A sokszoros válogatott kapus neve aligha mond valami lényegest a német újságolvasóknak. Egy külföldi, aki Berlinben keresi a kenyérre valót, nemrégiben pedig interjút adott egy magyar újságnak, amiért kirúgták a munkahelyéről. A botrány csupán jelenség, egy jószerivel ismeretlen emigráns nevéhez kötődik, és a német nyelvterület talán legtekintélyesebb napilapjában legföljebb nyúlfarknyi cikkre elég.
Az FAZ (Frankfurter Allgemeine Zeitung) városi újság erős gazdasági rovattal, alapos külpolitikai részleggel, jó kulturális cikkekkel. 200 ezer példányban fogy el, 130 ezren olvassák a világhálón - a százmilliós német nyelvterületen mintegy milliónyian kísérik figyelemmel. A sportrovatának eddig nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget, tegnap azonban Sebastian Stier megszólaltatta Petry Zsoltot. Családszerető embernek írja le, és ebben a sorrendben taglalja a kirúgás okait: a Hertha kapusedzője a migráns-ügyről, illetve az azonos neműek együttéléséről fejtette ki az elmarasztaló álláspontját. Petry hozzá intézett szavait pedig úgy foglalja össze, hogy a Magyar Nemzetben megjelent interjú legfontosabb megállapításait az értelmezők kiragadták az összefüggéseikből, hamisan („falsch”) fordították magyarról németre, és a budapesti napilap a vele egyeztetett tartalmat nem a maga teljességében („komplett”) adta közre.
Ami a textus és a kontextus viszontagságos kapcsolatát illeti, ez az interjúalanyok leggyakoribb védekezése, ha kirobban a botrány. A pontatlan fordításban már lehet valami, az viszont az itteni sajtó ferdítése, hogy a Hertha elsősorban Gulácsi Péterért vonta volna felelősségre Petryt. Azt a Magyar Nemzet is elismerte az FAZ-cikkhez fűzött kommentárjában, hogy három mondatot kihagyott az egyeztetett szövegből. S mert utólag, tegnap 12.16-kor, az online kiadásban közölte a kihagyott mondatokat is, az a benyomásom, hogy csökkentette Petry Zsolt viszonylagos toleranciáját a homoszexuálisok iránt, és növelte intoleranciáját a migránsok iránt.
A szerkesztőségi közleményből az is kiderül, hogy az interjú alapját képező hangfelvétel „végképp tisztázná, mi is Petry Zsolt véleménye a szóban forgó dolgokról. Ennek szövegét Petry Zsolt érdekében nem kívánjuk nyilvánosságra hozni.” A második mondat tűnődésre késztet. Vajon miket mondhatott még az immár csak volt kapusedző, ha a Magyar Nemzet úgy véli, hogy az igazi véleményétől meg kell kímélni az olvasókat?
Tíz mondat a Magyar Nemzetről
Egy biztos, a Magyar Nemzet nem lesz soha pártos orgánum. (Tóth Gábor újságíró, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese, Vas Népe, 1989. július 3.)
A Sportfogadás propagandamellékleteként terjesztett napilap. (Hegyi Gyula szocialista politikus, Népszava, 2002. február 26.)
A Magyar Nemzet az ellenzék politikai lándzsája. (Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök-jelölt, Népszava, 2004. szeptember 2.)
Ügyészségi értesítő. (Andrassew Iván újságíró, Népszava, 2011. október 26.)
Napilapnak álcázott Orbán-szócső. (Mihancsik Zsófia újságíró, Galamus.hu, 2012. július 21.)
Sok jót nem ígért, hogy 2016-ban Simicska a Jobbik mögé állt, a lapon ez a feltételezettnél jóval kevésbé érződött. (Murányi Gábor újságíró, hvg.hu, 2018. április 10.)
A nehéz időket látott Magyar Nemzet az utolsó években visszaszerezte rangját, becsületét. (Lányi András ökofilozófus, Magyar Nemzet, 2018. április 11.)
Nem a Magyar Nemzet támadt fel. hanem a Magyar Idők változtatott nevet. (Pethő Tibor újságíró, 24.hu, 2019. február 8.)
A Magyar Nemzet az állampárt Pravdája. (Föld S. Péter újságíró, HírKlikk.hu, 2021. április 9.)
Gyanítom, hogy a Magyar Nemzet szerzője ki akarta mondatni vele a saját és eltartói nézetét. (Ungár Tamás újságíró Petry Zsoltról és az interjú készítőjéről, Facebook.com, 2021. április 7.)
