A kormánypárti összeférhetetleneket miért nem leplezi le az ellenzék? című bejegyzésemhez így szólt hozzá egy kommentelő: „Ha csak egy kormánypárti példát felhozott volna. De nem tud.” Egy nappal korábban Krupiczer Ferenc hódmezővásárhelyi zenetanárról írtam, akit a szegedi munkaügyi bíróság méltatlannak talált a képviselőségre. Kifutott az időből, és későn függesztette föl a tulajdonában lévő internetes rádió működését.

Pechje van a kommentelőnek, mert írtam kormánypárti összeférhetetlenekről is. Például az apátfalvi polgármesterről vagy egy bajai önkormányzati képviselőről. De csak ezért nem pazarolnék sorokat a hozzászólására. Inkább azért idézem őt, mert egyre több jel utal arra, hogy az összeférhetetlenséget ki kéne emelni a pártpolitikai keretekből. Lehet fegyver egyik vagy másik oldal kezében, de az önkormányzati törvényt már aligha érdemes a polgári demokrácia szellemében szabályozni, ha bottal üthetjük a demokrácia nyomát. Erre van egy friss példa is. Az a kormánypárti képviselő, aki a hódmezővásárhelyi testületnek bejelentette Krupiczer úr összeférhetetlenségét, most hasonló helyzetbe került.

A városházi többség megszavazta Cseri Tamás érintettségét, elvégre A vásárhelyi ellenzék hangja című médium felelős kiadója. Ez ő sem tagadta, bár koncepciós eljárást emlegetett - épp úgy, mint politikai ellenfele, Krupiczer Ferenc. Azzal védekezett, hogy nem médiaszolgáltatót működtet, nem is sajtóterméket ad ki, hanem „tájékoztató kiadványt”. Ez szintén összeférhetetlen, még ha nem föltétlenül anyagi haszonszerzés is a célja. Médiavállalkozását úgy tarthatja a null szaldó közelében, ha állami forrásból hirdetéseket fogad el, vagy kormánypárt közeli alapítványoktól anyagi támogatást kap.

Cseri úr hozzáfűzte, hogy az ellenzéki polgármester se különb, mert ő meg a Vásárhelyi Valóság című önkormányzati újság felelős kiadója. Ezt Márki-Zay Péter sem tagadta, mondván: „A felelős kiadó természetesen én vagyok.” (Klubrádió, 2019.11.14.) Egy kisváros önkormányzati testületében tehát három képviselő is van, akik az impresszum tanúsága szerint közvetlenül befolyásolják a hozzájuk kötődő médium tevékenységét. Az alapvető kérdés már nem az, hogy az összeférhetetlenségi záradék révén a politikusokat meg kell fosztani a nyilvánosságba való beavatkozás lehetőségétől. Odáig fajult a helyzet, hogy a médiát, vagyis a nyilvánosság eszközrendszerét alapvetően a politikusok befolyásolják.