek. (Havas Henrik műsorvezető, Facebook.com, 2023. november 27.)

Az Unió glasszékesztyűs széplelkei… megértették: egy vastagnyakú parvenü kordában tartásához a bikacsök a megfelelő szerszám, egy bizonyos szint alatt le kell menni egy bizonyos szint alá. (Batka Zoltán újságíró, Népszava, 2024. október 14.)

Ez olyan szint alatt van, hogy hallgatok EP mesterre. Nem megyek alája. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. április 15.)

Okkal tartom úgy, hogy bizonyos szint felett le kell menni egy bizonyos szint alá. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, 2025. november 12.)

 Az első világháború óta Magyarország mindig bajban van.

 Brüsszel ellenséges szemmel néz Magyarországra.

Magyarországot szeretném hitelezővé tenni.

A politika tapasztalati műfaj.

A helyzet nem jó, de jobb, mint volt.

Nem könnyű a magamfajta keményfejű kálvinistának.

Az eklézsiát mindig reformálni kell.

A toronyban rend van.

Én emberekből építek várat.

/Varga Juditról/ Én nem hívtam vissza sosem.

/Az interjú másfél órájában a miniszterelnök 38-szor köszörülte a torkát./

 Eleve nem tartom magam írónak, az írás csak a hobbim és a szenvedélyem. (Origo.hu, 2017. november 24.)

Megveszekedett orbánista vagyok. (168 Óra, 2019. június 6.)

Én négy nyelven olvasok. (Reaktor podcast, 2020. július 8.)

Ebben a rendszerben is megbukhatok, ha túl nagyra növök. (Válaszonline.hu, 2020. július 9.)

Abból a klubból nem rúghatnak ki, ahova be sem akarok lépni. (Kontra.hu, 2020. november 7.)

Most a rossz rendőr szerepét játszom, mindenki utál. (Index.hu, 2021. november 12.)

/Orbán Viktorról/ Ha azt mondja, hogy ugorjak a kútba, akkor ugrom. (888.hu, 2022. február 8.)

Székelyföld a szülőföldem, Erdély az otthonom, Magyarország a hazám. (Mandiner.hu, 2023. június 4.)

Azt a részét a munkának, amihez én kellettem, elvégeztük. (24.hu, 2025. október 30.)

Nem az asztal mellett ülök, hanem az étlapon szerepelek. (Válaszonline.hu, 2025. november 10.)

 A mögöttünk hagyott hét legjellemzőbb mondataiból válogatott összeállításba tegnap bevettem egy szállóige-gyanús mondatot. Szele Tamás újságíró a magyar miniszterelnök amerikai látogatását imigyen firtatta: „Mit ért el Orbán Viktor Washingtonban? Elsősorban a kilincset.”

 Az elsősorban nélkül hatásosabb lett volna a gondolat. Szele kolléga mentségére szóljon, hogy miközben ironizált, tudomásul vette, hogy országunk első embere nem jött haza eredménytelenül. Azon tűnődöm, vajon Szele Tamás magas-e vagy alacsony. A fényképei alapján úgy 180 centisnek vélem, vagyis egy átlagosnál magasabb újságíró élcelődik egy átlagosnál alacsonyabb politikuson. Ráadásul valahonnan ismerős is az okfejtése. Némi keresgélés után rábukkantam a rendszerváltás utáni szállóigék között.

Kabos Lászlót, az egyik legismertebb kabarészínészt Horn Gyula ihlette meg. Az alacsony termetű miniszterelnök megfordult Washingtonban, és a komikus ezt firtatta: „Tudják-e, hogy az amerikai tárgyalásokon mit ért el Horn Gyula? Nem tudják. Hát a kilincset.” Ezt egy kis termetű politikusról mondta egy még kisebb termetű színész. S bár az a benyomásom, hogy Szele kolléga kijelentése a termetéből adódó lekezeléssel párosult, egy pillanatig se gondoltam, hogy „a kis Kabos” 1995-ös megjegyzéséből dolgozott.

Elég régóta foglalkozom a szállóigék eredetével, és azt tapasztaltam, hogy a hasonló mondatok nem föltétlenül plagizálásról árulkodnak. Ezt támasztja alá a kilincsről végzett mikrofilológiai kutatás is. A fölérni a kilincsig-szólás ritkábban fordult elő, mint az egymásnak adni a kilincset. Sőt, az utóbbinak van egy olyan változata Dugonics András író 1820-as gyűjteményében, hogy „Egy kilincset rántanak.” Értelmezésem szerint egymásnak adják a kilincset. De azt is jelenti, hogy szinte egyszerre nyúlnak a kilincs után. Az nyer, aki előbb jut az áhított előszobába.

A kilincs a Magyar Nyelvőr 1923-as évfolyamában megjelent szócikk szerint nem a német die Klinke szóból származik, amint azt a magyar és a német nyelvterület közti kapcsolat miatt feltételezhetnénk. A francia clinche valószínűleg vallon (francia tájnyelvet beszélő és nálunk garázdálkodó) zsoldosok közvetítésével jutott el hozzánk. Ők keményebben törték föl a zárakat, és kléc-nek vagy klicsnek ejtették azt a fránya kilincset. Azóta van egy kilincsel szavunk is, amely előszobázást, házalást, kéregetést és koldulást jelent. Két miniszterelnökünk, Horn Gyula és Orbán Viktor esetében tapintatból az előszobázást részesítem előnyben.

A két világháború közti sajtóban a kilinccsel, kilincseléssel kapcsolatban nem találtam politikai vonatkozást. Az viszont kiderült, hogy a tárcaírók szívesen foglalkoztak azokkal a gyerekekkel, akik a termetük miatt még nem érték el a kilincset, de már okosakat mondtak. E közelítésmód hiteles képviselője Zágon István író volt. A vígjáték- és kabaré-szerző arról nevezetes, hogy az ő színdarabjából írta Nóti Károly a Hyppolit, a lakáj című filmet (a főszereplő Csortos Gyula és Kabos Gyula volt).

De akadt ennél érdekesebb sajtótörténeti fölfedezése is. 1912-ben Zentán érettségizett, és első verse a helyi újság ama számában jelent meg, amelyben a lap főszerkesztője és tulajdonosa óva intette a brit koronát, nehogy háborúvá mélyítse a dél-afrikai búrok elleni büntető expediciót. Azóta az Óva intjük-mondat az amatőr és provinciális külpolitikai újságírást jellemzi. Zágon István élete végén belefogott egy sorozatba, melynek az Egy kis öreg naplójából címet adta. Hőse egy Levente nevű kisfiú, aki apró termetű létére is okosakat mondott. Utólag annyit sikerült megtudni, hogy volt egy András és egy Eszter nevű unokája, közülük az egyiknek lehetett a fia Levente.

A sorozat hetvenes évekbeli megjelenése után több mint két évtized telt el. 1994-től ’98-ig Horn Gyula gyakorolta a miniszterelnöki hatalmat, vele egy időben hatalmaskodott Szlovákiában Meciar. A magyar kormányfő annak ellenére kötött alapszerződést, hogy szlovák kollégája magyarellenes légkört honosított meg északi szomszédunknál. Az aláírást ezért nehezményezte az országgyűlési ellenzék, leginkább Torgyán József. A kisgazda politikus orozta el a fölérte-é a kilincs kérdést a gyerekektől, és átemelte a politikába.

Többször is számon kérte Horn Gyulán, hogy nem jutott tovább a magyarok és szlovákok közt közvetítő francia miniszterelnök, illetve a washingtoni Fehér Ház előszobájánál. S mert legalább tíz centivel magasabb volt a miniszterelnökünknél, kilincses kritikájával kiérdemelte, hogy az országgyűlésben megvonják tőle a szót. Utána további három évtizednek kellett eltelnie, hogy egy újságírónak Orbán Viktor amerikai látogatásáról az el nem ért kilincs jusson az eszébe.

Ha tehát a szállóige eredetét nyomozzuk, akkor kétségkívül Torgyán József a forrás. De ha a vérbeli szállóigét keressük, akkor a kis Kabosé az érdem. Ő ugyanis a hatásból élt. A kabaréban azt tanulta meg, hogy addig formálja a beszólásokat-kiszólásokat, amíg a közönségből ki nem csalja a vastapsot. 1997-ben Zalába autózott, és a Kanizsa című újság munkatársának ezt mondta május 30-án: „Tudja mennyi viccet kellett elmondanom ezért a Mercedesért?”

Tíz mondat a kilincsről

Az a baj, hogy nem éri fel a kilincset. Ennélfogva kopogni szokott. (Zágon István író a hároméves Leventéről, Ludas Matyi, 1971. június 17.)

Mit ért el eddig itthon, Párizsban és mindenütt? Maximum a kilincset. (Torgyán József kisgazda politikus Horn Gyuláról, Reform, 1995. május 19.)

Torgyán József leszögezte: Horn Gyula legfeljebb a kilincset érte el Balladur párizsi előszobájában, amikor aláírta az alapszerződést. Az elnöklő Kóródi Mária a kijelentés miatt a honatyától megvonta a szót. (Magyar Távirati Iroda, 1995. május 23.)

Tudják-e, hogy az amerikai tárgyalásokon mit ért el Horn Gyula? Nem tudják. Hát a kilincset. (Kabos László színész, Reform, 1995. augusztus 13.)

1995-ben az a vicc járta, hogy Horn Gyula Párizsban a kilincset érte el. (Lovász Attila újságíró, a Szabad Európa Rádió tudósítója, Szabad Újság, 1999. dcember 15.)

A döntéshozók annyira lent vannak, hogy még a színházi bejárat kilincsét sem érik el. (Nagyon Outsider kommentelő a debreceni Csokonai Színház igazgatóválasztásáról, Hajdú-bihari Napló, 2001. január 8.)

Az idézetek között akad néhány mosolycsalogató. Például „Az egyetlen dolog, amit az életemben elértem, a kilincs volt.” (A Mócsing.hu-ról, Vas Népe, 2003. január 11.)

Addig könnyű, míg az ember legfőbb baja az, hogy nem éri el a kilincset. (Bálint Orsolya újságíró, Vasárnapi Hírek, 2005. augusztus 1.)

Az itt élők évszázados európai tradíciójára épülő rendszert kell újra tanulni. Ideje felnőni. Elérni a kilincset. (Lovász Attila felvidéki újságíró Meciar leváltásáról, Új Szó, 2008. november 18.)

Mit ért el Orbán Viktor Washingtonban? Elsősorban a kilincset. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2025. november 8.)

 A legutóbbi napokban Orbán Viktor eredményezett, Demeter Szilárd európázott, Szánthó Miklós uniózott, Dobrev Klára sajtózott, Gyurcsány Ferenc íróskodott, Markó Béla pedig szövetségezett.

A közbeszédben az eldurvuló hangnem tovább árad. (Kruppa Géza publicista, Magyar Hírlap Online, november 2.)

A kormány nemzetpolitikája egyedül a magyar származást jutalmazza, minden egyéb veszélyforrás. (Schilling Árpád rendező, Facebook.com, november 2.)

Európa sem térben, sem időben nem egyenlő az Európai Unióval. (Demeter Szilárd Fidesz-politikus, Index.hu, november 3.)

Hazát árulni nemcsak ellenzékből lehet. (Garzó Ferenc újságíró, ÚjHét.com, november 3.)

A sajtó néha félmondatokból is ki tudja kerekíteni a konfliktust. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, november 3.)

Egy szövetségbe minden tisztességes vélemény belefér. (Markó Béla erdélyi költő, az RMDSZ volt elnöke, ÚjHét.com, november 4. 

Hiába próbálják víz alá nyomni a magyar kultúrát, hát nem megy. Ezt bizonyítja Krasznahorkai Nobel-díja is. (Deczki Sarolta irodalomtörténész, Litera.hu, november 4.)   

Felhívott, hogy velem akar beszélgetni. Persze csak íróként. Igent mondtam neki. (Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök Vitó Zsomborról, Facebook.com, november 5.)

A resztliből nem háziorvos lesz, hanem államtitkár. (Haskó László orvos Takács Péterről, Klubrádió, november 5.)

Az agresszív kiskakast le kell oltani, más megoldás nincs. (Huth Gergely újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, november 5.)

Manöken admirális. (Bencsik András újságíró Magyar Péterről, Demokrata.hu, november 6.)

Szókincse nem volt „övön aluli”. (Demény Péter erdélyi költő Jenei Imre labdarúgó-edzőről, Transtelex.ro, november 6.)

Már Washingtonba is fapados járattal utaznak pitizni. (Molnár Bálint publicista a kormányküldöttségről, Kolozsváros.com, november 6.)

Washingtonba repült kasszírozni. (Horváth Gábor újságíró Orbán Viktorról, Népszava, november 7.)

Nekem itt eredményt kell elérni. (Orbán Viktor miniszterelnök Washingtonban, Magyar Rádió, november 7.)

Az Európai Unióban - kevés kivételtől eltekintve - mi, magyarok vagyunk egyedül épeszűek. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója, Magyar Nemzet Online, november 7.)

Mit ért el Orbán Viktor Washingtonban? Elsősorban a kilincset. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, november 8.)

Az újsütetú amerikai imperializmus még mindig jobb, mint az orosz imperializmus. (Batka Zoltán újságíró, Facebook.com, november 8.)

A Tiszát egy módon lehet bizonyosan legyőzni: ha nem indul a választáson. (Balassa Tamás újságíró, Népszava, november 8.)

Beruházásokat már nem lehet megbénítani, mert nincsenek. (Katona Tamás közgazdász, Klubrádió, november 8.)

Magyarország egy békétlen ország. (Visky András erdélyi író, Hang.hu, november 8.)

Az úgynevezett liberális, globalista kormányzás kimerítette a tartalékait.

Konzervatív, keresztény, nemzeti kormányzásra van szükség.

Az amerikaiak minden területen büntettek bennünket. Idén ennek lett vége.

A Trump-tornádó visszatért, és ez jó nekünk.

Az orosz energiát illető kérdésben belátást kérek az elnöktől.

Nekem itt eredményt kell elérni.

Én joggal harcolok azért, hogy a magyarok pénze ne menjen Ukrajnába.

Az ukránoknak az az érdekük, hogy ukránpárti kormánya legyen Magyarországnak.

Választási hangzavar van.

A nemzeti konzultáció a józan észen alapuló párbeszéd lehetőségét teremti meg.

/Az interjú 30 percében a miniszterelnök 5-ször köszörülte a torkát./

A négy nyelven beszélő, kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel megáldott politikust szívesen látnám a miniszterelöki bársonyszékben. Nőként alkalmasabb arra, hogy amit a férfi politikusok dramatizálnak, felnagyítanak, kiéleznek, azt ő elsimítsa, összehangolja, tompítsa. A polgárháborús időszakban ilyen kormányfőre volna szükség. Kár, hogy egy kis párt elnöke, amelyik azért küzd, hogy bejusson a parlamentbe.

A miniszterelnökségre nagyobb esélye van Magyar Péternek, aki olyan pártot irányít, amelyik akár meg is nyerheti a jövő tavasszal esedékes választást. Kár, hogy faséban van a nyilvánosságot képviselő újságírókkal. Nemcsak a kormánypárti, hanem az ellenzéki tollforgatókkal is. Egy baloldali publicista, Forgács Iván szavait kölcsönözve a Tisza Párt elnökét „Ingerli, ha másról kéne beszélnie, mint amiről szeretne.” (Népszava, 2025. október 19.) 

Dobrev Klára egy fokkal tapintatosabban fogalmazott: „A sajtó néha félmondatokból is ki tudja kerekíteni a konfliktust.” (Facebook.com, 2025. november 3.) Okfejtésébe szorult némi igazság. Mi, újságírók szintén hajlamosak vagyunk arra, hogy dramatizáljuk, felnagyítsuk, kiélezzük a feszültségeket. Ezért kellene Dobrev Klárának és Magyar Péternek kísérleteznie újságírónőkkel is, hátha emberségesebben firtatnák a kínos ügyeket. 

Dobrev Klára azt fejtegette az üzenőfalán, hogy a Szőlő utcai javítóintézet abuzált elítéltjeivel és megalázott munkatársaival három videó-beszélgetést is készített. Zokon vette, hogy a független sajtó fórumai - nevezetesen a HVG, a Telex és a 444 - nem erősítették fel a pedofil-ügyek feltárásában kifejtett erőfeszítéseit. Vajon okkal vagy ok nélkül nehezményezte-é ezt? Megszólalhatott viszont az ATV Egyenes beszéd című műsorában.

A kormánypárti sajtó fel-felbukkanó minősítése szerint a Telex a Demokratikus Koalíció „házi portálja”. Lehet, hogy mégsem az? Ha az volna, bizonyára fölerősítené a DK-elnök üzenetét. Az ATV pedig az ellenzéki sajtó fel-felbukkanó minősítése szerint egyre több szálon kötődik az Orbán-rendszerhez. Ennek ellenére nyomatékosította az ellenzéki politikus mondandóját. Elő tudnék állni persze jól hangzó magyarázattal. Például az ATV Rogán Antal propaganda-sugallatára a baloldali párt vezetőjének azért adott hangot, hogy ezzel is csökkentse a Tisza választási esélyeit.

Mégis csak azt állítom, hogy bizonytalan a független sajtó mibenléte, valamint az ó- és újellenzéki politikusok viszonya a nyilvánosság nem kormánypárti fórumaival. Erre az olvasó talál néhány adalékot a bejegyzésem utáni összeállításban. Mindazonáltal Dobrev Klára ma reggeli megnyilvánulásában látom a továbbgondolás lehetőségét. Annál is inkább, mert ezt írta: „Mi nem mondjuk meg az újságíróknak, hogy mit és hogyan írjanak meg. Csupán tudni akarjuk, hogy milyen akadályai vannak az igazság nyilvánosságra hozatalának.”

A DK elnöke olyan emberekkel beszélgetett, akik név nélkül és eltorzított hangon számoltak be a megbecstelenítésükről és a megaláztatásukról. Tartottak az állami retorziótól, bizonyára nem ok nélkül. Dobrev Klára ezért nehezményezte a független sajtó visszafogottságát. Kifejtette, hogy „Jogi aggályok nem merülhetnek fel, hiszen a független sajtó alapvető működéséhez tartozik a név nélküli források használata.” Alighanem a Direkt36 ama vállalkozására utalt, amelyben a független szerkesztőség több munkatársa számtalan DK-s és nem DK-s politikust kérdezett meg a Demokratikus Koalíció válságáról és ebben a Gyurcsány-házaspár válássá fajult konfliktusáról.

A hazai és a nemzetközi sajtóban kétségkívül szokás, hogy ilyenkor a megszólaltatottak a nevük elhallgatását kérik. Ha erre gondolt Dobrev Klára, akkor logikusan gondolkodott. Mégse feledkezzünk meg a Szőlő-utcai pedofília mellékzöngéjéről a nyilvánosságban. A Demokratikus Koalíció egyik politikusa felállt az ország házában, és Semjén Zsolttól megkérdezte, nem tudja-e véletlenül, hogy ki az a Zsolti-bácsi, aki…

Azóta kiderült, hogy a zsoltibácsis szál mellőzhető lett volna. A DK ugyebár azzal indította az akcióját, hogy a kereszténydemokrata miniszterelnök-helyettes ürügyén üssön egyet az Orbán-rendszeren. Tételezzük fel, hogy az erőteljes indítással akarta növelni a szavazótáborát legalább félmilliósra. Ennyivel biztosan átlépheti majd tavasszal a parlamenti küszöböt. Azt a szóbeszédet azonban, ami elterjedt a másodlagos nyilvánosságnak nevezhető közösségi médiában, leginkább a Facebookon, nem vették át a fősodratú média független műhelyei.

Ilyen indítás után miért ne kezelnék óvatosan a DK-akció folytatását is? Ha ebben a szomorú és tanulságos ügyben van tragikai vétség, akkor az nem a független sajtó lelkén szárad. A Demokratikus Koalíció agytrösztje gondolta végig rosszul a szavazatnövelő akciót. Egyébként pedig rokonszenvem a név nélkül nyilatkozó megbecstelenítetteké és megalázottaké. Ők nem ilyen mellékzöngét érdemeltek volna.      

Tíz mondat a független sajtóról

Ha nincs a kormánytól független sajtó, akkor soha nem tudjuk meg, hogy Szájer József nem az, akinek mutatta magát, és Bese Gergő atyáról sem derül ki, hogy valójában milyen embert rejt a reverenda. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2021. szeptember 8.)

Ha a Fidesz vagy a fideszes sajtó szándékosan félreértelmezi a szavaimat, azon már nem lepődöm meg. De azon igen, hogy a független sajtó is. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2022. március 22.)

Nem jó nekik a független sajtó, csak amelyik azt írja, amit ők szeretnének. (Katus Eszter újságíró az ellenzéki politikusokról, Népszava, 2022. június 11.)

A független médiának is fel kell erősítenie a hangomat. (Komjáthi Imre szocialista politikus, HírKlikk.hu, 2024. január 14.)

Magyar Péter éppen azokba a portálokba rúgott bele újra meg újra, amelyek nélkül ma sehol nem lehetne. (Polyák Gábor médiajogász, HírKlikk.hu, 2024. július 12.)

A Direkt36 nem a munkámról, nem a döntéseimről ír cikket, hanem a magánéletem legmélyebb részével a méltóságomat próbálják célba venni. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2025. szeptember 16.)

Biztató, hogy az ellenzék értelmes része is elutasította a bizonyíték nélküli vádaskodást. (Skrabski Fruzsina publicista a Zsoltibácsi-jelenségről, Facebook.com, 2025. szeptember 25.)

A független média bizonyíték hiányában nem is számolt be kormánytagok esetleges érintettségéről. (Cseke Balázs újságíró a Zsoltibácsi-jelenségről, Telex.hu, 2025. szeptember 27.)

Az ellenzéki sajtó nem véletlenül nem szólt róla. Azért nem, mert egyik szerkesztőség sem ad hitelt szóbeszédnek. (Reichert János publicista a Zsoltibácsi-jelenségről, Hang.hu, 2025. szeptember 29.)

Jogi akadályok nem merülhetnek fel, hiszen  a független sajtó alapvető működéséhez tartozik a név nélküli források használata. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, 2025. november 6.)

 Ha kutyából nem is, de legalább disznóból megint lesz szalonna. (Szigethy András újságíró, Népszabadság, 1992. november 13.)

 Internacionalista bolsevik kutyából nem lesz nemzeti demokrata szalonna. (Kövér László Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2001. augusztus 11.)

Bolsevik kutyából nem lesz demokratikus szalonna. (Kövér László Fidesz-politikus, Stop.hu, 2006. szeptember 29.)

Lesz-e bolsevista kutyából orbánista szalonna? Így módosult a kérdés az évek során. (Révész Sándor újságíró, Népszabadság, 2010. július 27.)

Globális kutyából nem lesz bioszalonna. (Vona Gábor Jobbik-politikus, Népszabadság, 2013. január 28.)

Ahogy kommunista, úgy szélsőjobbos kutyából sem lesz hirtelenjében demokratikus szalonna. (Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója a Jobbikról, Magyar Hírlap, 2017. december 28.)

Lehet ugyan azt mondani, hogy kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna, de Nagy Imréék történetesen azt példázzák, hogy kommunistából válhat hazafi. (Kárpáti János újságíró, 168 Óra, 2020. június 17.)

Kutyából nem lesz szalonna, Erdély pedig sohasem lesz román közigazgatási egység. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2023. július 27.)

Ahogy kutyából nem lesz szalonna, úgy Török Gáborból sem lesz tárgyilagos politikai elemző. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2024. december 27.)

Néha volt átjárás, igenis lett a kutyából szalonna. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, 2025. október 24.)

Egyesek állandón csak bedugdossák a botokat a küllők közé, gáncsoskodnak, gyűlöletet keltenek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Nemzet, 2014. május 24.)

 Botot dugni a küllők közé egyedül a népszavazással lehet. (Orbán Balázs, a Migrációkutató Intézet főigazgatója, Zalai Hírlap, 2016. szeptember 30.)

Egyesek úgy gondolják, hogy az a demokrácia, ha a küllők közé állandóan bedugják a botot. (Kövér László Fidesz-politikus, Népszava, 2019. november 7.) 

Ideje volna, hogy Brüsszelben megértsék: velünk még a kommunisták sem boldogultak. Mi vagyunk a homok a gépezetben, bot a küllők között, tüske a köröm alatt. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Hírlap, 2021. október 25.)

Vezérlő fejedelmünk üldögél a kerékpárút szélén, jobbjában botot tart, és a megfelelő pillanatban az előtte elhaladó bicikli küllői közé bök vele. (Váncsa István publicista, Élet és Irodalom, 2023. március 31.)

Van még lehetőség arra, hogy a botot bedugjuk a küllők közé. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2023. július 14.)

Ott van a küllők között Orbán Viktor seprűnyele. (Juhász Ferenc szocialista politikus, ATV, 2024. február 6.)

Mi vagyunk a bot a küllő között. (Orbán Viktor miniszterelnök, Hír TV, 2024. március 15.)

Mi van akkor, ha a magyar miniszterelnök nem akart volna bot lenni a küllők között, szálka a köröm alatt?. (G. Fodor Gábor politológus, Magyar Nemzet Online, 2025. május 17.)

Az Európai Unióban Orbán az egyetlen, számukra megbízható, konzekvens bot a küllők között. (Vásárhelyi Mária szociológus Putyinról és Trumpról, Facebook.com, 2025. október 20.)

 A selyemzsinór kiment a divatból. (Csurka István MIÉP-politikus, Magyar Fórum, 2011. április 14.)

Selyemzsinórt a szultán küld a budai pasának. (Vári György publicista, ATV, 2014. november 6.)

Mostanság a selyemzsinór hiánycikknek tekintendő. (Bán János publicista, Magyar Nemzet, 2020. március 14.)

A XXI. századi selyemzsinór azt jelenti, hogy aki elveszítette a miniszterelnök bizalmát, jobban teszi, ha visszavonul. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2021. február 20.)

Ha valakit nem hívnak meg Kötcsére, akkor az selyemzsinórt jelent. (Barna Zsuzsa újságíró, ATV, 2021. szeptember 6.)

A Demokratikus Koalíció ifjúsági aktivistái egy köteg selyemzsinórt vittek a pedofilsimogató Novák Katalin köztársasági elnök hivatalához. (Bernhardt Bettina újságíró, Közbeszéd, 2024. február 9.)

Novák Katalin akkor se vette komolyan, amikor Orbán Viktor elküldte neki a selyemzsinórt. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2024. február 10.)

Novák Katalin távozását valójában nem az ellenzék mozgolódása. nem is a kormányfő által küldött selyemzsinór kényszerítette ki: a népítélet döntött. (Szerető Szabolcs újságíró, Magyar Hang, 2024. február 10.)  

Bayer Zsolt a selyemzsinórt elküldte Balog Zoltánnak is. (Dull Szabolcs újságíró, ATV, 2024. február 15.)

Varga Judit nyakáról letekerték a selyemzsinórt. (Rangos Katalin újságíró, ATV, 2025. október 10.)