Akik a helyszínen ülték végig az MSZP tegnapi kongresszusát, szinte egyöntetűen azt állapították meg, hogy az ellenzéki párt feltűnően lelkesítő körülmények között vág neki a választási kampánynak. A képernyő előtt ülve csupán néhány beszédet hallottam, ezért külsődleges benyomásokra hagyatkozhatom. A szónokok feje fölött például ezt olvashattuk: „A változás szövetsége”. Még egy nappal korábban pedig Molnár Gyula pártelnök és Karácsony Gergely miniszterelnök-jelölt közös Népszava-cikkben jelentette be: „A Változás Szövetsége létrejött.” A változás kifejezésnek csaknem három évtizedes múltja van a magyar politikatörténetben.

Hajdan a rendszerváltást emlegettük, noha Antall József miniszterelnök berzenkedett ellene, mondván: „A váltás szót én inkább ruhaneműkkel kapcsolatban szoktam használni.” (Népszabadság, 1990.03.10.) Ha a ruhaneműn az alsóneműt, egyszerűbben szólva a gatyát értette, akkor a kijelentése finnyáskodásnak hat. Nekem mégis tetszik, mert a váltás aktivitást jelez, ha úgy tetszik: a változtatás szándékát sugallja. Azt, hogy nem vártuk tátott szájjal a sült galambot, a két nagyhatalom megegyezését Európa újrafelosztásáról. Mi magunk is játszottunk némi szerepet abban, hogy kikerüljünk a szovjet érdekzónából. A váltás tehát azt jelenti, hogy nem kárhoztattuk magunkat passzivitásra.

A változás viszont azt, hogy elindult valami, amelyet nélkülünk mások valósítottak meg. Jóhiszeműbben: későn vettük észre, hogy érdemes volna a kívülről indított változtatáshoz kapcsolódni. A rendszerváltás fájlban a hozzá fűződő mondatokat gyűjtöttem össze, 86-ot találtam. 65 az aktivitást kifejező rendszerváltás, három a rendszerváltoztatás, 18 pedig a passzivitást sejtető rendszerváltozás. A rendszerváltás híve például Németh Miklós, Pozsgay Imre, Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc. Az MSZP-Párbeszéd miniszterelnök-jelöltje, Karácsony Gergely is következetesen használja a rendszerváltást.

Nekem a Változás szövetsége, melyet az MSZP és a Párbeszéd választott magának, a sült galamb-mentalitást sugallja. Még a legjobb szándékú értelmezésben is arra utal, hogy a két párt későn szánta rá magát a közös fellépésre, amiből a többi ellenzéki párt nem is kér. Az MSZP tegnapi kongresszusán a legharciasabb beszéddel előrukkoló Kunhalmi Ágnes ösztönösen megérezte, hogy erőteljesebben kell fogalmaznia. Mellőzte a jelmondatban olvasható változás kifejezést, helyette így fejezte be a mondandóját: „Ez a szövetség készen áll a változtatásra.”