Ma reggel, a Kossuth Rádióban megszólalt egy erdőmérnök-akadémikus. Miközben azt jövendölte, hogy e század végére elfogynak az erdeink, a környezetvédelem-ellenes amerikai elnök nevét kétszer is Trumpnak ejtette ki. Világszerte majd’ mindenki Trampnak mondja, engem mégse zavar a szokatlan megnyilvánulás. Elvégre az Egyesült Államok jelenlegi elnökének Németország a szűkebb pátriája. A nagyszülei vándoroltak ki onnan, ahol a Trumpot még úgy ejtették ki, ahogy írták. Az erdőmérnök megszólalása nyomán azonban beugrott egy másik név is.

Niklas Süle ismerős a magyar focirajongók számára. A német válogatott belső védője 23 éves, 195 centi magas és 93 kilónyi. A Nemzeti Sport Online 2017. március 25-i tudósítása szerint ajánlatot kapott a török labdarúgó szövetségtől. Hívták a válogatottba, mert a neve olyan törökösen hangzik. De ő nem állt kötélnek, kivárta inkább a német szövetség érdeklődését. Amióta a Bayern München sokat foglalkoztatott játékosa, és gyakran látjuk a magyar tévékben is, a kommentártorok Szülének ejtik a vezetéknevét. Holott tőle tudjuk, hogy a nagyszülei Budapestről vándoroltak ki Németországba.

Georg-György keresztnevű apja már kint született. Valahol olvastam, hogy miután elvált a kisfia anyjától, mintha haza is költözött volna. A nagyra nőtt fiú 16 éves koráig kettős, német-magyar állampolgár volt, most tehát akár a mi válogatottunkban is játszhatna. De jobban járt a német útlevéllel, mert a világ egyik legerősebb válogatottjában focizhat. Hajdú Mihály kitűnő kézikönyve, a Családnevek enciklopédiája szerint a Süle a latin Silvester-ből származik. Erdeit, erdőben élőt vagy dolgozót jelent. Magyarországi változatai a Süle mellett a Sülle, a Silye, nekem pedig volt az egyetemi kollégiumban egy szobatársam, akit Sülinek hívtak. A Süle Vas és Békés megyében terjedt el, a Süli Szeged környékén.

Némi gyanakvásra ad okot, hogy a nyelvész feltünteti a németes változatokat: a Schülét, a Schüllét és a Schilét is. Érteni vélem, hogy a magyar kommentátorok akkor ejtenék a centerhalf nevét Sülének, ha sch-val írná. Ő azonban ragaszkodik az ősei nevéhez. Ezzel magyarázható, hogy a magyar sportújságírók átvették a német kollégáik kiejtését, és Szülének mondják. Eljárásukat nem vonom kétségbe. Csupán azon tűnődöm, hogy ha az erdőmérnök-akadémikus ma reggel, a Magyar Rádióban németesen Trumpnak mondta Trumpot, akkor talán a magyar sportújságírók is maradhatnának a magyaros Sülénél.