Azt kérdi az egyik olvasó, vajon az Alkotmánybíróság miért semmisítette meg a Kúria ítéletét. A tegnapi bejegyzésben csakugyan adós maradtam az előzménnyel. A Népszabadság szegedi tudósítója 2014-ben a püspökség egyik alkalmazottjáról írt. S mert az eltávolítás nem történhetett meg a püspök beleegyezése nélkül, a nevét belefogalmazta az újságíró a cikk címébe. Csakhogy a katolikus egyház ügyvédje szerint a rendőrség ismeretlen tettes ellen kezdett nyomozni, a lap tehát megsértette a püspök személyiségi jogait. A Népszabadság nyert a Kúrián, az Alkotmánybíróság azonban megváltoztatta az ítéletet.

A legmagasabb bírói fórumnak ma már szinte kizárólag Fidesz közeli tagjai vannak, márpedig a párt filozófiájához tartozik a személyiséghez fűződő jog elsőbbsége. Nem sorolom fel az összes bírósági ügyet, amelyben a Fidesz jogi képviselői a személyiségi jogot tolták előtérbe, mindazonáltal a sajtótörténetből ismerek három ügyet, amelyekről sokat vitatkoztunk. Az egyik a Lex Répássy volt a kétezres évek elején. A pályakezdő Fidesz-politikus azt fejtegette, hogy „Mi az alkotmányos szabadságjogok közül előbbre valónak tekintjük az emberi méltóság védelmét, mint a véleménynyilvánítás szabadságát.” Holott egy 1994-es alkotmánybírósági állásfoglalás szerint a közéleti szereplőknek többet kell elviselniük, mint az átlagembereknek.

A másik ügy szintén az első Orbán-kormány idejére esett. Schmidt Mária miniszterelnöki főtanácsadó beperelte a liberális Magyar Hírlapot, mondván, hogy ő nem szólt bele az RTL Klub-híradó szerkesztésébe. Amit tehát egy tudósítás szerint állított róla Vásárhelyi Mária szociológus, az nem felel meg a valóságnak. Az első két ítélet a szerkesztőségnek kedvezett. Az indoklás szerint az újság nem tehető felelőssé azért, ami egy nyilvános tanácskozáson elhangzik - ha korrekt módon tolmácsolja a megszólalók gondolatait. Harmadik fokon a Legfelsőbb Bíróság (a Kúria elődje) helyreigazításra kötelezte a Magyar Hírlapot. Attól kezdve a tudósítók óvatosabban fogalmaztak.

A tegnapi bejegyzésben emlegetett címadási ügy már a Kúrián is túljutott, de az ítéletet az Alkotmánybíróság megváltoztatta. Az alapjogok küzdelmét a személyiségi jog javára döntötte el; a címbe nem fogalmazhatjuk bele „indokolatlanul” a közszereplők nevét. Akkor most mi lesz az Alkotmánybíróság ’94-es állásfoglalásával, miszerint a közéleti szereplőknek többet kell elviselniük, mint az átlagembereknek?