Ma nem jelentek meg újságok, mégis találtam kettőt a lépcsőházi postaládában. Az egyik a Lokál című ingyenes újság tegnapi száma, a két emelettel lejjebb lakó mérnök dobta be. Cserepéldány, a szűkebb pátriájában kiadott Zalai Hírlapért kapom. A kormánypárti bulvárt csak azért hozom szóba, mert épp úgy A/4-es formátumban látott napvilágot, mint Hiszékeny Dezső szocialista politikus kampányfüzete. Az utóbbi sok képpel és válogatott szövegekkel jutott el hozzám.

A második-harmadik oldalon interjú Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölttel, a következő oldalpáron az ő tízpontos vállalása olvasható. A hatodikon ama hirdetés, amely néhány napja kiverte a biztosítékot a Népszava és a Vasárnapi Hírek hasábjain. E sorok írója például huszonkét helyesírási hibát vett észre benne. A hetedik oldalon fényképek: Karácsony egy fejkendős nénivel, aztán Kunhalmi Ágnessel, az MSZP kampányarcával, majd Molnár Gyulával, a pártelnökkel. A nyolcadikon pedig az újlipótvárosi választókörzet kétségkívül győzelemre esélyes képviselőjelöltje mutatkozik be.

Tollal a kezemben olvastam végig a szövegeket, és striguláztam a baklövéseket, elírásokat, melléfogásokat. A Karácsony-interjúban tizennégyet szúrtam ki. Leginkább vesszőhibákat, amidőn az összetett mondatokban a magát meg nem nevező újságíró mellőzte a vesszőket, amelyeknek a tagmondatokat kellett volna elválasztani. Fölöslegesen tette ki viszont a felkiáltójeleket, és felhalmozta a van szót. A Tíz pontban csupán nyolc nyelvi vétséget pillantottam meg, megint csak a vesszőkkel és a felkiáltójelekkel volt baj. A hirdetési szövegnél kellemes meglepetés ért. A huszonkét hibából eltüntetett az ismeretlen szerkesztő kilencet. Az utolsó előtti oldalon is csak egy nyelvbotlás tűnt fel, bizonyára a sok kép enyhítette a mondatok sebezhetőségét. Az utolsó oldalon, Hiszékeny képviselőjelölt bemutatkozásában három pöttyöt leltem. Ő sincs tisztában a vessző mibenlétével.

Bár még sosem találkoztam hibátlan kampánylappal, sokallom a harminckilenc ügyetlenséget. A szocialista képviselőjelöltet beharangozó füzet azt sejteti, hogy a készítők nem álltak hivatásuk magaslatán. S mert impresszumot (a felelős kiadó és a szerkesztő nevét feltüntető adatsort) nem találtam, az is kérdéses, vajon hivatásuk-e az újságírás és a szerkesztés. Csupán a mi utcánkban három szakmabeli lakik. Ha a kampánystáb bármelyikünk segítségét kérte volna, fél óra alatt kigyomláljuk azokat a fránya balfogásokat.