Elismerem, hogy a címről óhatatlanul beugrik Orbán Ráchel pelenkás kalandja 2018 augusztusában, egy horvátországi autópálya szélén. E képzet társítása azonban nem volt szándékomban, a címadásnak időszerűbb oka van. Brückner Gergely gazdasági újságíró tegnap este figyelemre méltó áttekintést közölt az Index.hu-n. A szűrővel ellátott szájmaszkok előállításáról gyűjtött adatokat, és arra a következtetésre jutott, hogy Magyarországon három cég is található, amelyeket idejekorán át lehetett volna állítani a tömeggyártásukra.

A magyar tulajdonú és Debrecenben székelő Dispomedicor jelenleg csődvédelmi eljárás alatt áll. Nem tért ki rá a cikkíró, de nem lepődnék meg, ha kiderülne, hogy a szájmaszkok gyártására is alkalmas gépeivel dolgoznak a debreceni börtönben fogva tartott rabok. Három műszakban állítják elő a fertőzések megakadályozásához nélkülözhetetlen textil-kellékeket, bár képtelenek kielégíteni a hazai igényeket. A dán Coloplast méreteire jellemző, hogy 4000 munkatársat foglalkoztat világszerte, tavaly például 135 milliárd forintnyi árbevételre és 8 milliárdnyi nyereségre tett szert. Magyarországi központja Tatabányán van, de működtet egy gyárat Nyírbátorban is. A harmadik cég amerikai. A Procter&Gamble szárnyasbetéteket gyártat Csömörön, pelenkákat pedig Gyöngyösön.

Az utóbbi üzembe látogatott Orbán Viktor 2014. március 11-én. Az Index-cikk közepébe tördelt fényképen, a miniszterelnök népes kíséretében feltűnik Lázár János ismerős arca. Ha még ő vezetné a miniszterelnökséget, bizonyára felhívta volna főnöke figyelmét arra, hogy a kínai megrendelés helyett legalább az ismerős pelenkagyárat érdemes lett volna átállítani a szájmaszkok gyártására. Most pedig, a koronavírus-járvány kellős közepén felötlik a kérdés, vajon tegnap reggel Orbán Viktornak miért kellett kimennie a ferihegyi repülőtérre, hogy a kamerák jelenlétében fogadja a Kínából érkezett különgépet a 3 millió szájmaszkkal. Elvégre a határainkon belül is elintézhette volna a rendelést.

Talán elfelejtette, hogy négy hazai gyár gépsora is alkalmas a fertőzések csökkentésére? Esetleg át akarta ugyan állíttatni a gépeket a szájmaszk-gyártásra, a dán, illetve amerikai tulajdonosok azonban érzékelték, hogy a világméretű járvány sokszorosára emelte a szűrővel ellátott maszkok piaci értékét, és inkább ott adták el a készletüket, ahol többet fizettek érte, vagy előbb ocsúdtak fel? E kérdések nyilvános magyarázatot igényelnek.