Médianapló

Médianapló - Tíz mondat Semjén Zsoltról

2025. szeptember 27. 14:20 - Zöldi László

Aligha van nála nyomorultabb helyzetben ma magyar politikus. (Parászka Boróka újságíró, Facebook.com, 2025. szeptember 22.)

Hetek óta mutogat rá az internet népe. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2025. szeptember 24.)

Egy ócska, hatásvadász, másokra mutogató magyarázkodással Semjén Zsolt végleg magára húzta a netes fórumokon terjedő pletykát. (Pottyondy Edina publicista, Facebook.com, 2025. szeptember 24.)

Azzal, hogy Semjén reagált egy ilyen vádra, beemelte azt a mainstream sajtó területére. (Dezső András újságíró, Telex.hu, 2025. szeptember 24.)

A kommunikációs esetlensége miatt volt emberileg meggyőző Semjén Zsolt kifakadása. (Schiffer András volt LMP-politikus, Reels-videók, 2025. szeptember 25.)

Látom, hogy milyen mélyen megütötte. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, 2025. szeptember 25.)

Most veled történi, Öreg, amit eddig ti csináltatok. (Bita Dániel újságíró, 24.hu, 2025. szeptember 25.)

A Parlamentben önként magára rántotta a bilit. (Stumpf András újságíró, Válaszonline.hu, 2025. szeptember 26.)

Egyetlen, mégoly rossz minőségűnek tartott ember ellen sem lehet hajtóvadászatot indítani. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, 2026. szeptember 27.)

A suttogó propaganda már legalább egy hete megágyazott Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és a kormány lejáratásának. (Ambrus-Jobbágyi Zsófia újságíró, Magyar Nemzet Online, 2025. szeptember 28.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.09.26.)

2025. szeptember 26. 09:06 - Zöldi László

 Ha leválasztják Magyarországot az orosz olajról, akkor a magyar gazdaság azonnal 4 százalékkal csökken.

Brüsszelnek vannak követelményei Magyarországgal szemben, amelyeket én nem teljesítek.

Az adórendszer legyen egyszerű, az adó pedig kicsi.

Az ellenzék mindig sokallta a sportra és a kultúrára fordított pénzeket.

Magyar Péter zsarolható.

A politikai küzdelem egy adott ország irányításának jogáról.

A politikában sok a hazugság.

A pedofília civilizációnkban a legsúlyosabb bűncselekmény.

Ez esetben a kormány minden tagja ártatlan.

Súlyos jogkövetkezmények lesznek.

 

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 6-szor köszörülte a torkát./

komment

Médianapló - Tíz mondat Semjén Zsoltról

2025. szeptember 25. 21:36 - Zöldi László

 A katolikus püspöki kar üdvöskéje. (Hack Péter SZDSZ-politikus, Hetek, 2001. április 21.)

Pótorbán. (Veress Jenő újságíró, Népszava, 2012. augusztus 18.)

Az istentudományok doktora. (Gulyás András publicista, Galamus.hu, 2012. december 13.)

A hit nála nem manír. (Bayer Zsolt publicista, Hír24.hu, 2015. április 21.)

Keresztet utoljára a vadászpuskája távcsövén látott. (Tömpe István publicista, ATV, 2015. május 6.)

Ő szemmel is tud nyalni. (Somogyi Richárd kommentelő, Facebook.com, 2019. május 13.)

Nem a történelemben erős, hanem a szarvasbőgésben. (Gábor György vallástörténész, Klubrádió, 2023. február 21.)

Képes balra fordított nyakkal órák hosszat ülni az országgyűlésben. (Szűcs R. Gábor publicista, Újnépszabadság.com, 2023. május 29.)

Hetek óta mutogat rá az internet népe. (Tóta W. Árpád publicista, hvg.hu, 2025. szeptember 24.)

Látom, hogy milyen mélyen megütötte. (Lázár János Fidesz-politikus, Facebook.com, 2025. szeptember 25.)

 

komment

Médianapló - Korlátlan-e a Fidesz médiafölénye?

2025. szeptember 24. 17:55 - Zöldi László

 A Klubrádió leghallgatottabb műsorában megszólalt Palotás János. A hajdani MDF-politikus manapság írásban hasznosítja jogászi és vállalkozói tapasztalatait. Javaslatai sok újságoldalt töltenek meg az egyetlen ellenzéki napilapban. Ráadásul föl-fölhívja Bolgár György is. Miközben pedig a botcsinálta publicista élő szóban is kifejtette álláspontját az Orbán-rendszer megdönthetőségéről, használt egy kifejezést, amely továbbgondolásra serkent.

A Fidesz nyilvánosságban élvezett fölényét ecsetelte, és azt találta mondani, hogy Orbánék meghódították a hazai média 90 százalékát. A számot ismerem. A Klubrádió legnépszerűbb műsorvezetője is szokta hangoztatni, legutóbb például a múlt héten, futólag említette. Közismert toposz ez a 90 százalék az ellenzéki térfélen, a véleményformálók egymásnak adják. Alighanem meglepném az olvasót, ha felsorolnám őket, olyan sokan vannak. Holott a bűvös szám mögött nincs semmi.

Illetve ami van, azt egy kitűnő publicista négyszemközt így fogalmazta meg: szellemi száműzetésben, elszigetelten, pénz híján nincs elég energiájuk arra, hogy egyébként logikus okfejtésüket adatokkal támasszák alá. A fideszes médiafölény esetében pedig jól jön az a fránya 90 százalékos „publicisztikai fordulat”. Hitelesség kölcsönözhető vele a gondolatmenetüknek. Ilyen felmérés azonban nincs. A szerkesztőségalapítás bejelentéséhez szükséges állami adat miatt úgy két évtizede 8500 magyarországi sajtótermékről értesültünk. Azóta a digitális sajtó maga alá gyűrte a papír alapút.

Több száz újság szűnt meg, de legalább ennyi portál létre is jött. Nem merném számmal jellemezni, hogy manapság hány szerkesztőség müködik a médiapiacon. Már csak azért sem, mert a világhálóval foglalkozók szerint a magyar nyelvterületen 35 ezer blog jelenik meg. Igaz, nem mindegyik működtetőjét nevezném bloggernek, vagyis digitális naplóvezetőnek. Egyszerűbben szólva véleményformálónak. Az egyszemélyes szerkesztőségek száma jóval kevesebb, alig néhány száz blogger befolyásolja a közvéleményt.

Közülük se mindegyik tett eleget a bejelentési kötelezettségének. S mert a politikával foglalkozó bloggerek közt több az ellenzéki, mint a kormánypárti, a médiafölény megvitatásánál az ő befolyásukat, hatékonyságukat is figyelembe kéne venni. Igen ám, de akárhány százalékosnak tekintenénk a Fidesz kétségtelen médiafölényét, ehhez mindig hozzá kell gondolni a hatalmat gyakorlók tevékenységét fürkésző és értékelő bloggerek munkásságát is. Mindazonáltal a nyilvánosság arányairól ismerünk néhány felmérést.

Kettő a tízes évek második feléből való, Az egyikben a hirdetési bevételeket elemezték szakemberek. Arra jutottak, hogy a kormány és kapcsolt részei az eltorzított médiapiac 78 százalékot uralják. Ebből lett a publicisztikai kerekítésben 80 százalék. A másik egy kormány közeli intézet felmérése volt. A hagyományos (papír alapú) sajtóban, a rádiók és a televíziók mezőnyében kisebb-nagyobb kormánypárti fölényt mutatott ki. A digitális sajtóban viszont az ellenzék fölényét állapította meg.

Az a benyomásom, hogy okkal. A digitalizációtól akkor még írtózó miniszterelnök nyomán ugyanis a hatalmon lévők elhanyagolták a világhálót. Ám a 2019-es önkormányzati választás ellenzéki sikerei a városlakók körében a Magafon-hálózat létrehozására indították őket. S ami ezzel együtt jár, az úgynevezett Megafon-huszárok bejegyzéseinek szponzorálására. Vállalkozásuk néhány százalékkal növelte ugyan a digitális sajtón belüli arányukat, annyira azonban nem bizonyult sikeresnek, hogy a hátrányuk megszűnt volna, Erre jött a kormányfő szemléleti fordulata. A Digitális Polgári Körökről és a Harcosok Klubja-mozgalomról mondta: „Vannak erősödő digitális képességeink, októberre itt is fölényben leszünk - most még nem vagyunk.” (Facebook.com, 2025. szeptember 7.)

Vajon az egyszer már elhasznált „90 százalékos publicisztikai fordulat” honnan bukkant föl ismét? A Népszava szeptember 20-i számában megjelent egy áttekintés. Tanulságos a hivatkozási alapja. A névtelen szerző utalt a 24.hu-ra, majd a Telex-re is, és ha a két portálra kerestünk, akkor forrás gyanánt egy amerikai cég, a Pew Research jött ki. Nem vonom kétségbe a közvélemény-kutatók tánk vonatkozó megállapításait a nyilvánosságról, az egyik szám azonban ismerős. A Népszava megfogalmazásában „A magyarok 92 százaléka legalább részben fontosnak tartja, hogy a sajtó állami cenzúra nélkül dolgozhasson.”

Ez természetesen nem azonos azzal, hogy a Fidesz befolyása 90 százaléknyi a nyilvánosságban, mindazonáltal valamiféle erőtlen következtetés mégis adódik belőle. Kétségtelen, hogy az állami gondolatok hordozói a kormányzat befolyási övezetében található médiumok. Ebből viszont korántsem következik, hogy az ellenzéki véleményformálók mindössze 10 százalékban formálnák a hazai közvéleményt. Néhány példa a hatékonyságuk nehezen kimutatható, ám érzékelhető jellegére.

Bruck András az egyik legjobb publicista. Évek óta kizárólag a fészbukos üzenőfalán szólal meg. Egyszemélyes szerkesztőségét nem tartják nyilván sajtótermékként. Szivós munkával elérte, hogy 17 ezer követője legyen. Tóta W. Árpád méltó társa a véleményformálásban. Megalapította a Kispolgár című gyerekportált és belső munkatársa a hvg.hu-nak. Mindkét szerkesztőséget számon tartják államilag, és ellenzékinek könyvelik el. Harmadik vállalkozása azonban, a fészbukos üzenőfala hivatalosan nem tekintendő sajtóterméknek, ennek ellenére 39 ezer követője van.

A hatás szempontjból más dimenzióban leledzik Pottyondy Edina. A fullánkos nyelvű humorista fészbukos üzenőfalát 211 ezren követik, noha állami szempontból nem sajtótermék. Videós szövegeit a YouTube közvetíti, amely államilag elismert csatornának minősül. A gyűlöletkeltés elleni tüntetésen elmondott szavait eddig 153 ezren hallgatták meg. Legújabb, egy napja föltett publicisztikáját pedig 248 ezren. Sorjázhatnám tovább a példákat, de talán már az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy ha a felmérések bármilyen arányt állapítanának is meg, az ellenzéki véleményformálók befolyása hatásosabb az ellenzéki szerkesztőségek médiapiacon kialakult arányánál.

Tételezzük fel, hogy okfejtésemből egy szó sem igaz! Akkor pedig emlékezzünk a rendszerváltásra! 1989-ben az MSZMP legalább 90 százalékban uralta a hazai nyilvánosságot. A ’90-es választáson, a médiafölény birtokában mégis vesztett. Vajon miért? 

 

Tíz mondat a médiafölényről

 

A médián belüli arányok számunkra nem voltak kedvezőek. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2002. március 20.)

Túlzó a baloldali jelenlét a médiában. (Kövér László Fidesz-politikus, Napkelte TV, 2006. július 8.)

Szalai Panni az egész médiarendszert felrobbantotta. Néhányadmagával egy másikat csinált. (Kerényi Imre rendező, City TV, 2013. május 21.)

Öt évvel ezelőtt a magyar média meghatározó része még német tulajdonban volt. Ez a helyzet megváltozott. (Orbán Viktor miniszterelnök, 888.hu, 2016. december 15.)

A hazai médiaviszonyok mostanra persze jobbak lettek, de ha figyelembe vesszük a médiafogyasztási szokásokat, fenntartom, hogy továbbra is baloldali túlsúly tapasztalható. (Szájer József Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 2018. augusztus 18.)

Igényes, jó tollú újságírókat a másik oldalon látok. (Dr. Varga István ügyvéd, a KESMA-kuratórium elnöke, Behir.hu, 2019. február 4.)

Nincs se jobb-, se baloldali túlsúly. Talán enyhén baloldali fölény, de csak azért, mert onnan sokkal több alkotó érkezik. (Kálomista Gábor filmproducer, 168 Óra, 2022. január 13.)

A média fele Magyarországon jobboldali, konzervatív, hazafias, kereszténydemokrata, és a másik fele nemzetközi liberális. (Szijjártó Péter külügyminiszter, Facebook.com, 2023. november 10.)

Uralmuk alá vették a nyilvánosság 90 százalékát. (Németh Péter újságíró a hatalmon lévőkről, Népszava, 2024. október 5.)

Nem járja, hogy a közösségi oldalakon a baloldali túlsúly érvényesüljön. (Pindroch Tamás, az Alapjogokért Központ vezető elemzője, Demokrata.hu, 2025. május 24.)

komment

Médianapló - Kunhalmi: "Orbánék kemény dió" (Lefülelt mondatok, 25.09.15.-21.)

2025. szeptember 21. 14:22 - Zöldi László

A legutóbbi napokban Orbán Viktor tévedett, Vona Gábor orbánozott, Lendvai Ildikó helyettesített, Dobrev Klára méltatlankodott, Magyar Péter sajtózott, Majtényi László lelkizett, Bödőcs Tibor pedig mávozott.

 

Hatalomban is elő tudja adni, hogy ő ellenzékben van. (Kele János publicista Orbán Viktorról, ATV, szeptember 15.)

Vissza-visszatérő poloskázásai során politikai ellenfeleit dehumanizálja. (Gábor György filozófus Orbán Viktorról, Facebook.com, szeptember 15.)

Pont a Fico, a Trump és a Kirk elleni merényletek fényében tűnik esztelenségnek tovább poloskázni, amikor az elsőt is oly nehezen magyarázták ki. (Papp Sándor Zsigmond publicista, Népszava, szeptember 16.)

Orbánék kemény dió. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Index.hu, szeptember 16.)

A Direkt36 nem a munkámról, nem a döntéseimről ír cikket, hanem a magánéletem legmélyebb részével a méltóságomat próbálják célba venni. (Dobrev Klára DK-politikus, Facebook.com, szeptember 16.)

A magát komolyan vevő sajtónak nem feladata mások magánéletében vájkálni. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, szeptember 16.)

Magyar Péter politikai pályafutása bűnben fogant. (Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég Alapítvány tudományos igazgatója, Magyar Rádió, szeptember 17.)

Van szufla Szeged városában. Szekszárd városában. (Orbán Viktor miniszterelnök, Facebook.com, szeptember 17.)

A politikai elit génhibás: hiányzik belőlük a szégyenérzet. (Tömpe István publicista, Népszava, szeptember 18.)

Minden mikrofonba belebeszélt. (Vona Gábor 2. Reformkor-politikus Orbán Viktorról, YouTube.com, szeptember 18.)

A legtöbbet beszélő közszereplő. (Szentpéteri Nagy Richárd alkotmányjogász Orbán Viktorról, ATV, szeptember 19.)

A miniszterelnök többé nem éri be az ellenzéke iránti ingerültséggel, az övéit is gyanakvással figyeli. (Puzsér Róbert publicista, Hang.hu, szeptember 19.)

/Legyőzhető-e Orbán?/ Azzal a feltétellel igen, ha a választást és a kampányt megelőzően vereséget szenved a lelkekben. (Majtényi László alkotmányjogász, Élet és Irodalom, szeptember 19.)

A MÁV-nál megoldották, hogy személyessé tegyék az utazást. Van rá idő. (Bödőcs Tibor humorista, YouTube.com, szeptember 19.)

A posztkommunisták és libernyákok összeborulására alapozott hatalmi bázis nem tűnt el Gyurcsánnyal, csak új vezért és új szimbólumot keres. (Gajdics Ottó újságíró, Magyar Nemzet Online, szeptember 20.)

A társadalmi szolidaritás helyett a sport biztosítja a nemzeti összetartás illúzióját. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Népszava, szeptember 20.)

Bezzeg nálunk világít a demokrácia, mint a félhold. (Vogronics András publicista, Kolozsváros.com, szeptember 20.)

Függetlenek vagyunk, azok is szeretnénk maradni. (Neumann Gábor műsorvezető, Klubrádió, szeptember 20.)

Anyu azt mondta, hogy anyukája minden este kimosta és kivasalta a zoknijukat, nehogy azt mondják a gyerekeire, hogy mocskos zsidók. (Rapai Ágnes költő, Facebook.com, szeptember 20.)

Minden negyedik várandóság vetélés. (Sevcsik M. Anna, az Élet Érzés Egyesület alapítója, Klubrádió, szeptember 21.)

Itt, a Duna mentén annyira összekeveredtek a népek, hogy aki kizárólagosságot mond, az tévúton jár. (Jezsó Ákos író, Magyar Rádió, szeptember 21.)

 

komment

Médianapló - Tíz mondat az ágyúról

2025. szeptember 20. 18:51 - Zöldi László

 Mindenki magát akarja eladni, és apró kis szilánkokra is ágyúval lő. (Nagy Tamás agrárpolitikus a választási kampányról, Pesti Hírlap, 1994. február 10.)

A Magyarok Világszövetsége folyamatos ágyútűzben próbálja tenni a dolgát, miközben a sajtó rágalomhálói befonják a 15 milliós magyarság legnagyobb szervezetét. (Csoóri Sándor költő, Vas Népe, 1995. november 16.)

Nem érzem úgy, hogy a korom miatt ágyúval kellene kilőni. Nem látom az átütő tehetségű, nyelveket beszélő fiatal kollégákat, akik jobbak. (Baló György műsorvezető, Heti Válasz, 2007. április 12.)

Itt állunk egy újabb elbukott szabadságharc után - még ha rézágyú helyett szóvirágokkal vívtuk is. (R. Tóth Gábor újságíró, Délmagyarország, 2012. március 14.)

Mindegyik étel, amelyet eddig főztem, gulyáságyúval is elkészíthető. (Németh Szilád Fidesz-politikus, honvédelmi államtitkár, a kötcsei piknikek szakácsa, Magyar Hírlap Online, 2018. június 18.)

Az olyan frontvonalat szereti, ahol ágyúval lehet lőni minden verébre. (Bolgár György újságíró Orbán Viktorról, Népszava, 2021. november 13.)

Minden jel szerint egy elszabadult hajóágyúnak és egy különösen aktív futóbolondnak a szerelemgyereke. (Apáti Bence publicista Márki Zay Péterről, Origo.hu, 2022. május 22.)

Az irodalom nem hajóágyú. (Erdős Virág költő, Népszava, 2022. február 4.)

Ez a békegalamb olajág helyett gépágyút visz a csőrében. (Szele Tamás újságíró Orbán Viktorról, Forgókínpad.blog, 2024. július 17.)

Ha a politikusok fegyvert hordanak azért, mert fenyegetik őket, akkor nekem például ágyúval kéne járnom. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2025. szeptember 19.)

 

 

komment

Médianapló - Tíz mondat Orbán Viktortól (Magyar Rádió, 25.09.19.)

2025. szeptember 19. 08:32 - Zöldi László

 A svéd miniszterelnök régóta köszörüli a nyelvét Magyarországon.

 A migráció felveti a politikusok felelősségét.

A migráció ügyében magunkon kívül nem bízok senkiben.

Mi azért jöttünk ki az Európai Néppártból, mert a migráció ügyében nem tudtunk megegyezni.

Én nem egyedekben gondolkodom, hanem családokat látok.

A nyugdíjak értéke nemcsak hogy megmaradt, hanem emelkedett.

A cigányságnál megindult a kozéposztályosodás folyamata.

A mi gazdaságpolitikánk egyik alapja, hogy a kenyér szélére is jusson vaj.

A demokratikus politikában az ember ki van téve a közvélemény nyomásának.

Ha a politikusok fegyvert hordanak azért, mert fenyegetik őket, akkor nekem például ágyúval kéne járnom.

 

/Az interjú 26 percében a miniszterelnök 14-szer köszörülte a torkát./

 

komment

Médianapló - Orbán tudta-e, hogy hol van?

2025. szeptember 18. 13:31 - Zöldi László

Országunk első embere előszeretettel használja a tájnyelvi fordulatokat. Ilyen a szufla is, amely a szusz vagy a lélegzet rokon értelmű szava. Vagy azt jelenti, hogy valaki lélegzethez jut, vagy pedig azt, hogy elég szusz van benne a cselekvéshez. Orbán Viktor a másodikat szorgalmazza, a szuflával települést, közösséget, személyt szokott dicsérni. Ezt tette Szekszárdon is, ahol viszontagságos sorsú, régóta húzódó beruházást, egy 7,5 milliárdos sportuszodát avatott.

Körülötte három olimpiai bajnok tűnt fel, két úszó és egy vízilabdázó, és persze jelen voltak a harmincezres város vezetői is. A miniszterelnöki fészbukos üzenőfal tanúsága szerint Orbán tizenkét perces beszédet mondott. Felkészültségéből és kedélyéből arra is telt, hogy nyilvánosan megszólítsa a városi előkelőségeket, akik szemlátomást jó néven vették a dicséretet. A kormányfő szóba hozta, hogy ő meg Lázár miniszter egyaránt vidéki gyerekek, akik szerint az ország nemcsak Budapestből áll. Majd így folytatta: „Van szufla Szeged városában.”

A mögötte lévő arcok elkomorultak, aztán ketten is súgtak neki: „Szekszárd.” A zavar alig egy-két másodpercig tartott. Orbán rutinosan vágta ki magát a kelepcéből. Így pontosított: „Szekszárd városában.” A szuflát már nem fűzte hozzá. Hadházy Ákos szekszárdi illetőségű állatorvos, aki a helybéli Fideszben kezdett politizálni, majd megcsömörlött a pártjától, immár független országgyűlési képviselőként ezt írta a miniszterelnöki elszólásról: „Orbán Szekszárdon egy átadón mondott beszédet, és kiderült, azt hiszi, Szegeden van.”

Egy ellenzéki képviselő érdekes hírét költötte tehát a végrehajtó hatalom fejének. Álláspontját túlzásnak tartom: Orbán ugyanis tudta, hogy hol van. A szövegösszefüggésből kirajzolódik, hogy a baki előtt és után Szekszárdot és a szekszárdiakat emlegette. Utolérte viszont a kampányoló politikusok végzete: a fáradtság. Ha teljes erőből kampányolnak, akkor azt mondjuk róluk, hogy fölszántják az országot. Ez azt jelenti, hogy naponta több településen is a maguk oldalára próbálják állítani a helybélieket. De hiába készíti fel őket a stábjuk, a nap második felében hajlamosak arra, hogy tévedjenek. Ilyenkor jön az a fránya gikszer, és megrökönyödik a közönség.

Orbán Viktor nem mindig szántotta föl az országot. Már első miniszterelnöksége idején is eljutott odáig, hogy világpolitikai tényezőnek vélte magát. Ki is fejtette: „Úgy élem meg a mindennapjaimat, hogy egy kicsit kívül vagyok a pártpolitika világán.” Azt is elmondta, hogy „Az egész választási kampányhoz semmi kedvet nem érzek.” (Mindkét mondat a Magyar Rádió, 2001. május 16-i adásában hangzott el.) Majd amikor kedvezőtlen jelentéseket kapott a kormánypárt helyzetéről, az országgyűlési választás első és második fordulója között csakugyan fölszántotta az országot. Már amennyire ezt két hét alatt meg lehet tenni. Nem sok hiányzott a győzelemhez, a következő nyolc évet mégis ellenzékben töltötte.

A bejegyzésem utáni összeállításból kibontakozik, hogy az ellenzéki évek alatt sem lelkesedett a kampányért, amelyet porondmutatványnak minősített. S mert a 2006-os választáson is vereséget szenvedett, országszántó kudarca azt sugallja, hogy a legjobban felkészült és felkészített politikus kampánya sem biztosíték a választási sikerre. Van tehát egy olyan miniszterelnökünk, aki nem szeret kampányolni, mégis műveli a fáradságos műfajt. Olykor hibázik is, azt a látszatot keltve, hogy azt sem tudja, hol van.

Egyébként a szekszárdi újság online változata ezt a címet adta a tudósításának: „Szekszárd városában van szufla”. Ilyen mondat azonban Orbán Viktor beszédében nem hangzott el, következésképpen az idézőjel fölösleges. Erre bizonyíték az avatási szöveg, amelyet a miniszterelnök fészbukos üzenőfala vágatlanul közölt. A kommunikációs stáb vagy azért hagyta benne a bakit, mert nem vette észre. Vagy pedig azért maradt benne a szegedi szufla, hogy országunk első emberéről végre kiderüljön: ő is ember, ő sem tévedhetetlen. A második változat jobban tetszik.        

 

Tíz Orbán-mondat a kampányról

 

Jól eldolgozgatok itt, a kormányban miniszterelnökként az ország számára fontos ügyekben. Ezek sokkal izgalmasabbak, mint bármiféle választási kampány. (Magyar Rádió, 2001. május 16.) 

A mai naptól kezdve én is részese leszek a választások előtti kampányhadjáratnak, ha úgy tetszik, magam is kampányolok. (Magyar Rádió, 2002. március 20.)

A kampány fő vesztese a valóság. Az emberek elfordulnak a valóságtól, porondmutatványokra figyelnek. (Heti Válasz, 2005. február 17.)

A Fidesz kampányát én vezetem, a Fideszt én vezetem, és én fogom vezetni a választások után is. (Magyar Nemzet, 2006. április 15.)

A magyar választási kampányban mi a választást javarészt a kontrollálhatatlan interneten és a Facebookon nyertük meg. (Magyar Nemzet, 2011. január 22.)

Minden kampányba be szoktam szállni, és sosem tudom a végeredményt. (Magyar Rádió, 2015. április 10.)

Jó dolgokról kell beszélni a kampányban. (Magyar Rádió, 2018. március 2.)

Kampányban a rutin méreg. (YouTube.com, 2024. június 1.)

Én nem vitatkoznék a Tisza Párttal, azt majd a kampányban. Most nekünk kormányozni kell. (Magyar Rádió, 2025. május 2.)

A kampányban van egy olyan szakasz, amikor minden hiba kijavíthatatlan. (YouTube.com, 2025. szeptember 10.)

komment

Médianapló - Tíz mondat a magánéletről

2025. szeptember 17. 18:36 - Zöldi László

Magyarországon nem illik a közszereplők magánéletében kutakodni. (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2000. október 25.)

A magánélet titkos, a közélet nyilvános. (Szilágyi Ákos költő, Népszabadság, 2005. március 26.)

A politikusok magánélete a modern politizálásban már nem magánügy: nem szabad titkolni. (Rogán Antal Fidesz-politikus, Magyar Narancs, 2007. február 15.)

Minden tekintetben magánszemély vagyok, megillet a magánélethez való jog. Ennek tiszteletben tartását mindenkitől elvárom. (Szájer József volt Fidesz-politikus, Súlyegyen.hu, 2021. március 24.)

Ha igaz, hogy a magánélet nem része a közéletnek, akkor általános szabály, és mindenkire vonatkozik. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2022. január 24.)

Nem véletlen, hogy e magánéleti gyengeséget a nemzeti tábor igen hamar megbocsátotta. (Huth Gergely újságíró Szájer József brüsszeli életéről, Magyar Nemzet Online, 2024. december 4.)

Nem maga jelentette be a bukását, aminek egyszerre áldozata a pozíciója és a magánélete. (Fükő Ádám újságíró Gyurcsány Ferencről, magyarnarancs.hu, 2025. május 8.)

Én nem vagyok egy DK-rajongó, de sürgősen tessék leszállni Dobrev magánéletéről! (Kardos András publicista, Facebook.com, 2025. szeptember 16.)

A magát komolyan vevő sajtónak nem feladata mások magánéletében vájkálni. (Magyar Péter tiszapárti politikus, Facebook.com, 2025.  szeptember 16.)

A politikusnak nincs magánélete. Azért nincs, mert ő minket képvisel, s ezt a képviseletet a magánéletében nem dobhatja félre. (Rapai Ágnes költő, Facebook.com, 2025. szeptember 17.)

komment

Médianapló - Egy politikai vitaműsor tanulságai

2025. szeptember 16. 12:54 - Zöldi László

 A Csatt tegnap esti adásában azt javasolta Egri Viktor műsorvezető, hogy a vendégek állítsanak föl fontossági sorrendet. Vajon melyek azok a kérdések, amelyek érdemben befolyásolják a jövő évi választást? A meghívott újságírók négy ilyen kérdést találtak, a negyedik volt Orbán Viktor sátoraljaújhelyi poloskázása. Országunk első embere ugyebár szombaton a Harcosok Klubja edzőtáborába utazott, és partvissal látványosan lesöpörte a szobájában lakozó rovarokat.

Egy korábbi interjúban az efféle videós gegeket vélte kérész életű témának. Nos, a vitaműsort hétfőn este sugározta az ATV. Vagyis a miniszterelnök besorolt a háromnapos szenzációt hajhászok közé, holott ama bizonyos interjúban épp a digitális korszakot elsilányító poénok (csattanók) ellen foglalt állást. Számítása egyébként bevált. A Csatt meghívottjai a negyedik témáról épp annyit beszélgettek, mint az elé sorolt háromról együttvéve.

Az adás mégis kulturáltnak hatott, noha mindkét politikai oldal két-két véleményformálót kölcsönzött hozzá. A négy politikai szakíró közül hárman barátságos húrokat pengettek. A konzervatív és a baloldali-liberális értékrendű újságírók sosem lesznek persze puszipajtások, hisz’ az alapkérdésekben megingathatatlanok. De értették a másik fél okfejtését, és hajlamosak voltak elismerni a saját politikai táborúk sebezhetőségét. Kiderült, hogy az országgyűlési választás kimenetelét egyaránt bizonytalannak tartják, a versenyt szorosnak, nagyjából egyenlő felek küzdelmének.

A mandineres Kacsoh Dániel és a pestisrácos Huth Gergely hangvétele érzékelhetően eltért Orbán Viktor és a többi kormánypárti politikus hurráoptimista magatartásától. Miközben „természetesen” nem reagáltak a velük szemközt üldögélő Veres Gábor többször is megfogalmazott kérdésére, miszerint hazudott-e Orbán Viktor. Az újságíróból lett szocialista politikus aligha érzékelte a helyzetet. Egy kormánypárti újságíró eljuthat odáig, hogy a nyilvánosság valamelyik fórumán elismeri a rendszer hibáit, a rendszer névadóját azonban nem hazudtolhatja meg látványosan.

Veres Gábor nemcsak azért lógott ki a sorból, mert politikai szakíró helyett politikai aktivistának képzelte magát. Azért is, mert a poloskázáshoz történelmi párhuzamot a múlt század harmincas éveiben talált. A Völkischer Beobachter vezércikke poloskákhoz hasonlította a berlini, tágabb értelemben a németországi zsidóságot, és Hitlert a zsidókérdés gyökeres megoldására buzdította. Az MSZP volt szóvivője éppenséggel közelebb is találhatott volna párhuzamot, például a múlt század negyvenes éveiben, ráadásul magyar politikusnál, a nyilas Szálasi Ferencnél. De a kisebbik baj, hogy elkalandozott. A nagyobbik, hogy aminek utánanézett, azt rosszul adta elő.

Völkischer helyett „Völkischner”-t mondott, aminek semmi értelme. Erre ő is rájöhetett, a forrást ugyanis nem nevezte meg a maga teljességében, a Beobachtert már nem fűzte hozzá. Szinte röstellem kifejteni, hogy a das Volk népet jelent, a völkisch pedig népit. A beobachten ige jelentése megfigyelni, észrevenni valamit, a der Beobachter pedig megfigyelőt jelent. A Völkischer Beobachter tehát Népi Figyelő, és a Hitler vezette állampárt napilapja volt. Ezt egy politikai szakírónak illik tudnia, mint ahogy Veres Gábor oldalán Kele János épp úgy megtanulta, mint velük szemben a két kormánypárti újságíró is.

A kínos mozzanatból nem vonnék le mélyen szántó következtetést a politikával foglalkozó baloldali-liberális újságírók szakmai felkészültségéről. Elvégre Kele János imponálóan szerepelt, a négy véleményformáló közül ő látszott és hallatszott a legfüggetlenebbnek. Veres Gábor viszont csak magának köszönheti a bajt. Senki sem kényszerítette arra, hogy olyan nyelvterületen keresse a poloskázás forrását, amelynek történelmében, kultúrájában és politikájában tájékozatlan.             

 

Tíz mondat az újságírókról

 

Újságíró az, aki megmagyarázza másoknak, amit maga sem ért. (Bodor Pál publicista, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Magyar Nemzet, 1990. február 13.)

Most is az a jó újságíró, aki csak a szépről ír. (Fincza Zsuzsa újságíró, Zalai Hírlap, 1991. december 5.)

Az újságíróknak minden reggel egy csepp mézet kell csepegtetniük a nemzet kávéjába. (Katona Tamás MDF-politikus, Népszabadság, 1993. október 16.)

Az újságírók korán halnak, kivéve azokat, akik túlélik önmagukat. (Gyarmati Béla miskolci újságíró, Észak-Magyarország, 1996. július 27.)

Az újságírók abból élnek, hogy megosztják véleményüket a többi emberrel. (Vidák Zoltán szakács, Magyar Sajtó, 2001/5.)

A politikusok általában nem szeretnek arról beszélni, amiről az újságírók kérdezik őket. (Simon András műsorvezető, Teleszuper, 2003. február 3.)

A törzsi háború megosztja a magyar újságírókat. Még szerencse, hogy a szellemi igénytelenség egyesíti. (Zöldi László újságíró, Magyar Hírlap, 2004. február 27.)

Az újságíró nyilvános számonkérő. (Holoda Attila energetikai szakértő, ATV, 2019. október 15.)

 Aki újságíró akar lenni, akkor is újságíró, amikor éppen nem kap érte fizetést. (Porcsin Zsolt debreceni újságíró, Facebook.com, 2023. július 27.)

A politikusok és az újságírók között az a különbség, hogy a politikusok törvényszerűen hazudnak, az újságírók nem törvényszerűen. (Puzsér Róbert publicista, Blog.hu, 2024. június 30.)

komment
süti beállítások módosítása