Amikor elkezdtem írni a Médianaplót, lemondtam bizonyos szavak használatáról. Egy sajtószakmai rovatban nincs szükség trágárságokra, de kerülöm a divatszavakat is. A kormány tevékenységét fürkésző sajtóban otthonos „csirke-farhát” kifejezést most írom le először, ezt is csak a példa kedvéért. A lakájsajtót pedig azért száműztem, mert írás közben mindig lakásajtó lett belőle. Mindez azért ötlött fel, mert tegnap Gábor György ezt jegyezte föl az üzenőfalára: „Meddig rágja még a nemzet testét ez a patkány fajzat?”
A miniszterelnök egyik tusványosi eszmefuttatására utalt, amelyben Orbán szóba hozta a kevert fajúságot. Az a benyomásom, hogy a fajvédelmi okfejtés rögtönzés eredménye. Volt a beszédnek olyan írásbeli mozzanata, mely megengedte a Kárpát-medencében élő keresztény etnikumok keveredését, tiltotta viszont a más vallású és kultúrájú emberekkel való közösködést. Országunk első embere nyilván a határzár előtt várakozó muszlin menekültekre utalt, de az előadás lendületében továbbgondolt okfejtés érzékenyen érintette a nem keresztény vallású honfitársainkat is. Ebből fakad a neves vallástörténész fészbukos megnyilvánulása. A patkány kifejezéssel óvatosabban bántam volna.
Ha beírjuk a legnagyobb digitális újság-archívum, az Arcanum keresőjébe, akkor 250 oldalnyi lista jön ki, egy oldalon húsz címmel. Körülbelül a fele (állat)orvosi szócikk, a másik két és félezerből több száz azonban a hazai zsidóság azonosítása ama bizonyos állattal. (Például Wass Albert Hazafiak karácsonya című versében az „orros patkány”.) A nagy orrú bankár a két világháború közti sajtóban közismert karikatúra volt, majd a Rákosi-korszakban is megjelent a lapokban - mint Uncle Sam, az „imperialista” Amerika megszemélyesítője. Érteni vélem Gábor György értelmezését, a patkányozása mégis zavar.
Azért, mert 24 órán belül még két másik véleményformáló is satnyította a közbeszédet. Deutsch Tamás kormánypárti politikus ezzel vágott vissza Gyurcsány Ferencnek és Gyöngyösi Mártonnak: „Mindketten elmehetnek a p…ba.” Legföljebb annyit fejlődött, hogy néhány éve még nem pontozta volna ki az utolsó szót. Konok Péter publicista (civilben történész) pedig így foglalta össze az állami rendszer állapotát: „A NER szarban van.” Deutsch 15 ezer követőt mondhat magáénak a Facebookon, Gábor 16, Konok 40 ezret. Többen olvassák őket, mint a jobb létre szenderült Magyar Hírlapot.
Vajon tévedek-e, ha azt írom, hogy felelősséggel tartoznak a szavaikért?
Tíz mondat a patkányról
Torgyán József egyszer felveszi a sábeszdeklit, máskor meg durván liberális patkányokat emleget. (Gerbovits Jenő kisgazda politikus, Somogyi Krónika, 1996. március 28.)
Ahogy roskad össze az MSZP, és nő a DK népszerűsége, egyre több patkány szalad át az MSZP süllyedő hajójáról. (Andor Mihály szociológus, Galamus.hu, 2014. július 4.)
Míg a kései Bayernél a „patkány” tölti be a vessző szerkezeti helyét, addig a fiatal Bayernél ez a „koton”. (G. Fodor Gábor politológus, 888.hu, 2016. április 21.)
/”A választás után természetesen elégtételt fogunk venni, erkölcsi, politikai és jogi elégtételt.” Orbán Viktor (Miniszterelnök.hu, 2018. március 15.)/ Az összes patkány azon sivalkodik, hogy a miniszterelnök megfenyegette őket. (Bayer Zsolt publicista, Echo TV, 2018. március 19.)
/”Hogyan lehetséges az, hogy a Fidesz támogatottsága folyamatosan emelkedik, míg mondjuk az önöké folyamatosan csökken?”/ Ha már szókimondó vagyok, sok a patkány Magyarországon. (Bangóné Borbély Ildikó szocialista politikus, ATV, 2019. április 25.)
Patkánykormányzás zajlik Magyarországon. (Ujhelyi István szocialista politikus, Facebook.com, 2019. április 29.)
Ez a patkányozás csak szűkíti az ellenzék lehetőségeit. (Jámbor András publicista, Mérce.hu, 2019. április 29.)
A patkány úgy szaladt ki Bangóné száján, hogy arra nem kapott felhatalmazást. (Sitkei Levente újságíró, VajdaságMa.info, 2019. május 1.)
Az ellenzék csak műesésekkel, patkányozással és nagyarányú választási vereségekkel tudja magára felhívni a figyelmet. (Szikszai Péter, a Hír TV vezérigazgató-helyettese, Demokrata, 2019. június 3.)
Meddig rágja még a nemzet testét ez a patkány fajzat? (Gábor György vallástörténész, Facebook.com, 2022. július 25.)
