Larikatúra: 

Barátom még a középiskolás évekből azt kérdezi, vajon a tegnapi bejegyzésben miért nem neveztem meg „a pódiumra kiültetett neves publicistát”? Arra utalt, hogy a vidéki sajtóról rendezett kecskeméti tanácskozásra a szervezők meghívták Puzsér Róbertet.

Azért nem neveztem meg, mert kétségkívül közönségvonzó jelenléte csak egy mondat erejéig kapcsolódott a konferencia témájához. Úgy oldotta meg a szervezők kívánságát, hogy tömören fogalmazott rólunk, az újságírókról. Egyetlen mondattal intézett el bennünket. Szerinte az a különbség a politikusok és az újságírók között, hogy a politikusok törvényszerűen hazudnak, az újságírók pedig nem törvényszerűen.

Aztán egy órán át azzal próbálta lekötni a figyelmünket, hogy a saját rögeszméiről beszélt. Hol szellemesen, hol unalmasan, de mindig hangosan. Nos, ezt nem akartam tegnap megírni. Annál fontosabbnak tartottam az összejövetelt, mintsem hogy egy zavaró mellékkörülménnyel tereljem el lényegéről a figyelmet. Különben is, a Puzsér-jelenséggel foglalkozott a Bekiáltás.blog szintén jelen lévő szerzője. Kabai Domokos Lajos „a moderátorral szemkontaktust egyáltalán nem tartó” vendégnek vélte.

Nem is ok nélkül, a szemkontaktus hiánya csakugyan feltűnő volt. Puzsért a szervezők képviseletében a KecsUP.hu munkatársa, Hraskó István faggatta. A publicista pedig úgy válaszolt, hogy egyszer sem nézett a tőle mintegy másfél méternyire ülő újságíróra. Egy kisvárosi portál főszerkesztőnője azt súgta a fülembe, és talán komolyan is gondolta, hogy Puzsérnak nyaki idegzsábája lehet, ezért nem fordul a tőle balra lévő moderátor felé. Másra gyanakszom.

Az ATV-nek van egy látható rádióműsora, melyben Puzsér Róbert állandó szereplő. Az adásokat azért nem jellemzem szakmailag, mert mindig továbbkapcsoltam. Miközben ugyanis egyik vagy másik beszélgetőpartnere kifejtette a véleményét, ő maga elé meredt, vagy az asztalra helyezett papírlapokat tanulmányozta. Szemmel láthatólag nem érdekelte, amit a többiek mondanak, vagy ha érdekelte is, úgy tett, mintha nem érdekelné.

Nem hiszem, hogy a kecskeméti teremben, illetve a Spirit FM hullámhosszán érzékelt szemkontaktus-hiány a beszélgetőpartnerek alábecsülése, fitymálása, lekezelése, lekicsinylése volna. A bántás szándéka nélkül, a tehetséges írástudónak kijáró tisztelettel jegyzem meg, hogy inkább egy mentális betegség tünete.

Tíz mondat Puzsér Róbertről

Polgárpukkasztó személyiség, ennek köszönhetően magára tudja vonni a figyelmet. (Sneider Tamás Jobbik-politikus, Index.hu, 2018. október 18.)

Ha Puzsér a XXI. század, akkor a XX. után a XXII.-nek kell következnie. (Simkó János újságíró, Facebook.com, 2018. november 8.)

Hat év alatt senkiből valaki lett. (Zöldi László újságíró, Index.hu, 2018. november 13.)

Puzsérral az a baj, hogy hangos, kellemetlen, az embernek ki kéne mozdulnia saját kis komfortzónájából, állandóan tabukat akar döntögetni, és vitatkozni kéne vele. (Tarnay Kristóf blogger, Fegyvertelen.blog, 2018. november 16.)

Puzsér egyszerre parodizálja a politikát, és politikát akar csinálni. (Horváth Zoltán újságíró, ATV, 2019. április 12.)

A túlfeszített lényeglátók tipikus példája. (Pető Péter újságíró, ATV, 2019. szeptember 17.)

Puzsért egyszerűen hisztérikus szociopátiája teszi alkalmatlanná minden nyilvános, közéleti szerepre. (Radnóti Sándor esztéta, Facebook.com, 2019. szeptember 30.)

Saját magán kívül mindenkit alkalmatlannak tart. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2019. október 10.)

A harsánysággal lehet átütni az ingerküszöböt. (Németh S. Szilárd, a Spirit FM-et működtető egyesület elnöke, Index.hu, 2022. július 6.)

Egyfajta médiahírességgé lett. (Kabai Domokos Lajos újságíró, Bekiáltás.blog, 2024. június 30.)

Karikatúra: papaigabor.wordpress.com/