Elég gyakran foglalkozom a patinás napilappal, érdeklődésem azonban nem a hibáinak szól, inkább a múltjának és a jövőjének. A hozzá kapcsolt, csapódott részekből mostanában kezd újra összeállni. A régi munkatársak, a Népszabadságtól és a Vasárnapi Hírektől érkezett újak olyan újságot csinálnak, amely igyekszik kapcsolatot teremteni a magyar társadalom mértékadó csoportjaival. Ehhez képest másodlagos egy-egy elszólás vagy tévedés. Nem ér többet egy kézlegyintésnél, vállrándításnál vagy baráti telefonnál.
Tegnap például Balassa Tamás úgy foglalkozott a miniszterelnök 82 másodperces videójával, hogy szegény Orbánt elküldte egy erzsébetvárosi standhoz ellenzéki újságot vásárolni. A nagy hírre vergődött akcióról legalább száz cikket írtak, és a Népszava munkatársa volt az egyetlen, aki a Szigony és a Práter utca sarkát eligazolta a Józsefvárosból. Pillanatnyi kihagyás, amelyet a szerkesztő sem vett észre, spongyát rá. Különben is, a szerző csak helyettesítette a Heti abszurd című rovat valószínűleg nyaraló gazdáját. De mihez kezdjünk a másik megjegyzésével, miszerint Orbán Viktor interjúi egyszerre jelennek meg „19 megyében”?
Abban persze igaza van az alkalmi szerzőnek, hogy a miniszterelnök sorai szinte varázsütésre látnak napvilágot a megyei sajtóban. Abban is, hogy Magyarországon 19 megye van. Ebből azonban az következik, hogy az a fránya megyei sajtó „csak” 18 megyében adja közre a kormányfő gondolatait. A fővárost övező közigazgatási egységben ugyanis nincs megyei napilap. Valaha volt, amidőn a Pest Megyei Hírlap és a Népszava is Fenyő János sajtóhálózatába tartozott. Akinek meggyilkolása után azonban széthullott a birodalma. Pályakezdő sajtótörténész tollára kívánkozna, vajon az 1,3 milliós lélekszámú Pest megyében miért jártak kudarccal a napilap-alapítási tervek.
Köztük az, hogy az ország legnépesebb megyéjében a Népszava venné át a megyei napilap szerepét. Afféle közép-magyarországi újságként próbálná kielégíteni a fővárosi lakosokkal együtt körülbelül hárommillió potenciális olvasó igényeit. A terv elbukott, de azért maradt valami belőle. Ha a kormányzat az önkormányzati választás idején Pest megyében is működtetett volna napilapot, akkor a Budapest körüli települések tucatjaiban aligha vehették volna át a hatalmat az ellenzéki pártok. A sikerben nem becsülném le a Pest megyében ellensúly nélkül maradt Népszava hatását. Kár, hogy ez nem tudatosodott az alkalmi cikk szerzőjében.
Tíz mondat a Népszaváról
Értelmetlen hadakozás az MSZDP részéről a Népszava tulajdonjogának visszaszerzése. Egy pártnak nem lapra, hanem szimpatizáns sajtóra van szüksége. (Egri György szocdem újságíró, Népszava, 1992. január 8.)
Önmaga ura szerkesztőség. (Debreczeni József közíró, Népszava, 1999. december 9.)
A Népszava nem egy párt lapja, hanem az egész baloldalé. (Lendvai Ildikó szocialista politikus, Gépnarancs.hu, 2014. július 9.)
A Népszava nem fog leleplezni repkedő bulibárókat, férjjellegüket elvesztő bankelnököket. Nincs rá erő, ember, pénz, tudás. (Dési János újságíró, a Népszava volt főszerkesztő-helyettese, B1, 2016. október 15.)
A Népszava, ha továbbra is hozzá húznak a bezárt Népszabadság olvasói, hamarosan a legnagyobb példányszámú országos közéleti napilappá válhat. (Juhász Gábor újságíró, hvg.hu, 2016. december 8.)
A Fidesz hirdetésekkel tartja lélegeztetőgépen a Népszavát. (Volner János Jobbik-politikus, ATV, 2017. június 19.)
A vidék hangsúlyosabban jelenik meg a Népszavában, mint bárhol máshol. (Horváth Gábor főszerkesztő, Kreatív Online, 2019. március 4.)
A Klubrádió bezárásával lényegében a Népszava maradt az egyetlen, ahol még valóban van baloldaliság. (Kunhalmi Ágnes szocialista politikus, Azonnali.hu, 2021. március 8.)
A Népszava még nem elég baloldali ahhoz, hogy kormányzati hirdetések mellett erősítse a rendszerváltó hangulatot. De már elég baloldali ahhoz, hogy a bérből és fizetésből élők érdekeit képviselje, közérzetét tolmácsolja. (Zöldi László újságíró, Blog.hu, 2021. március 9.)
Levitézlett lap. (Kötter Tamás kormánypárti publicista, Facebook.com, 2021. május 10.)
