Megindult az elnökválasztási kampány a kongresszusra készülő MSZP-ben. Ez már nem vált ki olyan érdeklődést, mint hajdan, amikor még hatalmon voltak a szocialisták, sőt az erősebbik kormánypártot alkották. A politikai elemzők, a magamfajta tollforgatók és az ínyencek azonban figyelemmel kísérik a belső csatározásokat.
Mesterházy Attila például bejelentette, hogy ismét pályázik az elnökségre, és ha a kongresszus létrehozná a társelnöki rendszert, neki megfelelne Kunhalmi Ágnes személye. A megnevezett hölgy elhárította az ajánlatot, mondván, ő a jelenlegi elnökkel, Tóth Bertalannal képzeli az MSZP jövőjét. Tegnap este mindhármukat mégse ültethették az ATV stúdiójába, talán nem volt elég szék a közelben. Maradt a Tóth-Kunhalmi tandem, amelyből az utóbbi azt állította, hogy az országgyűlési választáson, idézem: „52,6” százalékot értek el az ellenzéki pártok. Ez az úgynevezett társadalmi többség szívós, sokakra ható elmélete.
Kunhalmi Ágnes először a hvg.hu 2018. május 1-i számában fejtegette, hogy az ellenzéki pártok többségben voltak ugyan április 8-án, de a széthúzás következtében nem bizonyultak ütőképesnek. A többség kifejezést hétszer használta, és azóta, amikor csak alkalma adódott rá, meg is ismételte. Az Országos Választási Iroda hivatalos jegyzőkönyve szerint a Fidesz-KDNP pártszövetség 2824206 szavazatot kapott a legutóbbi országgyűlési választáson, ezzel kéne összehasonlítani az ellenzéki pártokra esett voksokat. Az MSZP-Párbeszéd 682602, az LMP 404425, a DK 308068, a Momentum 175225, az Együtt pedig 37561 voksot könyvelhetett el. Összesen tehát 1607881 szavazatot.
Ha hozzájuk számítom a Jobbik 1092669 és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt 99410 voksát, akkor a gondolatban egyesített ellenzék 2799960 szavazatra tett szert. Méltányosságból hozzájuk adtam a Munkáspárt voksait is, 15640-et, így jött ki 2815600. A különbség 8606 a Fidesz-KDNP javára. Ebből később a Kúria levont 4360 érvénytelen szavazatot, vagyis 2018 tavaszán a kormánypártok 2819846 voksa állt szemben az amúgy széttagolt ellenzék 2815600 szavazatával. Vajon ebből a fifty-fiftyből hogy jött ki a sokat hangoztatott „társadalmi többség”?
Érteni vélem, hogy az MSZP vezetésére bejelentkezett női társelnök-jelölt idestova két és negyed éve a lelket próbálja tartani a lejtmenetben lévő párt híveiben. De hamis kiindulóponttal talán mégse kéne boldogítani ama választópolgárokat, akik immár a negyedik Orbán-kormány országlását élik meg.
Tíz mondat Kunhalmi Ágnestől
/”Vállalná az MSZP elnökségét?”/ Nézze, az, hogy ki lesz az MSZP elnöke, most nem releváns. (ATV, 2018. február 12.)
/A pártelnökségről/ Kifelé szóló kommunikációs szerep. (ATV, 2018. április 25.)
Adott a többség. (hvg.hu, 2018. május 1.)
A társadalmi többség egy picivel is, de megvolt. (Hír TV, 2018. május 8.)
Az MSZP belül erősebb, mint amilyennek kívülről látszik. (ATV, 2018. május 23.)
52,32 százalék a Fidesz ellen szavazott. (Hír TV, 2018. május 24.)
A tagságban nagyon nagy a támogatottságom, ami a párt elitjében hiányzik. (ATV, 2018. június 14.)
Azt, hogy vezetném a pártot, már korábban is nyilvánvalóvá tettem. (ATV, 2020. február 4.)
Ha megint egymással foglalkozunk, akkor el fogjuk ’22-őt veszíteni. (Klubrádió, 2020. március 3.)
Nem véletlenül indulok Tóth Bertalannal, egy csapatban készülünk a Fidesz legyőzésére. (Népszava, 2020. augusztus 19.)
