Médianapló

Médianapló - Tíz mondat Jézusról

2025. április 18. 13:15 - Zöldi László

 Jézust előbb keresztre feszítették, majd - mivel így sem tudták legyőzni - imádni kezdték. (Szent-Iványi István SZDSZ-politikus, Új Magyarország, 1991. május 15.)

Külön is kérném, hogy ne azonosítsanak Jézussal. (Kovács Ákos énekes, Békés Megyei Nap, 2001. május 22.)

Nekem Jézus baloldali volt. Ha úgy tetszik, szociálisan érzékeny. (Szécsi Magda költő, Népszabadság, 2001. október 1.)

Jézust is idézőjelbe tette a két lator. (Szív Ernő tárcaíró, Délmagyarország, 2002. december 21.)

Karácsonykor legalább a Jézuska közelében ne képzeljük magunkat Istennek. (Kállai Ferenc színész, Népszava, 2002. december 24.)

A végelszámolásnál a Jézus nevű zsidó fiú közbenjárására lesz szükség ahhoz, hogy Isten szóba álljon a keresztényekkel is. (Iványi Gábor metodista lelkész, Vas Népe, 2012. december 5.)

A Jézus Krisztus-effektus: ma minden vezető keres magának egy bűnbakot, és azt megfeszítteti. (Szendrei József volt válogatott labdarúgó a magyar fociról, Válasz.hu, 2018. július 16.)

Ha Jézus benézne mostanság, mint egy kissé sötétbőrű, idegen ábrázatú otthontalan, vajon vele mit tennének? (Perintfalvi Rita katolikus teológus, Újnépszabadság.com, 2020. december 28.)

A tudásalapú információs társadalomban Orbán Viktor Jézusból, a Mesterből szakmunkást próbált farigcsálni. (Gábor György vallástörténész, Klubrádió, 2023. április 25.)

Nem véletlen, hogy Jézus egy zsinagógát sem épített. (Német László szerbiai katolikus bíboros, Válasz Online, 2025. április 17.)

komment

Médianapló - Az újságírók hasonlítanak-e a jósnőkre?

2025. április 17. 13:57 - Zöldi László

 A fél ország egy hónapja tanulta meg, hogy mi a különbség az egyes és a többes szám között. Március 15-én a miniszterelnök meghirdette a tavaszi nagytakarítást, elvégre „átteleltek a poloskák”. Meg is nevezte a hivatásrendeket, amelyeket a rendszer ellenségeivé nyilvánított. Majd a kormánypárti közvélemény-kutatások nyomán pontosította magát: ő csak Magyar Péterre gondolt. Így lett a többes számból egyes szám, holott országunk első embere már az ünnepi beszédben se rögtönzött.

Mindez onnan jut eszembe, hogy olvastam egy figyelemre méltó eszmefuttatást. Kabai Domokos Lajos szerint „Aki azt gondolja, hogy bármelyik magyar és nem magyar médium őt hitelesen, kiegyensúlyozottan tájékoztatja, annak részvétem.” A bejegyzésem végén a kijelentés tartalmi részével is foglalkozom, előtte azonban azt állítom, hogy az elméleti kérdésekben is jártas újságíró pontosan használja a médium fogalmát. Ami ugyebár a közismertebb és elfogadottabb média egyes száma.

A médiát kétségkívül gyakrabban használjuk. Ez a latin medius, medium többes száma. Azt jelenti, hogy mindaz, ami középen van. A médium közvetítő és közvetlen meghatározó, kapcsolatot teremt A és B pont között. Csakhogy az üzenetet nem csorbítatlanul továbbítja, hanem maga is változtat rajta. Ha a médium segítségével igyekeznek a politikusok üzeneteket továbbítani a választópolgárokhoz, akkor bizony számíthatnak arra, hogy nem pontosan azt jut el a szavazókhoz, amit ők gondoltak. A torzító tényezőt mindig be kell kalkulálni.

Másfél éve felhorkant a nyilvánosság, amidőn Rogán Antal kifejtette, hogy „A Fidesznek nincs médiája.” (Telex.hu, 2023. november 14.) A propaganda miniszter csúsztat, füllent, hazudik, elvégre csak a KESMA 471 szerkesztőséget irányít - így foglalható össze az ellenzéki sajtó berzenkedése. Rogán azonban ezúttal nem beszélt mellé. A kormánypártnak csakugyan nincs médiája, ha a fogalom meghatározásából indulunk ki. A média a nyilvánosság eszközrendszere, a keletkezés sorrendjében tartalmazza a sajtót, a rádiót, a televíziót és a világhálót.

A definíciót azért nem tettem idézőjelbe, mert az Általános médiaismeret című tankönyv ide vonatkozó fejezetét én írtam. Kabai Domokos Lajossal együtt az elmélettel is foglalkozó újságírók közé tartozom, akik sem a sajtót, sem a rádiót, sem a tévét, de még az internetet se nevezik médiának. Legföljebb a média szerves részének. Vagy ha meg akarják nevezni a média valamelyik részét, akkor azt írják vagy mondják, hogy például a sajtó médium. Így, egyes számban, a médiumok összessége pedig az a fránya média.

Rogán Antalról sok mindent lehet mondani, de az a benyomásom, hogy az iménti összefüggéssel tisztában van. Ezzel magyarázható, hogy a Fidesznek nincs szüksége a nyilvánosság einstandolására. (Molnár Ferenc grundról írott ifjúsági regénye óta tudjuk, hogy a magyarított német szó azt jelenti: az erősebb lefoglalja valaki másnak a tulajdonát.) A kormánypárt napjainkban megelégszik azzal, hogy a nyilvánosság nagyobbik részét kiszervezi alapítványba, és az ellenzéki nyilvánosság egyik részét állami hirdetéssel megszelídíti. Beéri tehát azzal, hogy közvetve irányítja a nyilvánosságot. Azt a részét viszont, amely függetlenedik tőle, a politikai ellenségévé nyilvánítja, poloskává dehumanizálja.    

Ha eljut idáig az olvasó, akkor kérem, vessen egy pillantást a bejegyzésem utáni összeállításra. Kirajzolódik belőle, hogy a rendszerváltás óta mindig akadtak politikusok, akik eligazodtak a nyilvánosság rejtelmeiben. De az is kiderül, hogy a fiatalabb politikus-nemzedék tagjai hajlamosak zavarba jönni, ha faggatjuk őket a médiáról. Ez azért csüggesztő, mert például Kunhalmi Ágnes kommunikáció szakot végzett a szegedi egyetemen.

Lánczi Tamás pedig a Figyelő című gazdasági hetilap főszerkesztőjeként tévedett el a nyilvánosság fogalmai között. Ezzel a fölkészültséggel vezeti immár a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, és harcol „a külföldi zsoldban álló” újságírók ellen. Érdekes Vona Gábor elméleti bizonytalansága is. 2019 végén még nem volt tisztában azzal, hogy nem tehető egyenlőségjel a média és a médium közé, hisz’ az egyikből következik a másik.

Kellemes ellenpélda a nála vagy évtizeddel fiatalabb Ungár Péter, aki megbízhatóan tájékozódik a média szövevényes, de azért logikusan berendezett világában. Ami pedig a szintén idézett Ujhelyi Istvánt és Magyar Pétert illeti, nem kell a mondandójuk tartalmával egyetérteni ahhoz, hogy elismerjük: a brüsszeli évek alatt megtanulták a médián belüli összefüggéseket. Van azonban még egy mozzanat, amely újragondoltatja a média és médium közti kapcsolatot.

Ha valaki azt írná, hogy a Magyar Nemzet, a Népszava vagy a Klubrádió média, akkor a mai helyzet láttán-hallatán nem tiltakoznék. Mindhárom médium megtartotta a profilját, de a kormányzati szócső és az egyetlen ellenzéki napilap offline jellegéhez csatlakozott az online kiadás, majd nemrégiben a YouTube-on látható podcast. A Klubrádiónál ugyanez a folyamat ment végbe azzal a különbséggel, hogy az online profilt egészíti ki az olvasmányos jegyzetekkel kecsegtető honlap és a képernyőn is látható rádióműsor.         

Eme okfejtés nem fejezhető be egy olyan fenntartás megemlítése nélkül, amelyet azok is hangoztatnak, akik felismerték a média és médium közti különbséget. Ők azért hanyagolnák a médium kifejezést, mert lejáratja az újságíró szakmát. Szerintük nem hasonlíthatunk a médium ama jelentéséhez, aki képes kapcsolatot teremteni a természetfeletti lényekkel, például az angyalokkal, az ördögökkel, a szellemekkel vagy az elhunytakkal.

Erre az összefüggésre Kabai Domokos Lajos is utal, amikor azt fejtegeti, hogy a szerkesztőségi tájékoztatás nem hiteles és nem kiegyensúlyozott. Az utalása mögött az rejlik, hogy a tőke (a kapitalizmus) lólába kandikál ki a cikkekből és műsorokból. Ebben is van logika, de én másra is gondolok. Szakmánk, az újságírás megint kezd hasonlítani a jósdákban dolgozó médiumok tevékenységére. Az olvasó ugyanis leginkább azzal az újsággal, rádióval, tévével, portállal ért egyet, amely az ő nézetét fogalmazza meg nála okosabban és velősebben.

Ehhez a közvélemény-kutatóknak épp úgy ki kell faggatniuk a felmérteket, mint a jósnőnek a váratlanul magára maradt özvegyasszonyt. A médium ugyebár behúzza a függönyt, térdével megbillenti az asztalt, a sejtelmes sötétségben előhívja az elhunytat, és közvetít.    

 

Tíz mondat a médiumról

 

Az örökölt közmédium-struktúra nem volt már fenntartható. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Index.hu, 2011. március 3.)

A könyv szerzője a balliberális média ünnepelt sztárja lett, akit szinte kézről kézre adnak a médiumok. (Bán Károly újságíró, Magyar Hírlap, 2017. február 11.)

Néhány ember felparcellázza a Balatont, a médiákat, a médiumokat. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, ATV, 2017. október 16.)

Az akkor ellenzéki Fidesz kezében nem volt média, médium. (Lánczi Tamás politológus, a Figyelő főszerkesztője, M1, 2018. szeptember 11.)

Egy médiában nem elegáns egy másik médiumot kritizálni. (Vona Gábor volt Jobbik-politikus, ATV, 2019. december 17.)

Ha a médiát nézzük, akkor vannak olyan médiumok, amelyek… (Ungár Péter LMP-politikus, ATV, 2021. december 27.)

Képes politikusként, tényfeltáró újságíróként, celebként is megszólalni. Nem véletlenül próbálkozott médiumok alapításával. (Forgács Iván publicista Ungár Péterről, Népszava, 2023. augusztus 19.)

Tévedés nem elfogadni a kormánypárti médiumok meghívását. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, ujhelyi.eu, 2024. január 7.)

Furkósbotként működnek ezek a médiumok, a propagandát nyomják akár a jobboldalon, akár a baloldalon. (Magyar Péter tiszapárti politikus, SzabadPécs.hu, 2024. április 24.)

Aki azt gondolja, hogy bármelyik magyar és nem magyar médium őt  hitelesen, kiegyensúlyozottan tájékoztatja, annak részvétem. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Facebook.com, 2025. április 14.)

komment

Médianapló - Milyen fickó Orbán Viktor?

2025. április 16. 21:23 - Zöldi László

„Orbán egy rádióinterjúban falusi fickónak nevezte magát.” (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2025. április 16.) Egy?

 

Tíz Orbán-mondat

 

Én falusi ember vagyok, s mint ilyen, abban a munkában bízom, amit magam végzek el. (Délmagyarország, 1999. augusztus 26.)

Én egy falusi legény vagyok, ez megvédett attól, hogy túlbonyolítsam a politikát. (Miniszterelnök.hu, 2016. szeptember 7.)

Falun egyszerűbb az élet, és miután falusi vagyok, ezért egyszerűbben is látok sok mindent. (Miniszterelnök.hu, 2017. február 28.)

Mégiscsak falusi fickó lennék. (Magyar Rádió, 2019. február 22.)

Hiába élek most már hosszú évek óta városban, de ha az ember falusinak születik, élete végéig az marad. (Magyar Rádió, 2019. február 22.)

Falusi ember vagyok, szeretem tudni, mi van a kasszában. (Miniszterelnök.hu, 2019. május 6.)

Mégiscsak ilyen falusi fickó volnék. (Magyar Rádió, 2021. február 26.)

Mégiscsak én volnék Magyarország első falusi miniszterelnöke. (Veol.hu, 2024. április 22.)

Sok jót tudok mondani a falusi életről, miután magam is az volnék, meg majd az is leszek, hogyha itt a munkám véget ér. (Magyar Rádió, 2025. február 7.)

Falusi emberként nyilván elfogult vagyok. (Magyar Rádió, 2025. március 28.)

 

komment

Médianapló - Pasi vagy faszi?

2025. április 14. 17:13 - Zöldi László

A hajnali órákban Váradi Júlia hangjára ébredtem. Éjfélkor nyitva felejtettem ugyanis a digitális rádiót. A műsorvezető hangja kellemes, ébrebben is szívesen hallgatom. Az ismert kulturális riporter egy világhírű magyar filmrendező unokájával beszélgetett.

A harmincas fiatalember Németországban szerzett pszichológusi diplomát, majd hazajött rendezést tanulni. Most készül az első játékfilmjére. Az interjú elején bizonytalannak mutatkozott, kereste a hangját. A mintegy ötvenperces beszélgetés utolsó harmadában a forgatókönyvről mesélt. Egy digitális pár tagjait az influenszerség hozta össze. Sorsuk érdekessége, hogy miközben hivatásos kommunikátorok, alig kommunikálnak egymással. Márpedig a kapcsolatteremtés hiánya aligha kedvez egy érzelmi szövetségnek.

Ez volt az a pillanat, amikor a forgatókönyvet író rendező „faszinak” nevezte az ifjú hölgy inkább testi, mint lelki partnerét. Nem is ok nélkül. A vele szemben ülő újságíró eredetileg német-angol szakos tanárnő, ezért automatikusan pontosított. Inkább „pasinak” nevezte a majdani film egyik főszereplőjét. A németben van egy szó, a Passaschier, amely utast jelent, ebből származik a magyar köznyelvben meghonosodott pasas, pasi.

Eredetileg a latin passus (lépés) kifejezésből örökült át a francia passager (átkelő, utas) szóba, innen ágazott tovább német nyelvterületre, ahonnan osztrák közvetítéssel Magyarországra érkezett. Az is lehetséges persze, hogy a Klubrádió műsorvezetője még ama újságíró-nemzedék tagjaként e sorok írójával együtt igyekszik magát kulturáltan kifejezni. Ha interjút készítünk, akkor a visszafogottabb hangvételt próbáljuk érvényesíteni. Mindenesetre a pasizás után az interjúalany összeszedettebb lett, az utolsó negyedórában mintha magára is talált volna.

Az a benyomásom, hogy mi, élemedett korú újságírók e kulturáltabb magatartásformával őskövületnek számítunk. A nyilvánosság digitális része ugyanis a kocsma szintjére züllött. A köznyelv beszabadult az online térbe, és a digitális kocsmatöltelékek, a trollok ellepték a világhálót. A trágár indulatszavakkal gyakorlatilag élvezhetetlenné tették a nyilvánosság fórumait. Mintegy fél évtizede levontam a tanulságot, lemondtam a digitális hozzászólásokról. Nemcsak nyertem persze, hanem veszítettem is.

Elvégre az álneves hozzászólók között akadtak olyan vitapartnerek, akikkel öröm volt fogalmakról és eszmékről diskurálni. A többség azonban vagy a butaságával, vagy a műveletlenségével, vagy a politikai elfogultságával alkalmatlanná vált a vitára. De ez csak a züllési folyamat egyik következménye. A másik az, ahogy a kocsmai kultúra beszüremkedése hatott a nyilvánosság hivatásos formálóira. Leginkább a kampányoló politikusok „jóvoltából”, akik tudatosan alkalmazták a dehumanizálás (a trágárkodó és állati személyeskedés) elemeit.

A folyamat kezdetét nehéz rekonstruálni. Ha nem is kezdő-, de sűrűsödési pontként képzelem a közösségi oldalak kínálta lehetőségeket az elsők között kihasználó Deutsch Tamás „meliázását”, egy velünk foglalkozó amerikai államtitkár ledorongolását. (A hiteles, bár általam kipontozott szöveg a bejegyzésem utáni összeállításban olvasható). A többit már nemcsak tudjuk, hanem nyögjük is. Idén a hivatalban lévő miniszterelnök március 15-i beszédében hitelesítette a politikai ellenfelek (immár ellenségek) dehumanizálását.

De hogy a saját hivatásrendemet se kíméljem, nemcsak a váradijúliák finomítják a szavakat. Akadnak olyan kattintásvadász publicisták is, akik átveszik a kampányoló politikusok durva hangvételét. Egyikük, Bayer Zsolt öntudatosan meg is fogalmazta, miért él a kétes értékű retorikával. (Az idézet szintén olvasható az összeállításban.) Épp az ő példája hívja föl a figyelmet egy újabb sűrűsödési pontra. A Magyar Nemzet sokáig ellenállt a kísértésnek. Főmunkatársa legérdesebb megnyilvánulásait száműzte annak saját blogjára, illetve fészbukos üzenőfalára. Néhány hónapja mégis beengedte digitális felületére a blog-bejegyzéseket. Nem függetlenül attól, hogy a Magyar Péter-jelenség miatt a kormánypárti sajtó szintet lépett - lefelé.

Érdekes az ellenzéki nyilvánosság helyzete is. A hvg.hu egyik véleményformálója Tóta W. Árpád. A műveltségéből és a szellemességéből telik kulturált megnyilvánulásokra, és ezeket meg is írja a portáljára. A szerkesztőség azonban eddig elzárkózott a túlságosan durva hasonlataitól, amelyek ennek következtében a fészbukos üzenőfalán vonzották az érdeklődőket. Például március 19-én ott nevezte egy szatyor szellentésnek a köztársasági elnököt. (A póriasabb, közismertebb, f betűvel kezdődő szinonimát használta.)

Nem állítom, hogy Sulyok Tamás megérdemli a pozíciójának kijáró tiszteletet, de azért a gázos fogalmazás nálam is kivágta a biztosítékot. A helyzet iróniája, hogy miközben a hvg.hu nem közölte az első megnyilvánulást, a közösségi bejegyzésből országos vita kerekedett. Az értelmezést pedig a szerkesztőség az eredeti írás szerzőjére bízta - a cikk címében épp az inkriminált kifejezéssel. Vagyis a HVG április 12-én úgy döntött, hogy az f-es szótól már nem tagadja meg a nyilvánosságot.

A Népszava is hasonló helyzetben van erőteljes stílusú munkatársával, Batka Zoltánnal. Az egyetlen ellenzéki napilap a csúnya szavakkal vívott harcában még tartja magát a visszafogottsághoz. De ha hivatalosan is választási kampány lesz, vajon lemond-e a kocsmai hangvételről? S ami sajnos ezzel együtt jár: a nagyobb olvasottságról?                     

 

Tíz mondat a nyilvánosság romló hangneméről

 

Ki a f.sz az a Thomas Melia? (Deutsch Tamás Fidesz-politikus, Twitter.com, 2011. július 27.)

Az internetes fikakultúra lehangoló jellemzője, hogy az újságíró és a kommentelő közötti különbségek lassan elmosódnak. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, 2013. július 16.)

Ijesztő, hogy a saját nevüket használók is egyre többet engednek meg maguknak. (Sándor Klára nyelvész, HírKlikk.hu, 2021. május 15.)

Pártos rohamosztagok grasszálnak a Facebookon. (Tömpe István publicista, Újnépszabadság, 2021. december 1.)

A trollok azt hiszik, hogy az ingyenes lap olvasásával megvették a trágárkodás jogát. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, 2022. június 26.)

Szándékosan élek provokatív szóhasználattal, mert így tudom legjobban és leghatározottabban érzékeltetni. (Bayer Zsolt publicista, Facebook.com, 2024. szeptember 10.)

Menczer Tamás hivatalossá tette az otrombaságot. (Magyari Péter újságíró, Válasz Online, 2024. december 4.)

Ha a világ, amelyet felvázolok, durva, annak durva nyelve is kell, hogy legyen. (Kalapos Éva Veronika író, Magyar Narancs, 2024. december 5.)

Ahogyan a politikusok, mi, újságírók is elvadultunk. (Pilhál György újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. március 8.)

Egy szatyor f…ot minek szólítgatni? Még rugdosni is fölösleges, majd elviszi a szél, eloszlik magától. Már most se látszik, csak érződik. (Tóta W. Árpád publicista, Facebook.com, 2025. március 19.)

A magyar közéletből hirtelen szinte állatkert lett, a miniszterelnök poloskák felemlegetésével adta meg az alaphangot. (Presinszky Judit újságíró, Telex.hu, 2025. április 13.)

komment

Médianapló - Orbán: "Kicsiben azt csináljuk, amit Trump nagyban" (Lefülelt mondatok, 25.04.05.-04.13.)

2025. április 13. 14:57 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Gulyás Gergely és Lázár János hazaárulózott, Kósa Lajos elhatárolódott, Gyurcsány Ferenc istenezett, Nagy Bandó András magyarpéterezett, Puzsér Róbert pedig értékezett.    

 

A világ legnagyobb bankrablása. Nem feszítővasat használtak, nem fegyvert. Kétharmadot. (Aranyosi Péter humorista a Matolcsy-féle alapítványokról, YouTube.com, április 5.)

Bibit és Vikit sok minden köti össze. (Márton László Franciaországban élő író Netanjahuról és Orbánról, Népszava, április 6.)

Ha a hatalom békén hagyna, akkor ez azt jelentené, hogy nem fontos, amit csinálok. (Iványi Gábor lelkész, az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke, Klubrádió, április 6.)

Nem hiszek a teremtő Istenben, ezzel szemben tisztelem a teremtett Istent. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, április 6.)

Magyar Péter visszaszerezte a lyukas zászlót és a kokárdát. (Nagy Bandó András humorista, Klubrádió, április 7.)

Az a mosdatlan szipókájú büdösbogár bocskaiban ukrán zászlóra gerjedve recseg a platóról. (Franka Tibor publicista, Demokrata.hu, április 7.)

Magyar Péter megemlítette, hogy ő is kapott egy horgolt poloskát. (Koller Hanna újságíró, Szegeder.hu, április 8.)

Apósa az állam. (Dési János műsorvezető Tiborcz Istvánról, Klubrádió, április 8.)

Attól még nem leszünk árulóvá, ha nevetünk a „másik oldal” poénjain. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, április 8.)

Nem mindenki fasiszta, aki nemzeti. (Huth Gergely újságíró, Magyar Nemzet Online, április 9.)

Egy demokrata magát a szabadságot tekinti értéknek, és nem a vele egyetértők szabadságát. (Puzsér Róbert publicista, Facebook.com, április 9.)

Amerikában a gazdaság hódította meg a politikát, Magyarországon pedig a politika igázta le a gazdaságot. (Ágh Attila politológus, Népszava, április 10.)

Isten szemetet nem teremt. (Balázs Zoltán rendező, Magyar Rádió, április 10.)

Látom, hogy a világnak elmegy az esze. (Tanács István újságíró, Facebook.com, április 11.)

Kicsiben azt csináljuk, amit Donald Trump nagyban. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, április 11.)

Lopni tilos, közből még inkább. (Kósa Lajos Fidesz-politikus, 444.hu, április 11.)

Ő itt Magyar Péter és Kollár Kinga. A hazaárulók. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, április 11.)

Az új párt a régi ellenzék által hagyott romok helyére épített reménypalotát. (Bruck András publicista, Facebook.com, április 12.)

A haza nem lehet ellenzékben, de a hazaárulók igen. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus, Telex.hu, április 12.)

A mostani szóhasználattal külpoloska volnék. (Szele Tamás újságíró, Forgókínpad.blog, április 12.)

A magyar közéletből hirtelen szinte állatkert lett, a miniszterelnök poloskák felemlegetésével adta meg az alaphangot. (Presinszky Judit újságíró, Telex.hu, április 13.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat a hazaárulókról

2025. április 12. 10:11 - Zöldi László

A kormánypártok minket, ellenzékieket nemegyszer majdhogynem hazaárulónak minősítenek csupán azért, mert egyes dolgokról más a véleményünk, mint nekik. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Népszava, 1991. december 24.)

A magyar jobboldal egy része számára mindenki hazaáruló bitang, aki nem az ő politikáját támogatja. (Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, szocialista politikus, Napló, 2008. szeptember 5.)

A külföldön nyilatkozók hazaárulóknak csak azért nem nevezhetők, mert nincs hazájuk. (Bíró Zoltán irodalomtörténész, az MDF volt elnöke, Echo TV, 2011. január 13.)

Hülyének lenni is szabad, meg hazaárulónak lenni is szabad. (Kövér László, az országgyűlés elnöke, Fidesz-politikus, Echo TV, 2018. szeptember 23.)

Filléres vagy inkább centes hazaárulók. (Huth Gergely újságíró a magyar baloldalról, PestiSrácok.hu, 2023. január 11.)

A hazaárulók tyúkszemére lépnek. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2025. február 21.)

Attól senki nem lesz hazaáruló, ha másként látja az országot, mint a hatalmon lévők vagy a hatalomból élők. (Kocsi Ilona, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, muosz.hu, 2025. március 14.)

Hazaárulók ezek mind, kivétel nélkül. És pontosan úgy is kell bánni mindegyikkel. (Bayer Zsolt publicista, Magyar Nemzet Online, 2025. április 9.)

Utolsó hazaárulók, magyargyűlölő véglények, és úgy is kell velük bánni. (Pilhál Tamás újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. április 9.)

Ezt a hazaárulózást azért kéne abbahagyni, mert szint alatt van. (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. április 11.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.04.11.)

2025. április 11. 08:26 - Zöldi László

Ukrajna ezt a háborút nem tudja megnyerni.

/Az Európai Unióról/ Ukrajna fölvétele tönkreteszi Magyarországot.

Európa a háború folytatására készül.

A vámháború hamarosan vámbékébe megy át.

Kicsiben azt csináljuk, amit Donald Trump nagyban.

/A Tisza Pártról/ Örülnek, ha Magyarországon rosszul mennek a dolgok.

/Az inflációról/ A kormány ebben nem gatyázik.

Jártam olyan faluban, ahol a négy boltból csak egyben csökkentették az árakat.

Falun élni jó.

Én egy 1800 lelkes faluból jöttem.

 

(Az interjú 26 percében a miniszterelnök 22-szer köszörülte a torkát.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Gyárfás Tamástól

2025. április 10. 15:42 - Zöldi László

Önmagam fegyőre vagyok. (CR Üzleti Magazin/2008)

Soha semmit nem kaptam ajándékba. (Heti Válasz, 2009. szeptember 17.)

Egy rossz döntést jobb megváltoztatni, mint csökönyösen kiállni mellette. (168 Óra, 2009. október 1.)

Ha az eddigi nézeteltérésünk az ára annak, hogy Hosszú Katinka ilyen csodálatosan szerepeljen, akkor nem bánom, legyen. (Magyar Nemzet Online, 2016. augusztus 7.)

Akkor segítem a sportágat, ha félreállok. (hvg.hu, 2016. december 14.)

Az úszó ússzon, a vezető vezessen. Katinka ezen a vonalon átnyúlt. (24.hu, 2016. december 14.)

Két gyerekünk, három unokánk és egy életünk van. (Átlátszó.hu, 2019. május 13.)

A Fenyő-ügy árnyéka mindig kísértett. (Átlátszó.hu, 2019. május 13.)

Eleve nincsenek gyilkos hajlamaim. (ATV, 2025. április 9.)

Ez ügyben nincs miért szégyenkeznem. (Index.hu, 2025. április 10.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Istenről és a teremtésről

2025. április 10. 08:19 - Zöldi László

Előrébb való az, aki teremt, és utána jön, akit teremtenek. Az emberek teremtik Istent, és nem fordítva. (Eörsi István író, 168 Óra, 1994. június l4.)

Isten az emberért teremtette a világot, ami igazán hízelgő ránk nézve. (Sebeők János író, Magyar Hírlap, 1994. július 14.)

Én vagyok az Isten. Miután saját képére és hasonlatosságára teremtette az embert, bennem is van egy szikrányi belőle. (Tompa László színész, Észak-Magyarország, 1995. február 18.)

Megteremtettük magunknak Istent, s úgy hiszünk benne, mintha ő teremtett volna bennünket. (Nagy Bandó András humorista, Somogyi Hírlap, 2004. január. 15.)

Olyan világot teremtünk, amelyben az Úristen nem idegen. (Makovecz Imre építész, Magyar Rádió, 2011. február 27.)

Isten nem teremt selejtet. (Böjte Csaba ferences szerzetes, Délmagyarország, 2013. február 11.)

Isten nem alkot, hanem teremt. (Végh Alpár Sándor publicista, Magyar Nemzet, 2013. május 18.)

Hiszek abban, hogy a teremtő Isten most is a hónom alá nyúl. (Bese Gergő egyházi szolgálattól eltiltott katolikus pap, Reels-videó, 2024. szeptember 7.)

Úgy teszünk, mintha mi találtuk volna ki Istent, nem pedig ő bennünket. (Bagi Iván humorista, Mandiner.hu, 2025. március 30.)

Nem hiszek a teremtő Istenben, ezzel szemben tisztelem a teremtett Istent. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2025. április 6.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a Magyar Nemzeti Bankról

2025. április 09. 13:45 - Zöldi László

Ez a legkevésbé kockázatos döntés. (Orbán Viktor miniszterelnök Matolcsy György kinevezéséről, Magyar Rádió, 2013. március 1.)

A Magyar Nemzeti Bank most már emlékeztet egy műkincs- és ingatlanügynökségre. (Burány Sándor szocialista politikus, ATV, 2015. november 5.)

Politikai haszna a mi oldalunkon nincs, kára meg van. (Gulyás Gergely Fidesz-politikus az MNB alapítványairól, ATV, 2016. április 27.)

/”Önök ezt megpróbálták eltitkolni.”/ De sikerült? (Kovács Zoltán kormány-szóvivő a Magyar Nemzeti Bank költekezéseiről, ATV, 2016. április 28.)

Ezt az egész dolgot az országgyűlés beszentelte. (Nyikos László közgazdász, az MNB felügyelő-bizottságának tagja a jegybank alapítványairól, ATV, 2016. április 29.)

A célok jók, fontosak, és azt kívánom, folytassák a munkát a jegybankban. (Orbán Viktor miniszterelnök, atv.hu, 2016. május 9.)

Matolcsy saját kis gebinjét úgy hívják, hogy Magyar Nemzeti Bank. (Csepeli György szociálpszichológus, ATV, 2016. május 29.)

Az MNB vezetése bűnszövetkezetként működik. (Bokros Lajos közgazdász, volt pénzügyminiszter, ATV, 2017. szeptember 26.)

Tudjuk, hogy szabálytalanok vagyunk. (Matolcsy György közgazdász, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Magyar Nemzet Online, 2021. szeptember 6.)

A Fidesz politikusai ma úgy csinálnak, mintha meglepődnének, mi történt az MNB alapítványainál, 9 éve viszont ők próbáltak meg mindent megtenni azért, hogy átláthatatlan maradjon a közpénz jellegét el nem vesztő vagyon felhasználása. (Bánáti Anna újságíró, Telex.hu, 2025. április 7.)

komment
süti beállítások módosítása