A Népszava végre megemberelte magát. Az immár csak egyetlen ellenzéki napilap igyekszik részletesen beszámolni hazánk eddigi legnagyobb szabású sporteseményéről, az atlétikai világbajnokságról. Az élménybeszámolók (ideo)logikusnak hatnak, ez azonban bocsánatos vétek egy szocdem múltú újságnál. Korántsem valóságtól elrugaszkodott elképzelés beleszőni a tudósításokba, hogy már-már teljhatalmú miniszterelnökünk nem tett le olimpiai vágyálmáról.
A jelek arra utalnak, hogy suttyomban készíti elő a terepet a 2036-os olimpia megrendezésére. Erről árulkodik a Népstadion helyén fölhúzott Puskás Aréna, amely csupán nemzetközi labdarúgó mérkőzésekre nyitja meg a kapuit. Az angyalföldi Duna Aréna, amely a közelmúltban kétszer adott helyet az egyik olimpiai alap-sportágat űző úszók világbajnokságának. A ferencvárosi focistadionnal szemben fölépített kézilabda-szentély, amely nemrégiben a világ négy legjobb női csapatát látta vendégül. S a legújabb építmény, a ferencvárosi-csepeli rozsdaövezet helyére telepített atlétikai stadion, az éppen most zajló világbajnokság színhelye.
A világversenyeken rengeteg érdeklődő fér el az imént említett és mintegy ezermilliárd (ezerszer ezermillió) forintnyi beruházásokban. Némi rásegítéssel nagy népszerűségnek örvendenek, de aztán üresen tátonganak, hálni jár beléjük a néplélek. E kettősséget jeleníti meg a Népszava. Ma reggeli számában például ez olvasható vastag betűkkel az atlétikai tudósítás legelején: „Tegnap egyetlen aranyérem sem kelt el lapzártáig, így nyugodtan ünnepelhettük a vasárnap bronzérmet nyert Halász Bencét.”
A tegnapi versenyeket végignéztem, és este tízkor azzal zártam el a tévékészüléket, hogy láttam, ki nyerte a férfi hármasugrást és diszkoszvetést, a szintén férfi 110 gátat, valamint a nap csúcspontját, a 21.50-kor indított női százat. Az online sajtóban fölösleges lapzártát arra találták ki a papír alapú sajtóban, hogy a nyomdába küldött újság elérje a hajnali postavonatot, és reggel nyolcig a kézbesítők bedobhassák az előfizetők ládájába. A XXI. században sikerült elérni, hogy a sokkal korszerűbb mozdonyok és szerelvények lassabban járnak az elhanyagolt magyarországi síneken, mint száz évvel ezelőtt.
Érthető a még létező napilapok óvatossága, szorult helyzete. Ettől persze a Népszava elhelyezhetett volna egy tőmondatokból álló keretes anyagot a terjedelmes élménybeszámoló hasában a „lapzárta utáni” aranyérmekről. Íme, újabb adalék Philip Meyer jövendöléséhez, az amerikai médiakutató szerint ugyanis az utolsó napilap 2043 második negyedévében jelenik meg. Azt már én fűzöm hozzá, hogy hét évvel a budapesti olimpia után.
Tíz mondat a budapesti olimpiáról
A dolog lényege nem az, hogy Budapest rendez olimpiát, hanem az, hogy Magyarországot kell alkalmassá tenni az olimpia megrendezésére. (Orbán Viktor miniszterelnök, Békés Megyei Napló, 2002. március 9.)
Akár Budapest is otthont adhatna a 2024-es játékoknak. (Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Magyar Távirati Iroda, 2014. szeptember 5.)
Ha már megcsinálták a stadionokat és a sportcsarnokokat, tekintsünk az olimpiára úgy, mint ezek „újrahasznosítására”. (Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Olimpiai Mozgalom kuratóriumi elnöke, Vasárnapi Hírek, 2015. július 4.)
Olyan stadionépítési őrület volt az elmúlt években, hogy gyakorlatilag tényleg hajszálra vagyunk az olimpiától. (Karácsony Gergely Párbeszéd-politikus, Heti Válasz, 2015. július 30.)
A budapesti olimpia minden számában Mészáros Lőrinc fog nyerni. (Sándor Erzsi író, Facebook.com, 2017. január 19.)
Az ellenzéki pártok elárulták az olimpia ügyét. Ha nincsen konszenzus, akkor nincs értelme a rendezésnek. (Lánczi Tamás politológus, Origo.hu, 2017. február 17.)
És mi van, ha Orbánék titokban mégis megrendezik az olimpiát? (Föld S. Péter újságíró, Facebook.com, 2017. február 26.)
Orbán juszt is megrendezi sportágról sportágra a budapesti olimpiát. (Gergely Márton újságíró, hvg.hu, 2018. december 13.)
Szeretném még megérni, hogy Magyarország olimpiát rendez. (Orbán Viktor miniszterelnök, Nemzeti Sport Online, 2020. december 31.)
Kellett ez az atlétika, mert ha hosszú távon még mindig dédelgetjük az álmunkat, hogy olimpiát rendezzünk, akkor ezzel igazán jó pontot szereztünk. (Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, Hír TV, 2023. augusztus 21.)
