A válasz elintézhető azzal, hogy a nemzeti konzultáció a látszat megteremtésére való. Arra, hogy a kormányunk úgy tesz, mintha megbeszélné velünk a közélet ügyes-bajos dolgait. Ráadásul immár egy évtizede mindig ama megnyugtató következtetésre jut, hogy a nép együtt rezeg vele. Ezt elég sokan vitatjuk, nem is ok nélkül, a helyzet mégis az, hogy a látszatteremtésre alkalmat ad a consultatio latin kifejezés.

Eredetileg tanácskozást jelentett, azaz nemcsak tanácskérést, hanem tanácsadást is. Nem csupán az következik tehát belőle, hogy a végrehajtó hatalom tanácsot kér tőlünk, az állampolgároktól. Az is, hogy úgy fogalmazza meg azokat a fránya kérdéseket, ahogy jónak látja, ahogy neki tetszik, ahogy az érdekei kívánják. Nemzetközi összehasonlítás híján nem tudhatom, mennyire tekinthető hungarikumnak a konzultáció magyaros válfaja. De nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a kormányzatok világszerte keresik az egyetértési pontokat a választópolgárokkal. S ha nincsenek ilyenek, akkor a közvélemény-kutatás szakmai kívánalmait mellőzve gondoskodnak arról, hogy legyenek.

Miniszterelnökünk, Orbán Viktor például tegnapelőtt, a szokásos pénteki rádióinterjúban összefoglalta a legutóbbi nemzeti konzultáció - az első állami online érdeklődés - eredményét. A járványkezeléssel együtt járó korlátozások enyhítését firtató kérdésre a digitálisan válaszoló magyar emberek állítólag azt írták, hogy „csak fokozatosan lehet nyitni”. Ám az utána következő mondattal már van némi gondom. A kormányfőtől két napja azt hallottam a rádió mellett ülve, hogy „Én is így gondolom.” Most pedig az olvasható a Miniszterelnök.hu-n, mintha azt mondta volna, hogy „Ezzel magam is egyetértek.”

Az én koromban már hivatkozhatom a rossz hallásra, ezért nyilvánosan gyakorlok önkritikát. Oly csekély ugyanis a különbség a két fogalmazás tartalma között, hogy a kommunikációs stábnak aligha érte meg átalakítani, elferdíteni, félremagyarázni, megmásítani, módosítani a kormányfő mondandóját. Ez azonban a kisebbik baj. A nagyobbik az, hogy a miniszterelnökünk február 12-én reggel kijelentette: délután személyesen véglegesíti a nemzeti konzultáció kérdéseit. Egy hét múlva azt közölte, hogy ő is válaszol a nemzeti konzultációban föltett kérdésekre, „mert a böcsület ezt kívánja”. És ki hitte volna, hogy március 19-én pedig ő is úgy gondolja (vagy egyetért azzal), hogy a legtöbb válaszoló csak fokozatosan számolná föl a korlátozó intézkedéseket.

Hát igen, ez a jutalma annak, aki kitalálja, hogy mit akar a nép.      

Tíz Orbán-mondat a nemzeti konzultációról

A nemzeti konzultáció elősegíti a döntéshozókat abban, hogy a gondokat helyesen rangsorolják. (YouTube.com, 2010. május 19.)

A közvélemény-kutatásnál sokkal megbízhatóbb a nemzeti konzultáció. (Magyar Rádió, 2012. május 25.)

A nemzeti konzultáció az emberekkel való közös kormányzás kulcseszköze. (Magyar Rádió, 2015. április 24.)

A nemzeti konzultáció akarat-kifejezési, döntéshozatali forma. (Magyar Rádió, 2017. június 2.)

A nemzeti konzultációból kiderült, hogy a véleményem egybeesik azzal, amit az emberek gondolnak. (Napló, 2018. február 15.)

Nemzeti konzultáció nélkül is elég elszánt tudnék maradni. (Magyar Rádió, 2017. június 16.)

Ma délután szeretném véglegesíteni a kérdéseket. (Magyar Rádió, 2021. február 12.)

Én is ezeken a kérdéseken gondolkodom hetek, hónapok óta, ki is fogom tölteni egyébként a konzultációt, mert a böcsület ezt kívánja. (Magyar Rádió, 2021. február 19.)

A konzultáció azt mondta, hogy csak fokozatosan lehet nyitni. Én is így gondolom. (Magyar Rádió, 2021. március 19.)

A konzultáció azt mondta, hogy csak fokozatosan lehet nyitni, ezzel magam is egyetértek. (Miniszterelnök.hu, 2021. március 19. Hivatalos változat.)