Az ellenzéki nyilvánosságban ama mondata váltott ki tiltakozást, miszerint „A világ azoké, akik teleszülik.” Kijelentése a Népszava karikaturistáját, Pápai Gábort is megihlette, rajza a mai számban látható. A mondás egy Cégénydányád nevű szatmári faluban hangzott el. A 641 lakosú települést sokáig a Kölcsey-család birtokolta, a leghíresebb sarj, Ferenc egyik versrészlete ott díszeleg a kastély homlokzatán. Szobrot is avattak, ezen tette tiszteletét Kövér László.
Az országgyűlés elnöke hajdani elődje előtt hajtott fejet. Gróf Tisza István az első világháború előestéjén elfogadtatta a parlamenti többséggel az úgynevezett véderő-törvényt, majd a tiltakozó ellenzékieket rendőrökkel vezettette ki az ország házából. A szoboravatás után interjú készült Kövérrel, és a Kelet-Magyarország című nyíregyházi napilap főszerkesztője szóba hozta a világok harcát. Megemlítette, hogy az egyik tábor hívei „nem akarják teleszülni a világot”. Ezzel Szél Bernadett ellenzéki politikus egyik parlamenti megnyilvánulására emlékeztetett. Az országgyűlés elnöke így válaszolt: „Megfellebezhetetlen igazság, hogy a világ azoké, akik teleszülik.” A botrányt keltő kijelentést megelőzte tehát egy félmondat, amely utalás a szállóige előzményeire.
Németh Szilárd Fidesz-politikus 2017 májusában lakossági fórumon fejtette ki, hogy „Aki teleszüli a világot, azé a világ.” Ezt kérte számon rajta az akkor még LMP-hez tartozó Szél Bernadett. Ennél persze messzebbre nyúlik vissza a szállóige története. A két világháború között Márton Áron, az erdélyi katolikusok legendás püspöke arról beszélt, hogy „Erdélyt azok a román asszonyok hódították meg, akik szültek, és azok a magyar asszonyok veszítették el, akik nem szültek.” Ravasz László, az Erdélyből Magyarországra áttelepült református püspök pedig megadta a publicisztikai alaphangot: „Azé lesz Erdély, aki teleszüli.” Ez visszhangzott a kormánypárti sajtóban, majd néhány évtized múlva Hegedűs Zsuzsa református lelkipásztor támasztotta föl.
A határ túlsó oldalán, Cégénydányádtól néhány kilométernyire, Szatmárnémetiben ezt mondta: „Nem azoké az ország, akik meghalnak érte, hanem akik teleszülik.” (Szatmári Friss Újság, 1999.09.16.) Azóta a nyilvánosság fórumain el is vettek belőle, meg hozzá is tettek, és most a legismertebb formáló nevével azonosítják. Kövér Lászlóéval, holott nem tőle ered a gondolat. Ő „csak” betetőzi, ha úgy tetszik, állami szintre emeli.
Tíz mondat a teleszülésről
Nem azoké az ország, akik meghalnak érte, hanem akik teleszülik. (Hegedűs Zsuzsa református lelkipásztor, MIÉP-politikus, Heves Megyei Hírlap, 2000. február 24.)
Az ország azé, aki teleszüli. (Szathmáry István szolnoki közíró, Szoljon.hu, 2013. március 28.)
A Föld azé, aki teleszüli. (Kővári László blogger, 72Vármegye.hu, 2015. november 16.)
A haza azé, aki teleszüli. (Tiffán Zsolt baranyai Fidesz-politikus, Bama.hu, 2015. december 18.)
Azé a világ, aki teleszüli. (Németh Szilárd Fidesz-politikus, Hír TV, 2017. május 24.)
Nem azért vagyunk, hogy teleszüljük a világot. (Szél Bernadett LMP-politikus, Népszava Online, 2017. május 29.)
Európa azé lesz, aki teleszüli. (Kötter Tamás író, Magyar Nemzet Online, 2017. június 18.)
A Föld, a jövő azé, aki teleszüli. (Gábor Bertalan szepsi plébános, Felvidék.ma, 2019. december 28.)
A világ azoké, akik teleszülik. (Kövér László Fidesz-politikus, Szabolcs Online, 2020. október 27.)
Azé lesz a világ, aki teleszűri. (Somogyi Zoltán szociológus a koronavírus-járványról, Facebook.com, 2020. október 28.)
