Országunk első embere néhány napja kifejtette, hogy mostanában miért ad nyakra-főre interjúkat. Szerinte a digitális korszakot rövid lejáratú szenzációk jellemzik a hazai közéletben. A hírek kifutási ideje legföljebb háromnapnyi, és ahhoz, hogy a hírmagyarázatnak mélységélessége legyen, szükség van az ő bekapcsolódására is. A kérész életű szövegnek csak ő képes mélyen szántó hátteret kölcsönözni, kontextust tehát a textusnak. Ehhez képest öt nap múlva a történetfilózófiai megalapozás helyett ő is „termelt” egy háromnapos beszédtémát.
Szombaton Sátoraljaújhelyre utazott, a Harcosok Klubja edzőtáborába. Kapott egy puritán berendezésű szobát, ahol az ágy melletti széken lapozgatott A/4-es méretű papírlapokat, valószínűleg a majdani előadás vázlatát. Majd belépett egy hölgy, kezében partvissal, amelyet a magyar miniszterelnök végighúzott a plafon hajlatain. Apró feketeségek hullottak alá. Akkurátusan összesöpörte a rovarokat, és a nyitott erkélyajtón áttolva leszórta őket a ház elé. Oda, ahonnan hangok hallatszottak föl. Feltételezhetően a tábor lakói, a digitális harcosok gyülekeztek a Főnök erkélye alatt. Poloskákat kaptak a nyakukba.
Mindez ötvennégy másodperc alatt játszódott le. Közben a miniszterelnök ilyeneket mondott: „Tele vagyok poloskával.” „Mindenki sorra kerül.” Az utóbbi tőmondat arra utalt, amit március 15-i beszédében így fogalmazott meg: „A poloskák átteleltek, jön a húsvéti nagytakarítás.” Ehelyett jött egy hónapnyi vita arról, hogy valójában kikre is gondolt. Vajon a poloskák többes száma miért csak egyetlen emberre, Magyar Péterre vonatkozik? A kijelentést magyarázgató propagandagépezet szorult helyzetbe került, és a tavaszi (húsvéti) nagytakarítást őszre halasztotta a végrehajtó hatalom gyakorlója.
Vajon az alig egyperces videóval az Európai Parlamentig eljutó kínos folyamatot zárta le a miniszterelnöki stáb? Vagy amit tavaszról őszre javasolt halasztani, az most kezd emberi alakokra hasonlítani? Mostantól derül ki, hogy valójában kikre is gondolt Orbán Viktor, amikor meghirdette azt a fránya nagytakarítást? Mindazonáltal a videós közjáték tetszhet neki, mert föltette a fészbukos üzenőfaláre. 54,7 ezer tetszésnél tart, 9 ezren szóltak hozzá, és 4,3 ezren osztották meg. Én például azt kérdeztem, hogy ha már az edzőtábor szervezői meghívták a miniszterelnököt, miért a legfertőzöttebb szobát adták neki. Vagy akárhová helyezték volna el a magas állású vendéget, sehol sem úszhatta volna meg poloskák nélkül?
Az idén kétségkívül elárasztották házainkat és kertjeinket a poloskák. A szakirodalom szerint különösen az ázsiai márványos poloska veszélyes. A témakör első számú szaktekintélye távol tartotta ugyan magát a politikai felhangoktól, ám a magyarázatában rejlő lehetőséget elmulasztotta kihasználni a miniszterelnöki stáb. A biológus Vásárhelyi Tamás ugyanis augusztus 25-én, a Klubrádióban kifejtette, hogy „A keleti márványos poloska nyugatról jött.” De nemcsak ez a mulasztás terheli a stábot. Az is, hogy a poloskák „személyében” olyan állatot választott az ellenzék-ellenség dehumanizálására, amely történelmileg foglalt.
Karinthy Frigyes irodalmi paródiakötete, az Így írtok ti 1912-ben jelent meg. Ez adta az ötletet egy nyugat-európai egyetemről hazatért vegyész-üzletembernek, Dietrichstein Pálnak, hogy fölkérje a szerzőt, írjon a cégének reklámverset. Hamarosan fel is tűnt Budapesten egy plakát. Azt hirdette, hogy „Drámát Shakespeare, poloskát Dietrichstein a legjobban irt”. A költő játéka, hogy bár drámát hosszú í-vel szoktak írni, poloskát pedig rövid i-val irtani, mindkét foglalatosság számára a rövid i-t választotta. Az már nem ő találta ki, hanem a megrendelő, hogy Shakespeare neve kisbetűkkel jelent meg, az övé pedig csupa nagybetűvel.
A plakátszövegből később újsághirdetés is lett, és a versike szokatlan módon terjedt el a korabeli nyilvánosság fórumain. Néhány városi újságban úgy látott napvilágot, hogy Dietrichstein neve helyett a helybéli rovarirtó nevét írták nagybetűvel. Dietrichstein Pál azzal vigasztalódott, hogy a saját vegyszerével nemcsak az ő munkatársai irtották az elszaporodott ágyi poloskákat. Nagykereskedést nyitott, és hatékony irtószerrel látta el a riválisait is. 1938-ig jól ment neki az üzlet, az első zsidótörvény azonban másodrendű állampolgárrá minősítette vissza. 1944-ben tűnt el a szemünk elől. Vajon a nyilasok áldozata lett-é, vagy túlélve a világháborút, cégének 1949-es államosítása után vándorolt-e ki Izraelbe vagy Amerikába?
Közben tőle, a szakembertől átvette a poloskázást egy politikus. 1942-ben Szálasi Ferenc az ellenzéki nyilaspárt vezetőjeként látogatott a Magyarországhoz visszacsatolt Nagyváradra. A zsidókérdésről kifejtett álláspontját közlöm a bejegyzés utáni összeállításban, itt pedig két mozzanattal egészítem ki. Az egyik az, hogy a Magyarság című újság fenntartással adta közre a tudósítást. A lap ugyanis a nyilasoktól még jobbra álló Magyar Nemzeti Szocialista Párt orgánuma volt. (Igen, Sulyok Tamás köztársasági elnök Székesfehérvárott ügyvédeskedő apjának pártjáról van szó.)
A másik mozzanat, hogy a háború után Szálasi Ferenc tárgyalásán azt is firtatta a Népbíróság elnöke, vajon komolyan gondolta-e 1942-ben a nyilas politikus, hogy a zsidókat mind egy szálig ki kell irtani. A vádlott azt válaszolta, hogy ez nem az ő véleménye volt, ő csak egy nyilas pártszolgálatos véleményét idézte. A cáfolat nem mentette meg. Igaz, nem a poloskás szöveg miatt végezték ki, hanem 1944 október közepe után mint „nemzetvezetőt” a mintegy ötvenezres tömeggyilkosságért. Stílusosabban szólva népirtásért, rövid i-vel.
Ha az Orbán-stáb tagjai ismerték volna a poloskázás történelmi hátterét, akkor azt is érzékelhették volna, hogy nem a főnökük az első magyar politikus, aki a poloskázást emberek dehumanizálására használta föl. Ráadásul úgy, hogy alkalomadtán ne lehessen reá bizonyítani a sugalmazást.
Tíz mondat a poloskákról
Beszéde végén a zsidókérdést Szálasi egy viccel intézte el. amely szerint ha egy háziasszony a lakását ciánoztatja, nem fogja megkérdezni a poloskákat, hogy ’te megcsipkedtél-e, te nem’, hanem elpusztítja az egészet. Ez a része a beszédnek nagy tetszést váltott ki. (Magyarság, 1942. július 31.)
Tisztelettel megkérem a Magyar Hatóságokat, hogy végre végezzék el a már régen esedékes nagytakarítást. A poloskákat ne irtsák ki, hanem engedjék meg nekik, hogy emigráljanak. Ahová akarnak. Magyarországon azonban nincs helyük, mert ezek a nemzet ellenségei. (Pongrátz Gergely, az 1956-os Magyarok Világszövetségének elnöke, Ring, 1991. augusztus 27.)
A mai ünnepi összesereglés után jön a húsvéti nagytakarítás - a poloskák átteleltek. Felszámoljuk a pénzügyi gépezetet, amely korrupt dollárokból vásárolt meg politikusokat, bírókat, újságírókat, álcivileket és politikai aktivistákat. (Orbán Viktor miniszterelnök, ATV Spirit, 2025. március 15.)
Amikor Orbán Viktor ünnepi beszédében kimondta a kulcsmondatot, miszerint „Átteleltek a poloskák.”, valószínűleg teleszaladt a gatyája minden érintettnek. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, 2025. március 17.)
Jó bolsevik szokás szerint ő és a sleppje vádolja Orbán Viktort az áttelelt poloskák megemlítése miatt a legsötétebb náci idők megidézésével. (Gajdics Ottó újságíró Magyar Péterről, Magyar Nemzet Online, 2025. március 18.)
Átteleltünk, de mi nem vagyunk poloskák. (Csőzik László érdi polgármester, Hang.hu, 2025. március 21.)
Poloskák vezetik a pártodat. (Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója Magyar Péterhez, Facebook.com, 2025. március 27.)
A magyar közéletből hirtelen szinte állatkert lett, a miniszterelnök poloskák felemlegetésével adta meg az alaphangot. (Presinszky Judit újságíró, Telex.hu, 2025. április 13.)
A sas nem kapkod poloskák után - avagy miért nem vitázik Orbán Viktor Brüsszel Péterrel? (Nyerges Csenge influenszer, Facebook.com, 2025. augusztus 1.)
A miniszterelnök áthallásosnak szánt mondatokat mond a poloskák (civil aktivisták, újságírók, tiszások és mindenki, akiről feltételezik, hogy nem a Fideszre szavaz) eltakarításáról. (Szily László újságíró, 444.hu, 2025. szeptember 13.)