A minap Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom második embere a médiát negyedik hatalmi ágként emlegette. Egyelőre csak annyi tudható róla, hogy egy új labdajáték, a dollármilliárdos Gattyán György által pártfogolt teqball szövetségéből keveredett a közéletbe. Ettől persze még a digitalizációval házaló mozgalom arcaként tisztában lehetne a nyilvánosság mibenlétével.
Ugyanez a fenntartás vonatkozik Márki-Zay Péterre is. Mielőtt a hódmezővásárhelyi polgármester ellenzéki miniszterelnök-jelöltségre adta volna a fejét, szintén úgy beszélt a médiáról, mint a negyedik hatalmi ágról. S mert ő a Gattyán-féle mozgalmat a Fidesz képződményének, az ellenzéki pártok választási szövetségét akadályozó szervezetnek tartja, a negyedik hatalom teóriája nem egyik vagy másik politikai oldal médiapolitikai felkészületlenségéről árulkodik. Sokkal inkább a pályakezdő politikusok elméleti bizonytalanságáról.
A félreértésre az ad alkalmat, hogy a média bizonyos helyzetekben úgy viselkedik, mintha hatalmi ág volna. A hatalmi jelleg azonban csak látszat. Nem azonos azzal, hogy a nyilvánosság eszközrendszerét ugyanolyan intézménynek kéne tekinteni, mint a jó öreg törvényhozást (parlamentet), végrehajtást (kormányzatot) és igazságszolgáltatást (ügyészséget, bíróságot). Szétválasztásukat idestova két és fél évszázada, a felvilágosodás korában rögzítették, elképzelésük időtállónak, sőt időszerűnek is bizonyult.
Ama bizonyos félreértés a végrehajtó hatalom már-már törvényszerű mozgásából adódik. Nem Orbán Viktor találta ki, legföljebb tökélyre fejlesztette, hogy a kormányzat maga alá próbálja gyömöszölni a másik két hatalmi ágat. A központi hatalom nem kedveli a fürkésző tekinteteket, igyekszik lerázni magáról a törvényhozás és az igazságszolgáltatás ellenőrzését. Ez olykor sikerül is neki, ilyenkor bicsaklik ki a hatalmi ágak szétválasztásán alapuló demokratikus berendezkedés. De ha megalapozott a fékek és ellensúlyok rendszere, akkor ez csak időlegesen, átmenetileg sikerülhet.
A szétválasztáshoz való visszatérésben jelentős szerepet játszik a média. Átvállalja az alávetett, eszköztelenített, leigázott törvényhozás és igazságszolgáltatás ellenőrző funkcióját. Ebből adódik, hogy az újságírók is hajlamosak a negyedik hatalomnak vélni önmagukat, a hivatásrendjüket. Holott minél hatékonyabbak a végrehajtó hatalom bírálatában, annál inkább teremtenek lehetőséget arra, hogy a törvényhozás és az igazságszolgáltatás ismét ellenőrizhesse a kormányzatot.
Tíz mondat az úgynevezett negyedik hatalomról
Ahhoz, hogy a sajtó valóban a negyedik hatalmi ágazat legyen, egy bizonyos közszolgálatot kell ellátnia. (Antall József miniszterelnök, Magyar Nemzet, 1990. június 6.)
Pontatlan, de igen elterjedt megfogalmazás, hogy a sajtó a negyedik hatalom. A negyedik hatalom azonban a nyilvánosság, melynek a sajtó csak az egyik eszköze. (Bodor Pál közíró, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, Zalai Hírlap, 1991. október 26.)
Tudomásul kell venni, hogy a média is egy hatalmi ág. (Gyurcsány Ferenc DK-politikus, volt miniszterelnök, FüHü.hu, 2017. szeptember 14.)
A negyedik hatalmi ág szerepét kényszerűségből feladó média. (Jámbor András blogger, jelenleg ellenzéki képviselőjelölt, Mérce.hu, 2019. október 5.)
Amennyiben negyedik hatalmi ágként határozzák meg a médiát, úgy - mint bármilyen hatalmat - korlátozni és ellenőrizni kell. (Demeter Szilárd fideszes kultúrpolitikus, Origo.hu, 2020. június 25.)
Szlovákiában a média mint negyedik hatalmi ág nagyon is funkcionál. (Illés Gergő újságíró, Azonnali.hu, 2020. szeptember 7.)
A Media1 a két, véleménye szerint súlyos, a sajtószabadságot súlyosan megsértő, a média mint negyedik hatalmi ág működését akadályozó eset után kérdéseket és tiltakozást küldött a Kúriának. (Szalay Dániel újságíró, Media1.hu, 2021. június 3.)
A médiát tekinthetjük a negyedik hatalmi pólusnak. (Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, Azonnali.hu, 2021. július 19.)
Egy hatalmi ág a média. (Komlódi Gábor ügyvéd, ATV, 2021. október 15.)
A média mint a negyedik hatalmi ág. (Huszár Viktor, a Megoldás Mozgalom alelnöke, ATV, 2022. február 4.)
