Tegnap este adta hírül Gábor György vallástörténész, hogy 96. évében meghalt Randolph L. Braham történész. Az angolos név anagramma. Ábrahám Adolf, az erdélyi Désből Amerikába elszármazott fiatalember farigcsálta. Voltaképpen a saját nevén lett világhírű holokauszt-kutató.   

1984 májusában találkoztunk New York-ban. Egyetemi dolgozószobájában Avar Jánossal, a Magyar Nemzet washingtoni tudósítójával együtt látogattam meg. Interjúnk az Élet és Irodalom június 15-i számában látott napvilágot. Egyik részletéről tűnődve búcsúzom a legtekintélyesebb holokauszt-kutatótól. Szóba hoztam, hogy a Privát történelem című dokumentumfilmben, amelyet Bódy Gábor még 1978-ban készített a negyvenes évek hangulatáról, láttam egy menetet. 1944 nyarán épp deportálják a győri gettóban összegyűjtött zsidókat. Ekkor pattant föl a vendéglátó, és azt kérte, hogy várjuk meg.

Másfél óra múlva tért vissza, és újságolta, hogy mit talált a dokumentációjában: Eichmann emberei hibáztak. Most azt írom le, amit akkor hallottam Braham-től. A Budapesten tartózkodó SS-tiszt, Adolf Eichmann elmondta Joel Brand cionista vezetőnek, hogy a magyar zsidókért 10 ezer áruval megrakott teherautót kér. Az „üzlet” záloga 30 ezer túsz lett volna, akiket Bécs közelében mezőgazdasági munkára fognának. A magyar csendőrök be is vagonírozták a legközelebbi gettó lakóit. A győri pályaudvarról indult a szerelvény, és kerekei már Kassánál csattogtak, amidőn a „szórakozott” (Braham jelzője) német vonatparancsnok kézbe vette a menetlevelet.

Rémülten vette észre, hogy a végállomás nem a szokásos. Északkelet felé haladnak, holott nyugat lett volna a cél. Fölhívta Eichmannt, aki lehordta ugyan, de utasította, hogy ha már így alakult, vigye tovább a vonatot Auschwitz-ba. Ma már tudjuk, hogy a megsemmisítésbe. Helyettük a debreceni és a szegedi gettóban összegyűjtött zsidókat vitette répaszedésre és egyéb munkákra. 1984 óta sok minden kiderült. Például az, hogy tévedtem. New York-ban nem ugrott be, hogy a győri menetben korántsem nyári öltözéket, hanem téli ruhát viseltek a sárga, hatágú csillaggal jelölt emberek. Az amatőr felvétel tehát nem 1944 nyarán készülhetett róluk, hanem az októberi nyilas puccs után.

Egy szegedi egyetemista, Berkes Tímea 1995-ös diplomamunkájában olvasható, hogy a vegyes házasságban élő zsidókat a nyilasok 1945 februárjában gettóba zárták. Majd március 26-án a győri Duna-partra terelték és a folyóba lőtték őket. A szovjet csapatok két nap múlva érték el a várost.