E rovatban az oktatási kormányzatról tűnődtem. Nem abban láttam a tragikai vétségét, hogy elhanyagolta a számítógépeket, hanem hogy rájuk építette. Több olvasó légből kapottnak vélte az iskolai számítógépek 300 ezres számát. Pedig Hajnal Gabriella, a KLIK (Klebelsberg Központ) elnöke a Mediaworks-céghez tartozó vidéki napilapok március 24-i számában arról számolt be, hogy az iskolahálózatban 294 ezer laptop, asztali számítógép és tablet található. Hozzájuk sorolható néhány ezer szolgálati okostelefon is, amelyeket azonban az igazgatók nem adnak a diákok kezébe.

Nem kárhoztatom őket, mert a tanulók - mondjuk, 12 éves kortól - használják a saját okostelefonjukat. A tragikai vétség tehát inkább az, hogy az iskolában hozzáférhető számítógép mellett az oktatási kormányzat nem dolgozta ki az okostelefonos lehetőséget. Nem készült fel arra a helyzetre, hogy a gyerekek nem járhatnak iskolába. Tudom persze, hogy civil szervezetek osztogatják az olcsóbb számítógépeket. Azt is, hogy az ügyeletre kijelölt iskolákba bemehetnek a diákok, és egy-egy teremben öten használhatják a számítógépeket. Mindez azonban csak mérsékli a digitális esélyegyenlőtlenséget.

Négy unokám közül a 16 éves Dávid Budapesr egyik patinás gimnáziumában tanul. Az osztályában 37-en vannak, akiknek a vagyoni helyzete különböző ugyan, de nem tud arról, hogy bármelyiknek gondja volna a számítógépes hozzáféréssel. Panna 12 éves, és hatodikos egy fővárosi általánosban. Az osztályában 27-en vannak, közülük az egyik gyermekotthonban él, és hébe-hóba használhat számítógépet, a másik eltűnt a szemük elől. Középiskolai osztálytársam Budapesttől 86 kilométernyire él, egy százezres városban. Ő mesélte, hogy a lánya és a veje a járvány óta otthonról dolgozik be. Két számítógépet használnak, de komoly logisztikai feladat a gépeket megosztani a két gyerekkel is, akik online kapják a házi feladatokat.

Ha a digitális esélyegyenlőséget firtatjuk, nem szabad megállni a (nagy)városi értelmiség gyerekeinél. A Zalai Hírlap március 19-i számában olvasható, hogy Letenyén, az Andrássy-iskolában tanuló „266 gyerekből 34-nél nem adottak a digitális oktatás feltételei”. Hermann Zoltán oktatáskutató szerint pedig Szabolcsban és Borsodban a tanulók egyharmada marad ki a távoktatásból. Ama országos következtetésre jutott, hogy a diákok 20 százaléka, vagyis minden ötödik számára a világháló nem érhető el. Befejezésül még egy szám: a hazai közoktatásban 1,2 millió gyerek tanul.