Vártam egy napot, hogy árnyaltabban fogalmazhassak egy hétfői eseményről. Az ATV késő délutáni adásában a műsorvezető egy kormányzati ellentmondást feszegetett, majd utalva a háttérben látható táblázatra, „vármegyei bontásban” értelmezte a százalékos megoszlást.

Azért nem hegyezem ki a szóhasználatot Krug Emíliára, mert lebecsülném a munkahelyét, ha nem feltételezném róla, hogy miután a parlament törvényerőre emelte a vármegyei rendszert, a tévé vezetése úgy döntött: ahol régebben megyét kellett mondani, ott immár hozzá kell biggyeszteni a vár kiegészítést is. Ebben nem látom a Hit Gyülekezetét irányító és mostanában kormánypárti Németh Sándor befolyását. Ráadásul ismerem a fiát, Németh S. Szilárdot, aki az ATV vezérigazgatójaként képes felelősen dönteni. Nem egyszer kifejtette, hogy az általa vezetett médium nem kormánypárti, de nem is ellenzéki, hanem mindenkit megszólít, aki számít ebben az országban.

Ez normális újságírói álláspont, értelmezésével mégis vártam egy napot, mert tegnap, kedden a Magyar Újságírók Országos Szövetségében vitát rendeztek arról, vajon mihez kezdjünk azokkal a szavakkal, amelyeket a Nemzeti Együttműködés Rendszere próbál ránk kényszeríteni. A vita előzménye egy jegyzet volt, amely a vármegyézésről jelent meg a Magyar Hang című hetilapban. Olyan konzervatív értékrendű újságírók vállalkozásában, akik kiábrándultak Orbánék hatalomgyakorlásából. Az újság MÚOSZ-ba meghívott főszerkesztője a radikális álláspontot képviselte, mint ahogy a vita Klubrádióban dolgozó moderátora is. Azt hangoztatták: őket senki sem kényszerítheti arra, hogy átvegyék a hatalmon lévők nyelvezetét. Egyetértek velük.

A megyei sajtó elemzőjeként eszem ágában sincs a továbbiakban vármegyei sajtóval foglalkozó szakemberként feltüntetni magam. Mindazonáltal a folyamatos hatalomgyakorlás tizenharmadik évében egy magát függetlennek vélő intézmény munkatársai nem tekinthetik-e magukat törvénytisztelő állampolgároknak? Különösen akkor, ha ebből anyagi hasznuk is származik, például a médiapiac legjelentősebb hirdetőjétől, a miniszterelnökség propaganda részlegétől. Ráadásul ez a gond nemcsak az ATV-t gyötri, hanem az Indexet is. És uram bocsá’: a Népszavát is, amely ellenzékinek nevezi magát, bár a legutóbbi hetekben negyvenkétszer közölte a kormány legvadabb  hirdetését, az uniós szankciókat kárhoztató, bombás óriásplakátot.

Vajon lehet-e még őket függetlennek nevezni? Idáig jutottam a tűnődésben, amidőn tegnap délután figyelemmel kísértem a Magyar Hang és a Klubrádió munkatársait. A konzervatív hetilap és a liberális rádió fikarcnyi hirdetést sem kap Rogán Antaltól. A két orgánum az olvasók előfizetési díjából és a hallgatók adományaiból tengődik. Hja kérem, így könnyű figyelmen kívül hagyni az állami nyelvhasználatot.