Tegnapi bejegyzésem visszhangja foglalkoztat. Pünkösd hétfőn sok idejük lehetett a digitális ismerősöknek, mert többen is firtatták, vajon olvasás közben kihez is volt szerencséjük, amidőn Lányi Györgyről tűnődtem egy világháborús epizód ürügyén.

Annyit sikerült összegyűjteni az 1915-ben a Felvidéken született férfiúról, hogy a családja Trianon után érkezett a magyar fővárosba. Apja. Lányi Ernő tehetős lehetett, elvégre gondoskodott arról, hogy a „menő” Eötvös Gimnáziumban tanulhasson tovább. Megnyert egy tanulmányi versenyt, és az érettségi után kimehetett Londonba angolt tanulni. Egy interjúban kifejtette, hogy nem tekintette magát kivándorlónak, de a múlt század harmincas éveiben Magyarországon annyira rosszabbodtak a körülmények egy zsidó fiatalember számára, hogy Londonban ragadt. S mert nem tudta, mi történt a családjával, dühében és kétségbeesésében jelentkezett a brit hadseregbe.

Háború pályafutásáról írtam tegnap, van viszont valami, ami továbbgondolásra késztet. Találtam egy magyar nyelvű interjút a világhálón, 1985. december 12-én vetítették a játékfilm előtt a mozikban. George Lane mesélte el, hogy hadnagyként esett német hadifogságba 1944 nyarán, de csak 1946 elején ment vissza századosként a feleségéhez, majd ezredesként szerelt le a hadseregből. Azt már én fűzöm hozzá, hogy az angol információmorzsák szerint először a Rothschild-családba nősült be, a hatvanas évektől pedig egy tory politikus lányát vette feleségül. A londoni társasági életben a Dyuri becenév egyszerre jelentette idegenségét és befogadottságát.

Az angol titkosszolgálat 1984-ben oldotta fel a közlési tilalmat, akkor kezdték fölfedezni az inkább csak férjként számon tartott Dyurit. Kiderült, hogy hadnagyként kommandós volt, és hírszerzőként harcolt Európa németek megszállta országaiban. Bár kikötötte, hogy Magyarországon nem hajlandó titkos megbízatást teljesíteni. A háború befejezése után pedig egy darabig még háborús bűnösökre vadászott Észak-Németországban, az angol megszállási övezetben. Az eközben szerzett két csillagot „hazatérése” után még két csillaggal egészítette ki eddig nem részletezett titkosszolgálati műveletekkel. Majd üzletemberként afrikai brit befektetések tőzsdére vitelével foglalkozott. Az ásványi kincsek londoni menedzselése aligha állt távol a titkosszolgálati kapcsolataitól.

George „Dyuri” Lane 2010-ben, 96. évében halt meg. Kalandos életet élt, és az a benyomásom, hogy egy kicsit kalandor is volt.