A megyei sajtóban június 10-én figyelemre méltó cikk jelent meg ezzel a címmel: „A politikai furkósbottá vált Facebook is legyőzhető”. A budapesti (központi) szerkesztőségből érkezett a kormánypárti kézben lévő vidéki napilapokhoz, amelyek mintegy 300 ezer példányban látnak napvilágot. A névtelen szerző egy Joachim Steinhöfel nevű német médiajogász küzdelmeit taglalta.

A világhálón meghallgattam a kellemes hangú, jól érvelő közéleti szereplőt, akit szívesen hívnak német tévéstúdiókba, mert ért a szakmájához, és szabatosan, kulturáltan fogalmazza meg az álláspontját. A se füle, se farka cikkből azonban nem derült ki, hogy mit keres a  megyei újságokban. Ha csak azt nem, hogy vele együtt közölték: Böjte Csaba erdélyi ferences rendi szerzetes egyik bejegyzését blokkolta a Facebook. Okkal vagy ok nélkül, ezt nehéz eldönteni. Azt viszont elég sokan megjósoltak, hogy a kormányzatnak nem tetszik a Facebook működése, és előbb-utóbb előkészíti a terepet a Facebook megrendszabályozására. Ehhez pedig szüksége van arra, hogy a vidéki Magyarország első számú tájékozódási fórumán is kampányolhasson ellene.

A Facebook jelentőségét akkor kezdtem kapiskálni, amidőn az egyik tanítványom jelesre vizsgázott médiapolitikából, és érdeklődtem felőle. Elmesélte, hogy egy észak-magyarországi kisvárosban önkormányzati képviselő. Az egyik ülésen elmondta álláspontját a helyi nyilvánosságot felborzoló ügyről, véleménye azonban nem tetszett a kormánypárti polgármesternek, aki megtiltotta, hogy az okfejtés megjelenhessen a néhány száz példányú önkormányzati újságban. Az ellenzéki képviselő föltette a fészbukos üzenőfalára, és a hatezres lélekszámú kisváros minden harmadik lakosa értesült az álláspontjáról. Azóta a régió legnagyobb városába költözött, és akkori pártjából (az MSZP-ből) átigazolt a Momentumba. Új pártjában épp a korszerű médiaszemlélete miatt becsülik.     

Orbán Viktor 2018. március 16-án kifejtette: „A Facebook kommunista közösségi oldal lett sajnos.” Elgondolkoztató, hogy ezt épp a Facebookon jelentette be. Ama üzenőfalon, amelyen a koronavírus járvány előtt 650 ezren olvasták a megnyilvánulásait, azóta viszont a követők száma meghaladja a milliót. Médiatörténeti érdekesség, hogy miközben a miniszterelnök intésére vár újságok, rádiók, televíziók garmadája, legfontosabb bejelentéseit a Facebookra bízza. Lehetséges, hogy nem is annyira a közösségi oldallal van baja, mint inkább azzal, hogy az a fránya ellenzék is használhatja?