Nemrégiben fölvettem a menüsorba a Napunk.sk nevű, magyar nyelvű szlovákiai portált. Tartalmas újság, másoknak is ajánlom, bár nem promóciós céllal hoztam szóba. Az érdeklődéséből telt arra, hogy interjút készítsen a Magyar Hang lapigazgatójával.
A beszélgetés aligha véletlen. Az Orbán-kormány tevékenységét bíráló, ráadásul magát polgári hetilapnak nevező újság Magyarországon nem talált nyomdára. A Felvidéken állítják elő, és a kiadóhivatalnak euróban kell érte fizetni, ami a gyengülő forint idején elég nagy érvágás. Lukács Csaba arról számolt be, hogy azoknak készítik a Magyar Hangot, akik „korábban a Fideszre szavaztak, de már nem szavaznak rá”. A hatalmon lévők épp ezért tartják veszélyesnek. Nemcsak a hazai nyomdákból szekálták ki, hanem hirdetést sem adnak neki, sőt a munkatársait sem hívják meg sajtótájékoztatókra.
A lapigazgatói okfejtést úgy értelmezem, hogy a Magyar Hangot azért rekesztették ki a magyarországi nyilvánosságból, mert emlékezteti az olvasókat arra, hogy vannak még konzervatív újságírók, akik a szakmánk kulturáltabb, nemesebb, tartalmasabb válfaját művelik. A sors iróniája, hogy a kormányzat szigorúbb karanténba zárta a 7200 példányban elkelő hetilapot, mint az állami hirdetésekkel hébe-hóba megkínált baloldali-liberális orgánumokat. Ezzel magyarázható, hogy levegőnek is nézik.
Árulkodó Rogán Antal megnyilvánulása. A propagandaminiszter azt fejtegette, hogy „Jó néhány olyan baloldali médium van, a Népszavát is beleértve, de akár az RTL Klubig vagy az ATV-ig bezárólag, aki ha ebben az időszakban nem részesült volna a kormányzati kommunikációs költségekből, akkor nehezebben tudta volna sikeresen zárni ezt az évet.” (444.hu, 2021. november 24.) Megjegyzem, ki sem ejtette száján a Simicska-féle Magyar Nemzet romjain létrehozott Magyar Hangot és a Heti Válasz romjain alapított Válaszonline.hu-t.
Harmadikként a liberális Klubrádió sem kap állami-kormányzati hirdetést, szintén a piacról próbál megélni. Nem mentségnek, inkább magyarázatnak szánom, hogy a Rogán-idézetben említett, nem kormánypárti szerkesztőségek is csupán annyi hirdetést kapnak, amennyi az éhenhaláshoz sok, a jóllakáshoz kevés. Az Orbán-kormány szelektív nyilvánosságszemléletéről és médiapolitikájáról árulkodó rogániádát pedig tűpontosan jellemezte Sebes György: „Ami nem lett az övék, azt is képesek kordában tartani.” (HírKlikk.hu, 2022. augusztus 28.)
Tíz mondat a kormánykritikus konzervatív sajtóról
A Magyar Nemzet jobboldali és konzervatív maradt, ám erősen kormánykritikus ellenzéki pozíciót vett fel. (Finta Márk pozsonyi újságíró, ÚjSzó.com, 2018. április 11.)
Akármilyen fordulatot vesznek is az események, az bizonyos, hogy a Magyar Nemzet fontos korszaka a mai nappal bezárul. (Pethő Tibor publicista a simicskátlanításról, Magyar Nemzet, 2018. április 11.)
A választás után nem általában az ellenzéki sajtót érték érzékeny veszteségek, hanem annak nem baloldali részét. (Pápay György publicista, Azonnali.hu, 2018. június 14.)
Úgy szívnak a konzervatívok, mintha Biszku Béla szerzett volna itt kétharmadot. (Tóta W. Árpád publicista a Magyar Nemzet átalakításáról és a Heti Válasz megszüntetéséről, hvg.hu, 2018. június 10.)
A konzervatívok számára sincs menekvés, ha nem vonalasak. (Tamás Gáspár Miklós filozófus, hvg.hu, 2018. szeptember 25.)
A jobboldali közönségnek szóló, nagyon színvonalas hetilap. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, a Mindenki Magyarországa Mozgalom miniszterelnök-jelöltje a Magyar Hangról, Partizán, 2021. június 15.)
Ameddig van olvasónk, nem túl lényeges kérdés, mennyire nehezíti meg életünket a kormány. (Lukács Csaba lapigazgató, Magyar Hang, 2021. július 30.)
Jelzi a demokrácia romlását, a kormányzat szándékait, ha üldözik a szabad sajtót. (Haraszti Miklós liberális médiapolitikus, Népszava, 2021. október 30.)
Ma is lehet független lapot alapítani, üzletként kevésbé, hanem afféle szamizdatként. (Vágvölgyi B. András újságíró, Válaszonline.hu, 2022. június 28.)
Árulónak tartanak minket, és ezt ki is mondják. (Lukács Csaba, a Magyar Hang lapigazgatója a kormánypárti sajtóról, Napunk.sk, 2022. november 10.)
