Koszos lábköröm a címoldal tetején. Némi böngészés után kiderül, hogy nem koszos, hanem csak elszíneződött az a fránya köröm. A gombásodás ellenszerével kecsegtet a reklám. Ilyen és ehhez hasonló hirdetések tartják el az Északhírnök nevű hírportált, a mai magyar nyilvánosság egyik legjellemzőbb vállalkozását.

Miskolci alapítója szerint naponta két-háromezren olvassák. Ha ezt megszorozzuk 365-tel, bizony milliós szám jön ki. Még akkor is, ha a törzsközönség néhány tízezernyire tehető. Ám ezt egy 164 ezres városban nem becsülném le. Pusztai László kifejtette egy interjúban: „Engem a komment tart felszínen.” (444.hu, 21.03.07.) Azt is elmondta, hogy harminc kommentet ír naponta, és mintegy száz álneves kommentelő véleményét közli. Köztük saját magát is, sőt volt olyan polgármester, aki maga is álnéven vett részt a vitákban. Ismerem a bulvár eszközökkel dúsított portált, ha nem olvasom is naponta. Megkérdeztem viszont a Miskolcon élő tanítványaimat.

Név nélkül adom közre a benyomásaikat. 1. „Az Északhírnök tipikus példája annak, amikor valami jót rosszul csinálnak.” 2. „Miközben feltárja a fontos ügyeket, elveszi az élüket.” 3. „Információi blikkfangosak, de nem mindig megbízhatóak.” 4. „Ha Pusztai máshová ír, például az Azonnal.hu-ba, akkor fogyaszthatóbb.” Értékítéletük elmarasztalásba burkolt dicséret. Érzékelteti a jelenséget: egy kirúgott vagy kiábrándult újságíró kényszervállalkozó lesz, és fölveszi a harcot a helyi nyilvánosság első számú kedvezményezettjével. Igyekszik megélni abból, hogy nem mindig tartja be a tanult szakmája szabályait. A miskolci példa korántsem elszigetelt.

A szombathelyi Draskovits Lászlót (Drazsét) már megvertek a főtéren. A pécsi Bognár László gerillamarketingesnek nevezi magát. A kecskeméti Gunity Gábor a KccsUp.hu-n keveredik vitákba és perekbe a polgármesternővel. A debreceni Porcsin Zsolt a Debreciner.hu révén ellensúlyozza a városházi hírforgalmat. A Szegedi kattintós pedig, vagyis SzeKa a saját hírszolgáltatás gyengeségét pótolja markáns véleményekkel. A felsoroltak nemcsak olyan városokban dolgoznak, ahol kormánypárti polgármesterek tartják kordában a nyilvánosságot. Erre ellenzéki elöljárók is hajlamosak.

A magyarországi városok vonzáskörzetében óhatatlanul létrejön egy többnyire digitális fórum, amely teret ad a nemszeretem híreknek és kulturált (vagy kulturálatlan) értelmezésüknek is. Nem lepődnék meg, ha egy fölmérésből kiderülne, hogy milliókat érnek el országszerte.