Tegnap este szóba került az új győri polgármester ügye. Vajon az ATV vendégei miként vélekednek arról, hogy Dézsi Csaba András megtartaná főorvosi beosztását is? Úgy vezetné a várost, hogy közben azért szíveket is operálna. A Fidesz kezdeményezné, hogy az országgyűlés módosítsa az önkormányzati törvényt. Vadai Ágnes DK-politikus közölte pártja hajlíthatatlan álláspontját a Lex Dézsiről: „Nagyon fontosnak tartjuk a különféle összeférhetetlenségi szabályokat.”

Arra utalt, hogy az önkormányzati törvény 2002-ben szigorúan szabályozta a polgármesterek jogállását. Ezt enyhítette a 2011-es törvény, de az összeférhetetlenségi záradékot megtartotta. Miskolc új (ellenzéki) polgármesterének például ezért kellett lemondania az iskolaigazgatásról. Vadai Ágnes nem tudhatta persze, hogy miközben tiltakozott a tervezett módosítás ellen, saját pártja alatt is vágta a fát. Ugyancsak tegnap olvastam a Bács-Kiskun megyei napilapban, hogy „Összeférhetetlenség miatt távozott a KKKK vezetője”. Dr. Magóné Tóth Gyöngyi, a Kalocsai Kulturális Központ és Könyvtár igazgatója a DK színeiben lett a megyei közgyűlés tagja, és a politikai funkciót választotta.

Az okfejtést nem arra hegyezném ki, hogy az ellenzéki választott személyiségek esetében a kormányzat érvényesíti az összeférhetetlenséget, a kormánypártiak esetében pedig nem veszi észre. Inkább arra, hogy Dézsi doktor kimenekítése láncreakciót indítana el a közigazgatásban. A miskolci Veres Pál visszaköltözhetne a Földes Gimnázium igazgatói irodájába, és a hódmezővásárhelyi polgármesternek, Márki-Zay Péternek sem fájna a feje, amiért kinevezte magát az önkormányzat újság felelős kiadójává. Arról senkinek nincsenek adatai, hogy az összeférhetetlenségi passzus hány polgármestert érint. Van azonban egy viszonyítási pont. Akik a kommunikáció szakos diákok közül újságíró-szemináriumra jelentkeztek, azokkal dolgozatot írattam a helyi nyilvánosságról. A nyíregyházi főiskola vonzáskörzetében 130 településen állapították meg a polgármester összeférhetetlenségét.

Három esetet ismerek, amiből baj lett. Vajon a parlamenti pártok 2002 óta miért nem használták ki az összeférhetetlenségi záradékban rejlő politikai lehetőséget? Azért nem, mert akár kormányon voltak, akár ellenzékben, a saját polgármestereiket hozták volna kínos helyzetbe. Elvégre az országszerte érintett több száz elöljáró között nemcsak fideszes, hanem fineszes polgármesterek is voltak. Talán még vannak is.