"Érzésre harmad annyian csináljuk a lapot, mint egy hónappal ezelőtt” - mondta Rovó Attila. (444.hu, 20.08.11.) Az Index belpolitikai rovatvezetője épp úgy a felmondási idejét tölti, mint a munkára fogott kollégái. S hogy kevesen vannak, az meglátszik az MTI-hírek szokványos címadásán, a saját anyagok hiányán. Ez nem a fanyar, mindkét politikai oldalt fürkésző, látszólag cinikus, valójában a harmincasok életérzését és világszemléletét tükröző Index. S bár az újságírók már nem adnak bele apait-anyait, még mindig maradt benne annyi báj, hogy olvasható legyen. Kérdés persze, hogy mi lesz belőle.
Nem arra gondolok, hogy a Fidesz mit hoz ki a válságból. Ehhez jobban kéne ismerni az Index belső viszonyait és a kormánypárt médiapolitikai boszorkánykonyháját. Inkább arra, amit egy szakmabeli lát kívülről. Azt például, hogy az impresszumban 99 fénykép tűnt fel. Ha ennek harmadrésze csinálja most a lapot, akkor ez mintegy 30 újságírót jelent. Szele Tamás pedig, aki hozzám hasonlóan szintén látott már belülről szerkesztőségeket, azt fejtegette, hogy az online újságban három hírturnussal kell dolgozni. Egy turnusban 15-20 emberre van szükség, vagyis a jelenlegi létszám kétszeresével szinten lehetne tartani a válság kirobbanásáig legolvasottabb hírportált.
Az a benyomásom, hogy akkor is el kellett volna tűnődni az Index karcsúsításán, ha az őt működtető társcég tulajdonosai között nem tűntek volna fel a Fidesz emberei. Itt lép a képbe Szily László, aki „a minőségi online hírszolgáltatásról”, „a napi frissítésű szabad magyar sajtóról” értekezett, és kifejtette: „Mennyire szeretném, ha újra egyesülnének az elszakított nemzetrészek, vagyis az Index és a 444.” (Cink.hu, 20.08.10.) Arra utalt, hogy ő és néhány kollégája egy korábbi válság idején kiváltak az Indexből, és megalapították a 444-et. Most pedig szívesen látna 30 hírújságírót az exindexesekből.
Igen ám, csakhogy a nyolcvanvalahány felmondott indexes szeretne együtt maradni. Ők legalábbis nem számolnak azzal, hogy a konkurens szerkesztőségek kiválogatják majd közülük a legjobb címadókat, a legalaposabb hírmagyarázókat. Vajon mi volna a megoldás? Az-e, ha a minőségi online hírszolgáltatás kultúrája meghonosodna a digitális sajtó többi szerkesztőségében is? Vagy az, hogy a Exindex lenne a napi frissítésű szabad magyar sajtó zászlóshajója? Vagy pedig az exindexesek harmadrészével megerősített 444 venné át a vezető szerepet a hírportálok mezőnyében?