A politikusok több mint három évtizede keresik a választ. Közéjük tartozik Kónya Imre, az Ellenzéki Kerekasztal egyik kezdeményezője, majd a miniszterelnök Antall József bizalmi embere. Az egykori MDF-politikus az SZDSZ hajdani ügyvivőjével, Hack Péterrel ült le a Mandiner szerkesztőségében, hogy a Blokád című film ürügyén beszélgessenek az 1990 őszi taxisblokádról. Tágabb értelemben a rendszerváltásnak nevezett folyamatról.
A kifejezés ellen kezdettől fogva berzenkedett Antall József, mondván: „A váltás szót én inkább ruhaneműkkel kapcsolatban szoktam használni.” (Népszabadság, 1990. március 10.) Kereste a nyelvi formulát, amely egyszerre fejez ki két folyamatot. Azt, hogy a Szovjetunió lemondott a befolyási övezetében lévő kelet-európai országokról. Ellenzéki politikusként pedig nem engedhette meg magának, hogy lemondjon arról, miszerint belső erők is közreműködtek a gyökeres változásokban. Pardon, a változtatásokban. Ezt a szót ugyanis a rendszerváltoztatásban találta meg.
Utódai sokáig ragaszkodtak a fránya rendszerváltáshoz. Akik a történelmi pártokat képviselték az Ellenzéki Kerekasztalnál, 1989-től eredeztették. Akik viszont csupán a „macskaasztalnál” kaptak helyet, 1990-től érezték magukat rendszerváltóknak, hisz’ akkor kerültek be az országgyűlésbe. Ma már kevesen tudják, de a Kádár-rendszer utolsó hónapjaiban az ellenzéki pártoknak volt néhány képviselőjük a parlamentben. A Fidesz politikusai nem tartoztak közéjük.
Az immár független Magyarország politikusai nyelvtanulási folyamaton mentek keresztül, a rendszerváltásból lassanként rendszerváltozás lett. Olyannyira, hogy a 2010-es kétharmad, vagyis a „fülkeforradalom” óta a nyilvánosság kormánypárti fórumain és az újonnan létrehozott szellemi intézményekben a rendszerváltoztatás kifejezést kötelező használni. A külső erőket, például a Málta szigetén megállapodó Bush amerikai elnököt és Gorbacsov szovjet pártfőtitkárt meg sem említik, a kétharmados hatalmat immár negyedik választási ciklusban gyakorló politikusok rendszerváltó szerepét pedig felnagyítják.
Azt már csak mellékesen jegyzem meg, hogy a páros interjút készítő újságírónő kifejtette: a rendszer átalakításában „Kónya Imre is sokat segített, aki frakcióvezető volt az Antall-kormányban.” Kétségkívül ő vezette az egyik kormánypárt, az MDF parlamenti képviselőcsoportját. Ám azt a tisztséget, a belügyminiszteri posztot, amely dereng a Mandiner munkatársának, nem az Antall-, hanem a Boross-kormányban töltötte be.
Tíz mondat a rendszerváltással felérő rendszerváltoztatásról
A kormányzó pártok rosszul teszik, ha azt hiszik: ők a rendszerváltásra kaptak felhatalmazást a választóktól. Ők a kormányzásra kaptak megbízást, az új rendszer alapjait a politikai élet szereplőinek közösen kellett volna lerakniuk. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, Magyar Hírlap, 1991. február 25.)
Egy gyors rendszerváltáshoz fegyver kell, egy békéshez idő. (Pongrátz Gergely ’56-os szabadságharcos, Reggeli Délvilág, 1992. október 22.)
Kulturáltság és intelligencia kérdése, hogy tíz évvel a rendszerváltozás után megtanuljunk ellenfeleinkkel partnerként tárgyalni. Őket is ugyanolyan mandátummal küldték a magyar országgyűlésbe, mint minket. (Dávid Ibolya, az MDF elnöke, az első Orbán-kormány igazságügyi minisztere, Somogyi Hírlap, 2000. augusztus 19.)
Semmi értelme nem volt a rendszerváltoztatásnak, ha most hagyjuk, hogy visszatérjen a pult alatti kormányzás. Az, amikor a hatalom dönti el helyettünk, miről tudhatunk és miről nem. (Orbán Viktor Fidesz-politikus, volt miniszterelnök, Reform, 2006. április 20.)
A ’89/90-es fordulatot a megboldogult SZDSZ a kezdetektől rendszerváltásnak nevezte. Az ugyancsak jobblétre szenderült MDF következetesen rendszerváltoztatásról beszélt, amit Antall József úgy magyarázott, hogy az ember gatyát szokott váltani, a rendszereket változtatják. (Pető Iván, az egykori SZDSZ volt elnöke, Magyar Narancs, 2011. december 1.)
Bátran hozzákezdtünk a rendszerváltoztatás hordalékainak eltakarításához. (Kövér László Fidesz-politikus, az országgyűlés elnöke, Fejér Megyei Hírlap, 2013. január 5.)
A rendszerváltozás békés folyamata nemcsak a jövőt hozta el, hanem a múltat is visszacsempészte. (Lázár János Fidesz-politikus, miniszterelnökséget vezető államtitkár, Délmagyarország, 2013. június 4.)
A demokratikus kereteken belüli, már-már rendszerváltozás értékű változás nem forradalom, de még nincsen rá közmegegyezéses szavunk. (Csontos János publicista, Magyar Nemzet, 2014. április 26.)
Nem azért történt rendszerváltoztatás, hogy harminc év elteltével úgy érezzük magunkat, mint a hetvenes években. (Herényi Károly volt MDF-politikus, Népszava, 2018. december 29.)
Itt úgy zajlott le egy forradalom, hogy egy pofon se csattant. (Kónya Imre volt MDF-politikus, Mandiner, 2022. november 27.)
