Mielőtt az újságíróból lett politikusra térnék ki, illő megindokolni, miről jutott eszembe a pályafutása. Az Újnépszabadság vasárnapi számában jelent meg egy érdekes cikk Frank Tibor tollából. A Kanadában élő közgazdász-matematikus gyakori és gyakorlott szerző az emigráns magyar sajtóban, a szentendrei utánközlő portál szerkesztői nyilván a tengeren túlról vették át egy politikusi felsülés továbbgondolásra érdemes értelmezését.

Dél-Dakota az USA tagállama. Közel van a kanadai határhoz, kétszer nagyobb Magyarországnál, de csak 800 ezer lakost számlál. Kormányzója egy Kristi Noem nevű 53 éves, republikánus politikus, aki nemrégiben megjelentette az önéletrajzi kötetét. Ügyes üzletasszony lévén előkészítette a könyv útját, ezért néhány interjút adott környékbeli és országos médiumoknak. El-eldicsekedett azzal, hogy ő bizony járt Észak-Koreában, sőt találkozott is a diktátorral, Kim Dzsong Un-nal.

Ennek azonban semmi nyomát nem találták az újságírók, és gyanakodni kezdtek. A legkeményebben a Republikánus Párthoz közel álló Fox tévé firtatta, vajon nem füllent-e a dakotai asszonyság. Akit egyébként Trump úgy nevezett meg, mint esélyest az alelnöki posztra, ha ő veszi vissza a hatalmat Amerikában. A hazudós politikus becsülete kitelt a nyilvánosság fórumain, és a cikkíró szerint esélyei a nullára csökkentek. Frank Tibor azt kérdi, vajon a Hír TV vagy a tv2 munkatársai megsoroznák-e a Fidesz füllentésre hajlamos politikusait?

Itt jön a képbe Kálmán Olga. Az Egyenes beszéd hajdani műsorvezetője egy időközi választás eredményének járt utána 2013-ban. Szigetszentmiklóson az MSZP, az E14-PM és a DK közös jelöltje győzött, és a szocialisták azért küldték Tóbiás Józsefet az ATV stúdiójába, mert ő vezette az MSZP Pest megyei szervezetét. Ráadásul az országos elnökség tagjaként rálátása volt a már akkor is kusza ellenzéki viszonyokra.

A rámenős műsorvezető szeptember 2-án kerített sort a nap kérdésére, miszerint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke közös választási listát ajánlott az MSZP-nek, azon pedig közös listavezetőt, vagyis miniszterelnök-jelöltet. Kálmán Olga először még csupán utalt az ajánlatra, ezért beszélgetőpartnere körmondatokba bonyolódhatott. A riporter másodjára sem kérdezett rá, megint csak utalt a közös listára és a közös miniszterelnök-jelöltre, bár már kevésbé finoman. S mert erre is mellébeszélést kapott, firtatni kezdte, vajon  „Lesz közös lista, lesz közös jelölt?”

„Nem ez a kérdés” - hárított Tóbiás József. A verejtékező interjúalany még tizenegyszer hallotta azt a fránya kérdést, a legvégén pedig megadta magát. Nemmel válaszolt. Akkor még nem tudtuk, hogy ezzel a felkészültséggel hamarosan megválasztják az MSZP elnökévé, majd háromezer-hétszáz kilométerről, egy atlanti-óceáni szigetről jár be a Parlamentbe szavazni. Jelenleg azzal hasznosítja tévéstúdiókban szerzett tapasztalatait, hogy Zuglóban, a polgármesteri hivatalban kommunikációs tanácsadó.   

A Médianapló tanúsága szerint 2013 szeptemberében azon tűnődtem, hogy a magyarországi politikusok hajlamosak félreérteni az interjúhelyzetet. Nem látják be, hogy a kérdező joga eldönteni, mit tekint kérdésnek. Nekik meg az a dolguk, hogy válaszoljanak rá. Se több, se kevesebb. Képviseleti demokráciában ezzel ismerjük el, hogy választottjaink arra adhatják a szavazatukat, amire jónak látják. Ennek fejében képviselőink a nyilvánosságban, és az újságírók joggal kérdezhetik, vajon milyen okok játszottak közre a döntéseikben.

Ez az összefüggés mintha már akkor sem lett volna nyilvánvaló a kérdéseket előszeretettel felülbíráló politikusok számára. Az ellenzéki politikusok is fenekedtek az újságírókra, ha olyasmit kérdeztek tőlük, ami nem volt az ínyükre. A médiatörténet fintora, hogy a BBC egyik műsorvezetője épp az idő tájt vallotta be, hogy 1997-ben a Newsnight című műsor szerkesztője azt súgta a fülhallgatójába: kiesett az egyik téma, és ameddig csak lehet, húzza az időt. Tizenkétszer tette föl ugyanazt a kérdést a verejtékező hadügyminiszternek.

Ebből lett az újságírói bátorság magasiskolája, melybe lám, néhány év múlva Kálmán Olga révén mi is beiratkoztunk. Beállította a BBC-s világcsúcsot, sőt szerintem talán még meg is javította, mert nemcsak tizenkétszer kérdezett, hanem kétszer utalt is rá. Újabb néhány év telt el, és már nem hivatásos kérdező, a DK-s országgyűlési képviselőként a politika kenyerét eszi. Nos, 2022 augusztusában négy párttársával állt a Parlament épülete előtt.

Az ellenzéki pártokat képviselték, közösen javasoltak ugyanis az országgyűlésnek egy rendkívüli ülésnapot, tárgyalandó a kormányzati megszorító intézkedések nyomán kialakult helyzetet. A Mérce.hu munkatársa szóvá tette, hogy a főváros egyik kerületében a DK-s polgármester a törvény szigorával, de nem föltétlenül a törvény szellemében hozott kilátástalan helyzetbe egy csonka családot. Kálmán Olga, a Demokratikus Koalíció szóvivője rövidre zárta a kellemetlen epizódot.

Akit az ország engesztelhetetlen kérdezőként ismert meg, az kijelentette, hogy csak a rendkívüli ülésnappal kapcsolatos kérdésekre óhajt válaszolni. A hajdani kolléganő újságírói életművét tisztelem annyira, hogy eszembe se jut kioktatni közös szakmánkról. A bejegyzésem utáni összeállításban idézem inkább a kérdezésről vallott elveit. Csupán annyit fűzök hozzájuk, hogy a világcsúcs beállítása mellett néhány évvel később, a Parlament előtt országos csúcsot is fölállított.

Új, politikusi foglalkozásában harmincnégy másodperc alatt veszítette el a műsorvezetés közben szerzett erkölcsi tőkéjét.    

Tíz mondat a kérdésekről

Ezt is keményen kérdezem, meg azt is, politikailag nincs különbség. (Kálmán Olga újságíró, Nyugat.hu, 2007. január 7.)

A nézőknek csinálom a műsort, ezért aztán megpróbálok úgy kérdezni, mintha ők kérdeznének. (Kálmán Olga újságíró,168 Óra Online, 2008. július 10.)

Hogy a köz által választott, a köz pénzéből fizetett politikus bejön, és kérdésekre válaszol - hát nem ez a világ rendje? (Kálmán Olga újságíró, Magyar Narancs, 2012. október 25.)

Ami a kérdésemet illeti, mi a válasz? (Friderikusz Sándor műsorvezető, ATV, 2013. december 19.)

Azzal a politikussal nehéz, aki nem akar válaszolni. (Kálmán Olga újságíró, Hetek, 2014. január 3.)

Egyszerű kérdést tettem föl, nyugodtan megválaszolhatja. (Mészáros Antónia műsorvezető, ATV, 2015. szeptember 11.)

Elég beszédes, hogy ennyire kerüli a választ. (Mészáros Antónia műsorvezető, ATV, 2016. április 21.)

De nem teszem föl a kérdést, mert már föltettem. (Kálmán Olga műsorvezető, ATV, 2016. június 1.)

Várd ki a kérdésemet, az isten áldjon meg! (Fiala János műsorvezető, ATV, 2018. május 26.)

Nem akar válaszolni, ezt most „levettük”. (Krug Emília műsorvezető, ATV, 2023. március 23.)

Az ATV egyik nézhető műsora a Civil a pályán. Szombat este gyanútlanul ültem a képernyő elé, midőn a nevemet Závecz Tibor szociológus megemlítette. Az egyik legtapasztaltabb közvélemény-kutató olyan összefüggésben hozta szóba, hogy a kétezres évek elején  megszámoltam, milyen helyekre jutottak el a kampányoló politikusok.

A kormánypárti politikusok ugyanis nem mentek tovább az egy számjegyű utaknál. Az ellenzékiek azzal nyertek, hogy a két számjegyű utak mentén lévő településeket is fölkeresték. Nos, miközben köszönöm a kitűnő szociológus megnyilvánulását, igyekszem összefoglalni a terjedelmes tanulmányt, amely egy szakfolyóiratban látott napvilágot. A történet 1998-ra nyúlik vissza.

A nagyobb és vidéken jóval erősebb kormánypárt, az MSZP politikusai csak a hivatali idő után indulhattak el kampányolni. A miniszterek és államtitkárok már a hivatali idő vége felé is beülhettek a szolgálati gépkocsiba, de akkor is csak késő délután vagy kora este érhettek a kampánygyűlés színhelyére. A megyei lapok hírt adtak az érkezésükről és az üzeneteikről, ám az is kiderült a tudósításokból, hogy a szocialista politiusok az autópálya-hálózat menti városokra összpontosítottak.

Ellentétben az ellenzéki politikusokkal, akik nem viseltek kormányhivatalt, és az országgyűlési munkájukat is elhanyagolták. Orbán Viktor például alig járt be a Parlament épületébe, Torgyán József pedig meghonosította az amerikai szisztémát. Kibérelt egy szállodai emeletet, és két-három napra letáborozott. A járási székhely mellett eljutott még a vonzáskörzetében lévő kistelepülésekre is.

Az eredmény az lett, hogy hiába kapott több szavazatot az MSZP, a Fidesz és a Kisgazdapárt a második választási forduló után koalíciót kötött, és kormányt alakíthatott. A negyedszázada megírt tanulmányban sem állítottam, hogy Orbánék ezzel nyertek 1998-ban. Csupán azt, hogy az utakhoz kötött kampánytechnika szerepet játszott a győzelemben. A régi dolgozat emlegetése nyomán felötlik, vajon az akkori módszer érvényes-e még. Sok tényező változott meg azóta.

Az egyik az, hogy az első Orbán-kormány, majd a Medgyessy- és a Gyurcsány-kormány is épített néhány száz kilométernyi autópályát. A szolgálati gépkocsik akciórdiusza megnagyobbodott. Ráadásul a 2010 utáni Orbán-kormányok eltörölték a két választási fordulót. Manapság kevésbé van lehetőség az ellenzéki pártok egyezkedésére és a koalíciókötésre. (A kétfordulós 1994-es országgyűlési választás előtt Magyar Bálint kizárta, hogy az SZDSZ koalícióra lépjen Horn Gyulával. A szintén kétfordulós 1998-as választás előtt pedig Torgyán és Orbán nyilvánosan idegenkedett egymástól.)

A Fidesz tizenötödik éve gyakorolja a hatalmat. Emberei hivatali idő után járják az országot. Autópályán már a ország szélére is eljutnak, idejüket azonban meg kell osztaniuk a hivatal működtetése és a kampányolás között. Az ellenzéki pártok szabadabban gazdálkodhatnak az idővel, vezetőik akár a parlamenti munka rovására is kampányolhatnak. A DK például bejelentette, hogy a megyei jogú városokra összpontosítja figyelmét, erőforrásait, politikusait. Eleve lemondott a kisvárosokról, a falvakról meg pláne.

Ez lehetett persze a helyzet reális felismerése is, hisz’ ugyebár a Fidesz nem verhető meg az önkormányzati választáson. S ha a legerősebb ellenzéki párt - most már az MSZP-vel és a Párbeszéddel kibővülve - a megyei jogú városokban megtartja a 2019-es pozícióit, akkor az eredmény akár győzelemként is eladható. Nem vonom kétségbe az okfejtés létjogosultságát, ám a választási kampányban váratlanul megjelent Magyar Péter.

Nem visel hivatalt, nem tagja a magyar országgyűlésnek, de az Európai Parlamentnek sem. Járja az országot Szombathelytől Debrecenig, és egy szinttel lejjebb, a kisvárosokat sem hanyagolja el, sőt a környező falvakba is eljutott. Már eddig is fölszántotta a vidéki Magyarországot. Benyomul abba a hézagba, amelyet a hivatalban lévő kormány és az enervált ellenzéki pártok hagytak maguk után.

Tíz mondat a kampányról

Azon túl akarunk végre lépni, hogy csak a választási kampányban látják a polgárok az arcunkat. (Lukács Zoltán szocialista politikus, 24 Óra, 2003. szeptember 2.)

Ha kampány van, a valóság befogja a száját. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Napló, 2005. február 14.)

A kampány tüzérségi támadás, és nem maga a háború. (Wermer András kampányszakértő, Népszabadság, 2010. február 15.)

Az ellenzék megkezdte a választási kampányt - egymás ellen. (Nagy N. Péter újságíró, Népszabadság, 2012. december 3.)

A kampány mindig sok. (Füzesi Mariann debreceni háziasszony, Hajdú Online, 2016. október 3.)

Kampányban mindenki sarkosabban fogalmaz. (Mesterházy Attila szocialista politikus, ATV, 2019. október 8.)

Ha kampányolnék, felszántanám az országot. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, hvg.hu, 2022. március 29.)

Egy szűk rétegre optimalizáltuk a kampányunkat. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2022. április 26.)

A DK belegebedt a kampányba. (Dobrev Klára DK-politikus a 2022-es országgyűlési választásról, Index.hu, 2023. május 2.)

A terem nagyjából kétharmada telt meg, százan-kétszázan lehetnek. Becsült átlagéletkor 62. (Bábel Vilmos tudósító Dobrev Klára, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szolnoki kampányáról, hvg.hu, 2024. május 16.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor balozott, Deutsch Tamás orbánozott, Kocsis Máté zajlott, Molnár Csaba szalonnázott. Vona Gábor pedig latolgatott.  

E választás tétje, hogy az újellenzék megszületik-e. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, HírKlikk.hu, május 11.)

Mivel fogja az orosz csuka a magyar rókát? (Nagy Bandó András humorista, Újnépszabadság.com, május 12.)

Osztom én is miniszterelnök úr álláspontját, ami klasszikus keresztény megközelítés. (Deutsch Tamás Fidesz-politikus Csíkszeredán, Transtelex.ro, május 13.)

Nemcsak Magyar ismeri belülről a Fideszt, hanem a Fidesz is ismeri őt. (Bartus László újságíró, Amerikai Népszava, május 13.)

Az ellenzéki (cica)harcok szégyenletesek. (Kökény Mihály szocialista politikus, Facebook.com, május 13.)

Gyurcsánnyal nyerünk, gyurcsányozással veszítünk. (Dobrev Klára DK-politikus, Népszava, május 13.)

A pávatánc nem más, mint notórius hazudozás, ami a baloldal és nem a jobboldal sajátja. (Horváth K. József újságíró, Magyar Hírlap Online, május 14.)

Nyáron a Covid szünetet tart. (Rusvai Miklós víruskutató, ATV, május 14.)

Az ellenzék folyamatos „tiborczozása”, „lölözése”, „hatvanpusztazása” is bizonyos fokig célba ért. (László Tamás Fidesz-politikus, Magyar Hírlap Online, május 15.)

Polgárháború zajlik a virtuális térben. (Kocsis Máté Fidesz-politikus a digitális sajtóról, InfoRádió, május 16.)

Ráfizettünk a gyűlöletre. (Barak Dávid szlovákiai újságíró a Fico elleni merényletről, Klubrádió, május 16.)

A DK és a kicsik. (F. Szabó Emese újságíró a hármas választási szövetségről, Magyar Narancs, május 16.)

A terem nagyjából kétharmada telt meg, százan-kétszázan lehetnek. Becsült átlagéletkor 62. (Bábel Vilmos újságíró Dobrev Klára, Kunhalmi Ágnes és Karácsony Gergely szolnoki kampánygyűléséről, hvg.hu, május 16.)

Kutyából nem lesz szalonna. (Molnár Csaba DK-politikus Szolnokon Magyar Péterről, NyugatiFény.hu, május 16.)

Ecserre nem megy? Milyen jól hangzana, hogy Dobrev Ecser. (Köves József író, Facebook.com. május 16.)

A baloldalon bezzeg van izgalom, lökdösődés. (Orbán Viktor miniszterelnök Kecskeméten, Telex.hu, május 17.)

Nemcsak az ellenzék üresedett ki szellemileg, hanem a Fidesz is. (Jámbor András ellenzéki politikus, a Szikra-mozgalom vezetője, Magyar Hang, május 17.)

Egy biztos: a bizonytalanság. (Csáky Pál szlovákiai politikus a Fico utáni helyzetről, Válaszonline.hu, május 17.)

Egy helyi érdekű Zelenszkij egy helyi érdekű Putyinnal szemben. (Lengyel László publicista Magyar Péterről és Orbán Viktorról, Népszava, május 18.)

Mindig az szeretne vitatkozni, aki hátrébb van a felmérésekben. (Horváth Gábor újságíró a választási tévévitákról, ATV, május 18.)

Szerethető hülye vagyok. (Badár Sándor humorista, Klubrádió, május 19.)

A Fico elleni merénylet részleteit egyre inkább feltárja a szlovákiai sajtó, benne a magyar nyelvű is. Azt hüvelyeztem ki belőle, hogy az ottani ügyészség három mozzanatra terjesztette ki a nyomozást. A merénylő motívumaira, a miniszterelnöki testőrség hibáira, és ama 32 kommentelőre, akik helyeselték a merényletet. Médiatanárként az foglalkoztat, hogy azok a fránya kommentelők meddig mehetnek el az állásfoglalásban.

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti képviselőcsoportját vezető politikus tegnap délután hat órakor, a gyilkossági kísérlet után huszonvalahány órával azt fejtegette az InfoRádió stúdiójában, hogy Magyarországon is polgárháború zajlik a digitális térben. Jellemző, hogy a nagy olvasottságú portálok közül a hvg.hu, a Telex.hu és a 444.hu még mindig nem állította le a szlovák miniszterelnök halálát kívánó kommenteket.

Ekkor szólt közbe a műsorvezető Exterde Tibor, hogy tudomása szerint a Telex és az Index „tegnap”, vagyis már a merénylet estéjén kikapcsolta a kommentszekciót. A kormánypárti politikus zavarba jött, de csak néhány másodpercig. Aztán mintha mi sem történt volna, így folytatta a mondandóját: „A Telexet nem kell félteni, ha gyűlöletet kell kelteni.” Majd erre a következtetésre jutott: „Ezt a véres kommentszekciót miként lehet majd egy kicsit kordában tartani?”

A nyelvérzékem azt sugallja, hogy a ’kordában tartani’ kifejezés nem viseli el az ’egy kicsit’ szűkítést. Vagy kordában tartunk valamit, vagy nem tartunk kordában. Arról nem is szólva, hogy a jogi végzettségű politikusnak ismernie kéne az objektív felelősség elvét. Azt ugyanis, hogy a szerkesztőség a törvény szerint is felelősséggel tartozik a hozzászólásokért. Eme felelősséget azzal próbálják enyhíteni a redakciók, hogy odabiggyesztik: az itt közölt vélemények nem tükrözik a szerkesztőség álláspontját.

Kínos a törvényhozásban jeleskedő politikus tájékozatlansága, mindazonáltal számíthatunk a szigorításra. Nem lepődnék meg, ha néhány nap múlva, éjfél előtt Kocsis Máté törvénymódosítást terjesztene be, melyet a parlamenti többség másnap természetesen megszavazna. Holott vannak helyzetek, amikor a szerkesztőségek hajlamosak a visszafogottságra. Például arra, hogy egy országvezető hatalomgyakorlásától függetlenül nem illik szabadjára engedni az olvasói indulatokat, ha a politikus élet és halál között lebeg.

Az persze más kérdés, hogy miként vélekedünk a politikusgyilkosságra áhítozó kommentelőkről. A szerkesztett portálok és a szerkesztetlen közösségi oldalak között ugyanis lényeges különbség van. A szerkesztő pedig az a személy, aki szűri a véleményeket. Az első Orbán-kormány idején robbant ki egy vita az akkor még liberális napilap, a Magyar Hírlap hasábjain. A publicisztikai rovat vezetője önérzetesen és szellemesen vágott vissza vitapartnerének: „A cenzor is húz, a szerkesztő is. A cenzor a hatóság, a szerkesztő az olvashatóság érdekében.” (Szále László, Magyar Hírlap, 2000. július 13.)

Az a benyomásom, hogy az idestova negyedszázados kijelentés a mostani helyzetre is érvényes. A szerkesztők megtették a magukét, a hatóság pedig ne üsse az orrát a redakciók dolgába. A törvényhozó ne ürügyet keressen a kormány hatalomgyakorlását fürkésző szerkesztőségek egzecíroztatására, összpontosítson inkább a közösségi médiumokban megszólaló magányos kommentelőkre. Akik érezhetnek ugyan kárörömet, ha élet és halál között lebeg egy nemszeretem politikus, a világhálót és a közösségi médiumokat azonban nem tekinthetik az ösztönkiélés bárdolatlan, faragatlan, modortalan, otromba, tahó, tapintatlan, útszéli eszközének.

Ha már nincs szerkesztőjük, aki útjukat állná, akkor legalább gyilkossági helyzetekben gyakoroljanak önmérsékletet. Ehhez nem kell törvényt módosítani, elég kulturáltan fogalmazni. Úgy, ahogy országunk első emberéről Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő: „Várunk a koleszterinre.” (Mandiner.hu, 2022. április 21.)

Tíz mondat a közösségi médiáról és a kommentelőkről

A közösségi háló olyan, mintha minden idióta kapna egy szócsövet. (Náray Tamás divattervező, ATV, 2017. október 7.)

A közösségi média felhasználói nem kaptak újságíró-képzést. Nem tudják, mi az, amit a nagyközönség elé tárhatnak. (Jancsó Orsolya újságíró, Magyar Idők, 2017. október 14.)

A trollok és a kommentelők közös vonása, hogy mindig kedvesen letegeznek, és módfelett érdekli őket a származásom. (Cseresnyési László nyelvész, Magyar Narancs, 2018. március 15.)

Közösségi pöcegödör. (Gazda Albert újságíró, Magyar Hang, 2019. május 10.)

Az online közösségi platformok megjelenése megteremtette annak lehetőségét, hogy a polgárok véleménye, vitája a kapuőrök nélkül juthasson el a nagy nyilvánossághoz. (Schiffer András ügyvéd, volt LMP-politikus, 24.hu, 2021. január 26.)

Ijesztő, hogy a saját nevüket használók is egyre többet engednek meg maguknak. (Sándor Klára nyelvész, volt SZDSZ-politikus, HírKlikk.hu, 2021. május 15.)

A közösségi média korszakában a szélsőséges gyűlöletcsoportok csak úgy okádják magukból az antiszemitizmust. (Kormos Olga újságíró, Mfor.hu, 2023. január 26.)

Amennyiben egy kommentelő a közösségi médiában belép a nyilvános térbe, maga is közszereplővé válik. (Bodrogi Bea médiajogász, Telex.hu, 2023. február 12.)

Új seriff van a városban, és ez a közösségi média. (Merkovity Norbert médiakutató, Népszava, 2023. június 12.)

Amikor be kell tiltani a kommentelést, akkor a demokrácia bukik meg, mert a használói éretlenek rá. (Bejczi Szilvia újságíró, Blikk.hu, 2024. május 16.)

/Ficoról/ Ezt a támaszt most elvesztettük.

Egy merénylő a szlovákok békepárti folyamatát keresztbe lőtte.

Azok adják a pénzt a magyar baloldalnak, akik a háborút pénzelik.

Mindenhol háborús árak vannak.

Versenyzünk a kapcsolatokért.

Nem ideológiai, hanem gazdasági kapcsolatokra van szükségünk.

/A kínai elnökről/ Ez a látogatás mérföldkő a magyar gazdaság szempontjából.

/Vietnám előretöréséről a műsorvezetőnek/ Ha néhány év múlva itt ülünk mindketten, akkor erről fogunk beszélgetni.

Nem hídnak, hanem hídfőnek tekintem Magyarországot.

/A bátorságról/ A külügyminiszter jól áll, egyelőre én is tartom a vonalat.

(A 26 perces interjú alatt a miniszterelnök tízszer köszörülte a torkát.)

Az doppingol, akit elkapnak. (Gécsek Tibor kalapácsvető, Fehérvári Hét, 1994. szeptember 8.)

Nálunk pácban hagyják a meggyanúsítottakat, akik a magyar emberek dicsőségéért küzdöttek. (Csengeri Kálmán súlyemelő, Blikk.hu, 2004. szeptember 3.)

A nevem mellett mindig ott lesz a dopping. (Kovács Ágnes úszó, Stop.hu, 2008. január 9.)

Oké, hogy volt egy gyógyszer a szervezetemben, ami nem dopping. (Bárdosi Sándor birkózó, RTL Klub, 2010. április 9.)

Azt látom, hogy akárhová megyek, az emberek tisztelnek. (Annus Adrián kalapácsvető, RTL Klub, 2010. április 9.)

Nem vagyok sem rosszabb, sem jobb a többieknél, már ami a doppingkérdést illeti. (Fazekas Róbert diszkoszvető, Origo.hu, 2010. augusztus 4.)

Becsületemre legyen mondva, nem doppingoltam. (Kővágó Zoltán diszkoszvető, Facebook.com, 2012. július 26.)

Ebben a sportágban már nem elég a vízen nyerni. (Dombvári Bence kajakos, tv2, 2016. július 13.)

A hormonakrobatáknak előbb-utóbb súlyos árat kell fizetniük. (Pars Krisztián kalapácsvető, Nemzeti Sport Online, 2018. november 28.)

Holléti mulasztásokkal kapcsolatos doppingvétséget állapítottak meg nálam. (Kun Anna párbajtőröző, Nemzeti Sport Online, 2024. május 14.)

A vezetés néhány tagjának mutyija szab irányt a pártnak. (Szanyi Tibor szocialista politikus az MSZP-ről, Népszava, 2010. április 27.)

Én el tudok számolni, mire ment el a pénz. Nem mutyira. (Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Budaörsi Napló, 2013. június 20.)

Mutyi mutyi hátán. (Kuncze Gábor volt SZDSZ- politikus, ATV, 2013. június 28.)

Mutyiban összeér, ami összetartozik. (Ungváry Krisztián történész, 168 Óra, 2018. február 8.)

Én azért vagyok főpolgármester-jelölt, hogy a mutyiknak véget vessek. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, Válasz Online, 2019. szeptember 30.)

Ahol mutyi van, ott megjelenik a koncharc. (Haraszti Miklós volt SZDSZ-politikus, hvg.hu, 2019. október 29.)

Az egyik mutyi, a másik tutyimutyi. (Zöldi László újságíró, Facebook.com, 2020. május 22.)

A mutyi a korrupció szinonimája. (Simon András műsorvezető, ATV, 2020. augusztus 5.)

Az elmúlt harminc év politikai elitje lepaktált a mutyizással, a lopással, a hazugsággal. (Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje, Magyar Narancs, 2021. július 8.)

A mutyikra oda kell figyelni, még akkor is, ha alapvetően bízunk a szövetségeseinkben. (Soproni Tamás Momentum-politikus, terézvárosi polgármester, Népszava, 2024. május 14.)

Az ellenzék se lenyelni, se kiköpni nem tudja a Magyar Péter-jelenséget. (Németh Péter újságíró, ATV, 2024. március 27.)

Nem értem, hogy miért gerjed ennyire a Magyar Péter-jelenség. (Pottyondy Edina publicista, YouTube.com, 2024. április 2.)

Magyar Péter Nagy Imre-jelenség. (Ungváry Rudolf író, Klubrádió, 2024. április 11.)

A Magyar Péter-jelenség megosztja a közéletet. (Vona Gábor Második Reformkor-politikus, YouTube.com, 2024. április 13.)

A Magyar-jelenség többet árt ellenzéki oldalon, mint a kormányoldalon. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, Facebook.com, 2024. április 27.)

Aki megpróbálja ezt a tüzet, ezt a Magyar Péter-jelenséget gyorsan oltogatni, az maximum az ellenzéki oldalon akarja továbbra is a maga pecsenyéjét sütögetni. (Ujhelyi István volt szocialista politikus, Privátbankár.hu, 2024. április 30.)

Magyar Péter jelensége az ellenzéki oldalon egy Thürmer Gyula, Szűrös Mátyás, Szili Katalin reciprocitás. (Kósa-Somogyi László blogger, Médialógus, 2024. május 4.)

Működik a Magyar Péter-féle jelenség, nincs jele kifáradásnak. (Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke, Népszava, 2024. május 7.)

Ezt a Magyar Péter-jelenséget az ellenzéki pártoknak ki kell bekkelniük. Elmúlik, mint a nátha. (Bencsik Gábor újságíró, Facebook.com, 2024. május 12.)

A Magyar Péter-jelenség nyilvánossá tette az Orbán-tábor eddig nem látott belső repedéseit. (Berend T. Iván történész, Újnépszabadság.com, 2024. május 12.)

A legutóbbi napokban Orbán Viktor kínázott, Vidnyánszky Attila ertéelezett, Nagy Feró érzett, Magyar Péter dékázott, Dobrev Klára gyurcsányozott, Kunhalmi Ágnes pedig csökkentett.

A főiskolán tanultunk meghalni. (Gálvölgyi János színész, Frisshírek.hu, május 5.)

Nem fogjuk hagyni, hogy a fővárosi közgyűlés a Fidesz és a kék Fidesz, a DK játszótere legyen. (Magyar Péter, a Tisza Párt alelnöke Debrecenben, ATV, május 5.)

Most a tereket kell megtölteni. (Tömpe István publicista, Népszava, május 6.)

Nemzeti színekbe burkolt pénzszivattyú. (Tüttő Kata szocialista politikus, budapesti főpolgármester-helyettes az Orbán-rendszerről, Index.hu, május 6.)

A Fidesz-állam nem más, mint erős kártyavár. (Szűcs R. Gábor publicista, Facebook.com, május 7.)

Politikai akciócsoport vagyunk. (Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet elemzője a Megafon Központról, ATV, május 7.)

A csávó zseni, vagy végzetesen hiteltelen az ellenzék. (Pottyondy Edina publicista Magyar Péterről, YouTube.com, május 8.)

Kormány körüli eszközrendszer. (Horn Gábor, a Republikon Intézet kuratóriumi elnöke a Megafon Központról, ATV, május 9.)

Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta. (Orbán Viktor miniszterelnök, Híradó.hu, május 9.)

A jobboldal békét akar, a baloldal igazságos békét. (Márfai Péter szocialista politikus, Népszava, május 9.)

Az ő hajóik süllyedőben vannak, és biztosítani akarják helyüket a DK mentőcsónakjában. (Mellár Tamás független országgyűlési képviselő az MSZP és a Párbeszéd vezetőiről, Bahir.hu, május 9.)

A DK a főnök, Karácsony Gergely a húzónév. (Fekő Ádám újságíró a DK-MSZP-Párbeszéd választási szövetségről, Magyar Narancs, május 9.)

Ha Gyurcsányt elütné a hajókötél, két nap múlva, Isten ne adja, karácsonyoznának. (Dobrev Klára DK-politikus, Telex.hu, május 10.)

Ennek a csatornának joga nincsen kérdezni. (Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója, RTL Klub, május 10.)

Látványpékségszerű tüntetések. (Nagy Ervin politológus, a XXI. Század Intézet elemzője, Magyar Hírlap Online, május 10.)

Magyar Péter politikai őstehetség. (Balázs Zoltán politikai filozófus, Magyar Hang, május 10.)

Úgy érzem, hogy a baloldalról szedte össze a csalódott embereket. (Nagy Feró rocker Magyar Péterről, Híradó.hu, május 10.)

/”Te hipochonder vagy?”/ Nem, én beteg vagyok. (Pálinkás-Szűcs Róbert műsorvezető, Klubrádió, május 10.)

Lassúbb lesz a kilábalás. (Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Népszava, május 11.)

Csak a baloldal akarja érdemben csökkenteni a társadalmi különbségeket. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Index.hu, május 12.)

Ebben az országban a nagy átlag kidolgozza a belét. (Gulyás Márton műsorvezető, Klubrádió, május 12.)

Kína példája azt jelenti számunkra, hogy a szocialista társadalom járható út az emberiség számára, a szocializmus megreformálható. (Thürmer Gyula munkáspárti politikus, Nógrád Megyei Hírlap, 2001. július 12.)

Régen azt mondtuk a gagyira: kínai. Most ami nem Kínában készül, az hamis. (Varga Líviusz rockzenész, Vas Népe, 2012. május 2.)

A Kína és Kelet-Közép-Európa találkozó mélyebb nyomokat hagy az ország életében, mint egyes sajtómunkások fizetett rettegése. (Néző László veszprémi újságíró a 17 miniszterelnök nyomán támadt budapesti dugókról, Napló, 2017. november 28.)

Amerika nem nézi jó szemmel, hogy Magyarország Kína egyik tartománya. (Simonyi András volt washingtoni nagykövet, Klubrádió, 2020. november 23.)

Az Európai Unió beszorul-e Kína és Amerika közé? (Orbán Viktor miniszterelnök, Magyar Rádió, 2021. április 23.)

Kína annyira „kommunista”, amennyire Magyarország „keresztyén”. (Tamás Gáspár MIKlós filozófus, Mérce.hu, 2021. április 25.)

Kína még a saját trójai falovát is a mi pénzünkön építi meg. (Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester a Fudan-egyetemről, Facebook.com, 2021. június 6.)

Már nem sokáig leszek az egyetlen magyar politikus, akit a diktatúra kitiltott Kínából. (Cseh Katalin Momentum-politikus, Facebook.com, 2021. június 7.)

Hitler utolsó csatlósából a kommunista Kína első európai csatlósa szeretnénk lenni? (Gömöri György Angliában élő író, Népszava, 2023. április 11.)

Magyarország mindig is az egy Kína elvét vallotta. (Orbán Viktor miniszterelnök, Híradó.hu, 2024. május 9.)