Tegnap este Kunhalmi Ágnesből áradt a szó. Az MSZP társelnöke azért méltatlankodott az ATV stúdiójában, mert azok a fránya véleményformálók bántják őt meg a társait, hogy miért szavazták meg a fizetésemelésüket. Holott „Ilyen narancsvidéken minden erőforrásra szükség van.” Továbbá „Lábon lőjük magunkat, ha nem használjuk föl a parlamenti erőforrást.” Valamint az úgynevezett növekményt „Az MSZP évek óta berakta a közösbe, hogy fenntartsa az infrastruktúrát.”
Nem mindig beszélt így. Az eggyel korábbi választási vereség után, 2018 nyarán, amidőn a Fidesz beterjesztette az országgyűlési képviselők fizetésemelését, az MSZP-frakció fele nem szavazta meg a javaslatot. Köztük Kunhalmi Ágnes is. Az újdonsült pártelnök, Tóth Bertalan azonban büntetéssel fenyegette őket, mondván, hogy „A párt túléléséhez szükséges nehéz döntést meg kell hozni.” Ama csapdahelyzetre utalt, hogy a kormánypárti többség a fizetésemeléshez rendelte a képviselőcsoportok költségvetését is. 84 százalékkal több pénz jutna az apparátusra és a hálózatépítésre. A szocialista képviselők beadták a derekukat.
Többször is. 2018-ban a 748-ról 989 ezer forintra nőtt az alapfizetésük, 2021-ben 1,103 millióra, néhány hete pedig az 1,284 millió forintot is megszavazták maguknak. Egy választási ciklus alatt 536 ezer forint a „növekmény”. Most, az újabb választási vereség után épp dúl a vita a bizottsági helyekért. Egy tagság szorzója az alapfizetés 1,2-szerese (1,54 millió), kettőé 1,4-szeres (1,797 millió forint). A kényes helyzetet Vásárhelyi Mária szociológus úgy oldaná meg, hogy ha már a Fidesz kompromittálni akarja az ellenzékét, akkor az alapfizetésen túli juttatásokat elvonná, és hálózatépítésre, saját médiára meg közvélemény-kutatásokra fordítaná.
Okfejtésében van logika, noha a gondolat nem új. Az első fizetésemelésből, amelyet némi hezitálás után végül is megszavaztak a szocialista képviselők, létrehoztak egy szolidaritási alapot. Úgy látszik, hogy a vitában megszólaló háziasszonyok beszédesebbek, mert Bangóné Borbély Ildikó egyszer kikottyantotta, hogy ő havonta 260 ezer forintot utalt át a Horn Gyuláról elnevezett alapítvány számlájára. Keveset tudunk arról, hogy az összegyűjtött pénzből mire telt, de a képviselői jövedelmek körüli purparlét talán leginkább az jellemzi, amit Avar István mondott. A néhai színész-honatya szerint „A Kádár-korszakban képviselői fizetésből legfeljebb egy köpönyegre tellett.” (Vasárnapi Hírek, 2001. február 25.)
Tíz mondat a képviselői fizetésekről
Bejutottak a parlamentbe, most van négy évig fizetésük. (Dömsödi Gábor pásztói polgármester, az LMP országgyűlési képviselőjelöltje, Hír TV, 2018. július 2.)
Olyan nem lehet, hogy valamivel egy képviselő nem ért egyet, de a fizetésemelést „muszáj” hazavinnie. (Tóth Bertalan, az MSZP elnöke az engedetlen frakciótagokról, Magyar Idők, 2018. július 20.)
Ha az ellenfelem pénzt akar adni, akkor elfogadom, és ellene fordítom. (Szanyi Tibor szocialista politikus, ATV, 2018. július 20.)
Ez az az ellenzék, amelyiknek az első dolga volt, hogy a saját fizetésemelését megszavazza. (Majtényi László alkotmányjogász, atv.hu, 2019. január 18.)
Az ellenzéki politikusok jó pénzért érzik rosszul magukat az országgyűlésben. (Zöldi László újságíró, Index.hu, 2019. április 12.)
Maradtok tovább jó pénzért pofozóbábnak? (Lattmann Tamás nemzetközi jogász, Facebook.com, 2020. március 30.)
Minden kudarc után jobban élnek, mint előtte. (Ruff Bálint kommunikációs szakember, 444.hu, 2022. április 6.)
Semmilyen erőforrást nem szabad parlagon hagyni, netán a Fidesznek vagy a Mi Hazánknak átadni, mert amit ma nem töltesz be, azt a Fidesz és a Mi Hazánk kapja. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2022. április 26.)
A Fidesz kompromittálni akarja az ellenzéket a folyamatosan emelkedő képviselői fizetésekkel. (Vásárhelyi Mária szociológus, Facebook.com, 2022. április 28.)
Az a fajta jövedelem, amit én beadok a pártba, hogy a baloldal ne múljon ki. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus a növekményről, ATV, 2022. április 28.)
