Tegnap egy rádióműsorban az egyik névtelen betelefonáló a Népszavát vélte a legnagyobb példányszámúnak. Vajon mire alapozta? Idestova egyéves a megállapítás. Németh Péter, a Népszava akkori főszerkesztője 2017. január 25-én az ATV stúdiójában fejtegette, hogy „18 ezer eladott példánnyal a legnagyobb példányszámú politikai napilap vagyunk”.
Kijelentése termékeny talajra hullott, mert a 2017. november 9-i számban közölte a szerkesztőség, hogy a Népszava 19986 átlagpéldányával megelőzte a 14046-os Magyar Nemzetet, ezzel „az ország legnagyobb példányszámban értékesített politikai napilapja”. A névtelen szerző hozzáfűzte, hogy bezzeg a kormányközeli napilapok felmarkolják az állami hirdetéseket, bár oly csekély példányban jutnak el az olvasókhoz, hogy nem merik magukat auditáltatni (független szakemberekkel hitelesíttetni). Nem csodálkoznék, ha mégis kiderülne, hogy a Magyar Idők és a Magyar Hírlap példányszáma együttesen nem éri el a Simicska-céghez tartozó Magyar Nemzetét.
A Népszava föllendülésében szerepet játszott a Népszabadság 2016. október 8-i megszüntetése. Ebből azonban korántsem következik, hogy a legnagyobb példányszámú politikai napilap volna. Kettősség jellemezte ugyanis a napilap-piacot. Az országos újságok politikailag tömbösödöttnek hatottak. Kötődtek világnézeti értékrendhez, sőt olykor párthoz is, ezért leginkább azok olvasták őket, akik ama értékrendhez-párthoz sorolták magukat. S mert megosztják a potenciális olvasókat, a rendszerváltás óta elvesztették a példányszámuk kilenctizedét. (A Népszabadság például így jutott el az 1990-es 385 ezertől a 37 ezer példányig.)
A megyei lapokat a rendszerváltás óta azért nem tekintettük politikailag tömbösödöttnek, mert a külföldi tulajdonosok igyekeztek távol tartani őket a magyar belpolitikától. Így aztán a példányszámuknak „csak” a felét vesztették el. (A győri Kisalföld 100-ról esett vissza 53 ezer példányra.) A legutóbbi másfél évben kerültek a kormány befolyási övezetébe, és óhatatlanul átléptek a politikai kategóriába. Íme, a lekerekített példányszámuk: Kisalföld (53 ezer), Vas Népe (35), Zalai Hírlap (34), Kelet-Magyarország (33), Délmagyarország (31), Észak-Magyarország (30), Hajdú-bihari Napló (28), Napló (27), Fejér Megyei Hírlap (26).
A politikai napilapok mezőnyében tizedik a Népszava nem egészen 20 ezer példánnyal. Mindazonáltal elismerésre méltó, hogy a Népszabadság megszüntetése óta megkétszerezte a példányszámát.
