A tegnapi műsorok sztárja három magyar katona volt. Egy kormánypárti kampány készítői első világháborús fényképet választottak ki arra, hogy érzékeltessék látomásukat a Kárpát-medencéről. A csatajelenetet két műsorvezető is a Nemzeti Sportból vette át. Az egyik Szénási Sándor volt a Klubrádióban, a másik Rónai Egon az ATV-ben. Mindkettőt a legjobbak között tartom számon, ezúttal azonban ügyesebben is választhattak volna kiinduló pontot.
A sportújságot az online kiadással együtt mintegy 150 ezren olvassák, és a többnyire focidrukker törzsközönséget aligha zavarta, hogy a szuronyos puskával hadonászó bakák képén óhatatlanul az Orbán-kormány militarizálódását véltük fölfedezni. A stúdiók kormánypárti vendégei el is magyarázták, hogy a Nemzeti Sportban látott hirdetés mondandóját sikerült eltorzítani. A látszólag magányos fotó egy sorozat szerves része, és a többivel együtt a keresztény Magyarország ezer évét idézi föl azzal a következtetéssel, hogy soha ilyen jó kapcsolat nem volt a Kárpát-medence államai között, és ha együtt maradnak, akkor Közép-Európa akár az uniós fejlődés motorja is lehet. A kormánypárti értelmezők kevésbé söpörhették volna le a berzenkedők érveit, ha a műsorvezetők a másfél millió olvasót elérő KESMA-napilapokra hivatkoznak.
Tegnap, az említett műsorok sugárzása előtt már tűnődtem az augusztus 20-a óta közölt kampányról, amelynek fényképei kétségkívül azt láttatták, hogy a Kárpát-medencében élők akár közösködhetnének is. Csakhogy van egy reklámtechnikai fogás, a lövedékelmélet, amely úgy foglalható össze, hogy a megrendelők kiemelnek egy mozzanatot, és annyiszor ismétlik meg, hogy a lövedékek befúródjanak a médiafogyasztók tudatalattijába. Ez történt a kESMA-lapok online kiadásában is. Ha a múlt héten kerestünk valamit a képgalérián, minden tizes fotósorozatban felbukkant a puskás-szuronyos csatajelenet.
A tegnapi bejegyzésben még csak kapiskáltam, ami a pontatlan alapú rádió- és tévéviták után rajzolódott ki előttem: a kormányzati kommunikáció kétarcúsága. Nem érheti szó a ház elejét, elvégre a kampány csakugyan utal a Kárpát-medencei népek együvé tartozására. Ez a vállalt üzenete. A kiemelt, sokszor megismételt és önálló életre kelt csatajelenet azonban a másodlagos, hivatalosan nem vállalt, sugalmazott üzenet. Azt jelzi, hogy országunk vezetői a német és orosz birodalom közé szorult szlovákok, ruszinok, románok, szerbek, horvátok, szlovének, talán még az osztrákok egyesítését is magyar vezetéssel képzelik el.